Állandó rovatok

A XVII. és XVIII. század között az egzotikus kifejezés nemcsak a természeti tárgyakra (növényekre és állatokra) vonatkoztatva volt használatos, hanem általában az idegen, nem ismert dolgok kapcsán is elterjedt, például a nyelvekkel, szokásokkal vagy kézműves termékekkel összefüggésben. A XVIII. században a társadalmi elit körében elterjedt a ritkaságok gyűjtése, így az egzotikus tárgyak iránt is megnőtt az érdeklődés, és a hétköznapi egzotikus tárgyak művészeti értéke felértékelődött. Maga a fogalom az esztétikai érzékelés egyfajta sajátos módját írja le, azt, amely az embereket, tárgyakat és helyeket idegenné teszi, miközben domesztikálja őket, és amely ténylegesen létrehozza a másság érzetét a szemlélőben.

Kovács Dalma: Tanulmány 3.

Kovács Dalma vagyok, ötödéves a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikumban. Tizenkét éves korom óta érdekel a művészet.

Fotó: Marton-Ady Edina

Belefújok a hangszerbe. Rosszul fogom. Valahol, valami nem illeszkedik. Fektetett ujjbegyek. Ne erővel. Lazán. A levegőt is csak könnyedén fújni bele. Koponyámban hernyóselyem vastagságú éles tű a fájdalom. Fals.

Belefújok a hangszerbe. Eltalálom a technikát. Tiszta, csodaszép hang szakad ki a rózsaszín testből. Fújom újra. Lágyan. Ködkürt mélységű, kevésbé öblös hang. Gyomromban bugyborékol a jókedv.

Berényi Boglárka-Hemm Lilianna: Illúziók projekt munkanapló 1. 

A Pécsi Művészeti Gimnázium,  Szakgimnázium és Technikum végzős szobrász tanulója vagyok. Osztálytársammal, barátnőmmel, a grafika szakos Hemm Liliannával készítettünk egy projektmunkát a Kortárs Junior és a Pécsi Galériák pályázatára, melynek Illúziók volt a címe, témája. 

Sárkány Eszter: sleg

A Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum negyedéves keramikus tanulója vagyok.  Idén nyáron több különböző koncerten/rendezvényen fotóztam.

Fotó: David  Goehring, flickr.com

Dúdolja. Újra és újra. Fütyüli. Halkan fújja a levegőt a foga közt. Sokan utaznak a buszon. Nem szabad megzavarni senkit. Kapaszkodik. Kifehérednek a porcok ujjain. Hatalmas lendülettel fut a sofőr a kanyarba. Aki nem kapaszkodik rendesen, elesik. Nézi a földön előtte fekvő idős asszonyt. Hallja, ahogyan rekedtes hangon nyög. A lába furcsa szögben áll. Segítenie kellene. Tudja. De csak áll ott, halkan fütyörészve a dallamot. Egy nő lép oda, ő próbál segíteni. Aztán egy férfi térdel az asszony fölé. Egyre többen kezdenek beszélni. A düh lassan, jól láthatóan önti el az arcokat. Megfeszülnek az állkapcsok, két fehér hajú asszony sírva fakad. Pár fiatal a sofőrfülke felé indul. Ökölben tartják a kezüket.

Kovács Kíra: Adél 

Kovács Kíra, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum negyedéves festő szakos tanulója vagyok. 2023 szeptemberétől a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész szakán folytatom tanulmányaimat. 

Kasza K. Viktória: Kilégzés

A Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum ötödéves, festő tanulója vagyok. 

Kép forrása: pecsiujsag.hu

Előttem baktat, próbálom kikerülni. Nem sikerül. Sétálok mögötte, próbálok a számon lélegezni. Tarkómon hideg az izzadság, újra és újra figyelmeztetni kell magam, ne csikorgassam a fogamat. Dúdolni kezdek fejben, valami saját, kitalált tingli-tangli dallamot, de nem köt le huzamosabb ideig. Kicsit lemaradok mögötte. Nézem a húzós kocsi kerekét. Nyolcas van benne. Legalábbis régen, ha így állt a biciklim kereke azt mondták a fiúk, ejh, már megint nyolcas van benne, mit csináltál? 

Acta Romanica – Ráfi Anna Réka: A stílustalanságból lett stílus

Bartha-Kovács Katalin - Fórizs Gergely (szerk.): A rokokó arcai. Tanulmányok egy tünékeny fogalom történetéhez. reciti, Budapest, 2022.

Dekoratív, idilli, tünékeny, frivol és játékosan erotikus. Figurái nem pátoszos hősök, hanem a mindennapok örömét kereső emberek – Baróti Dezső szavaival: „a perc emberei”. Hinta, kagyló, gáláns ünnepségek, jelenkultusz… Az elmúlás melankóliája csillogás mögé rejtve. Itt bizony a rokokóról lesz szó.

Kocsispéter Panna Róza: Krapek 4. 

A Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum negyedéves festő tanulója vagyok. 

Pruzsina Kata: Vizsgamunka – Növény gyűrű kollekció (sárgaréz)

Kicsi korom óta nagyon szerettem rajzolni, barkácsolni és alkotni. Mindig is ez jelentette számomra a kikapcsolódást, ez volt a hobbim.

Már általános iskola 6. osztályában elhatároztam, hogy a jövőben mindenképpen valami művészettel kapcsolatos területen szeretnék dolgozni, azon belül a művész tetoválás vonzott.

Charles Le Brun

A francia királyi Festészeti és Szobrászati Akadémia megalakulása lehetővé tette a művészek státuszának megváltozását, megteremtette az irányadó oktatási elveket és hozzájárult a festészetelmélet fejlődéséhez, ami – amint látni fogjuk – magával hozta a művészek rangsorolását, és ezáltal meghatározta a festészeti műfajok hierarchiáját.

Marton-Ady Edina fotója

Gyalogolsz. Megállsz. Csukott szemmel figyelsz a helyre, ahol a hullám hozzád ér. Gyalogolsz. Megállsz. Fehér vitorlás hajó. Közeli a távol. Vársz. Nagyobb hullámok érkeznek hamarosan. A tó fölött gyorsan száll a hang. Egyedül állsz a vízben. Gyermeki kacaj. Alak nincs hozzá, akár te is lehetnél, egyszer régen. 

Nagy Izabella: Ruhatanulmány 1. 

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium ötödéves textil szakos tanulója vagyok. 

Forrás: Nógrádifutball

Belerúg a labdába. Nem a kapu a cél. A vér azonnal ömleni kezd az eltalált orrból. Rászorítja a tenyerét, az ujjak között vastagon bugyog elő a vörös, megfesti a mandalorian pólót. Nem sír. Lassan sétál hozzám. Fénylik a szeme.

– Azt hiszem, jegelni kell.

– Én is azt hiszem.

Jön mellettem. A pólóját szorítja oda az arcához.

– Ez a kedvenc pólóm.

Szomorkás a hangja. Lemondó.

– Anya szerint a vér soha nem tüntethető el.

– Azért megpróbáljuk, jó? Csak álljon el előbb a vérzés.

Fehér Bíbor: Személyes múzeum 1. 

A pécsi Modern Magyar Képtár mindig is fontosnak tartotta, hogy a különböző korosztályokkal megismertesse és megszerettesse a modern művészetet. Ennek jegyében tűzték ki a "Személyes múzeum" című múzeumpedagógia programot, melynek keretein belül középiskolások készíthették el kedvenc műveikből válogatásukat. Vadvári Katalin és Hoffmanné Toldi Ildikó múzeumpedagógusok vezetésével a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium művészettörténet tanára, Styrna Katalin bábáskodott a feladat felett. Ezen a héten tanítványunk, Fehér Bíbor személyes kedvenceit mutatjuk be. 

 
Kép: Merész Márton / Énbudapestem 

A házak közé beékelődnek a felhők. Dörög az ég. A levegő sűrű. Nehezen lélegzik ma itt mindenki. Gyöngyöznek a homlokok. Mosolygó tömeg. A táskák könyvektől súlyosan, megfeszülő fülekkel húznak kart, vállat. Újra és újra nekem ütődik valaki, szédülök. Torkomban lassan, keserűen áll össze az émelygés. Egy anya megállít. Bal oldalán aprócska, cukorkaszín ruhákba öltöztetett kislány, hosszú loknikkal. Jobbján egy kisfiú, hatalmas, okos szeme kutatóan vizsgál. Készítene rólunk egy képet, kérdezi a nő. Gyönyörű asszony, haja mézszőke, szeme mint az áfonya, lila vagy kék, vitatkozhatnánk rajta. Persze. Szívesen. Kezembe nyomja a telefont, én letérdelek. Akaratlanul mosolyogni kezdek, ahogyan a gyerekek azonnal pózolni kezdenek, de minden póz anyához köthető. Hol a kéz, hol a törzs egésze simul oda a pipacsmintás ruhához. 

Sárkány Eszter: Lea

Egészen kiskorom óta érdekeltek a képzőművészetek, így már alsó tagozatban tudtam, hogy a Pécsi Művészetibe szeretnék továbbtanulni (bár fogalmam sem volt mi az, vagy mit csinálnék itt). 

Kelebi Kiss István: Csipkebokor

Zár. Mindenki ezzel jött. Zár. Elege volt ebből a szóból. Az emberekből. Nem veszik észre? Persze tudta jól. Nem veszik észre. Beszélnek hozzá, mindenki akar magának egy szeletet a megértő, kedves emberből. Csak elmesélem...képzeld el...azt mondta, hogy...

Bálint egy pénteki napon pakolt össze. Nem volt soha sok cucca. A kamaszkori, őrült tárgyhalmozási kényszer eltűnt belőle, pár évvel az anyja halála után. Egyszerűsítés. Kevesebb tárgy. Nagyobb tér. Átlátható, rendezett környezet. Megdöbbentő volt felszámolni a dolgait. Kacatvásár, írta ki pár A4-es lapra és a szomszédos lépcsőházakban kiragasztotta a liftekre. Csak három házmester hívta a megadott számon, feljelentéssel fenyegetőzve, ez viszonylag jó aránynak számított. A nagy napon rengetegen jöttek. Az első szobában halmozott fel mindent, apró utakat hagyva a kupacok közötti közlekedéshez, de árcetliket nem írt. Becsületkassza. Sokan hitték, hogy nem veszi észre, ahogyan a kabátok alá rejtett szajréval elszivárognak. Látta a kisebb-nagyobb értékű lopásokat. Nem érdekelte. Vigyék.