Videó

A PécsTV videója




Keresés a honlapon:


 

 

Katharina Wenty: Több helyet a világban (ford.: Angyal Gyula)

 

Bécs, Ausztria.

Kezekről van szó, amik illetlenül pihennek bizonyos testtájakon,
tekintetekről, amik túl sokáig időznek az ajkakon a halk
szók helyett, amiket formálnak meghallgatásra.
Egy NEM-ről van szó, ami nem TALÁN,
és nem is lesz IGEN ma már, akkor se ha
még egyszer megkérded, hanem
egy NEM, ami NEM-ként maradván, mindegy, hogy
milyen vonakodva és törékenyen, halkan bár.
Arról szól, hogy mikor nemrég a tízkerben,
te enyhén spiccesen de még nem részegen,
a sarkon befordultál és a nőt, akit a földre zuhantában,
egyetlen kurta pillantásra méltattad, majd egy másodikra,
majd a vállad felett
egy harmadikra, de utána
egyszerűen továbbmentél.

 

 

Társkereső slammel

 

 

Regizel, rád írnak, megjelölnek, nem pecséttel, nem skarlátbetűvel, jó ez, mert azt jelenti kellesz még ebben a durva életben valakinek, akinek szintén durva lehet, bár nem mutat önmagán túlra, feltöltöd magad, a fotókon cool vagy, rákattintasz, ha a szíve túl nagy, tetszel, százkilencven centiméter, kilóban nyolcvan, beszél hellénül, de már tíz éve nem vénül, most jött Amerikából, állítja magáról, de messziről jött ember azt mond amit akar, ha egyenesen nem mer, üzletember, de nem mondja ez mit takar ezen a szájton, csak jó ha trendilila rúzs van a szádon, és ha egy-egy menetre benevezne, ne akadj fent, ha az ujján a gyűrű karika, bár a profilján egyedülálló, muszáj hazudnia, és majd gyereket is, ha elmúlik hatvan; szép a szeme, nála a helyesírás divat, így meggondolod, játssz-e randikat, már nem csak azért, mert heteroszexuális, ő is 

 

 

Székelyek és indiánok

 

(slam poetry, „otthontalanság” témára)



Gondolkodunk, tehát vagyunk. Kamuzást az eszünk, ha akar, könnyen átláthat.
Nem kéne, nem kéne összefestékezni a többnyelvű erdélyi helységnévtáblákat!
Romániában ismét dívik ez a módi, a székelyek ellen.
Ez van akkor, ha a nacionalizmus csak tahóság és nem kellem.
A békés erdélyi magyar kisebbség elnyomása erkölcsi hullagörcs, rigor mortis.
Nem kéne a magyar helységnevek takarására használni a román kék-sárga-vörös trikolórt is!
A magyarok „bozgor” gúnyneve a „bazmeg” és „ungur” szavak összekutyulása, primitív szokás.
Hé, román nacionalisták! Történelmet hamisítani szánalmas lopás.
A székely nem otthontalan, hanem őslakos. Érted az okoskodást?

 


Pillantásod nekem minden,
amire életemben vágytam;
két szép szemed ragyog, mint
monitor az éjszakában.

Ha váratlanul a szobámba lépsz,
remegő kézzel kapkodom.
úgy szeretlek, érted még a
Pornhub-ot is lekapcsolom.

 
 

 

Helló, itt vagyok! Helló, itt vagyok. Helló, most nem vagyok itt
Ha alaposan körbenézel, te magad is láthatod
Én vagyok az, akit folyton keresel, de szinte soha nem találod
Egyesek szavakban vélnek felfedezni, mások szerint egyenes út vezet hozzám borban
Ez az elképzelés határozottan tetszik, néha én is elmerülök az éjszakai mámorban
Vak vagyok, mondják, mint Daredevil, aki rosszfiúkat gyepál a sötétben
Mégis én döntöm, el ki kaphat megérdemelt helyet a Justice League körében
Dredd bíróként járom Metropolis utcáit, mely a bűn és a mocsok melegágya
Én vagyok a Rorschach maszkja mögött megbúvó sötétség és én vagyok V-nek a véres vendettája
Előfordult, hogy jelentősen túlbecsültek és volt, hogy kompromisszummá degradáltak

 

a rossz irányba mész!
mássz hegyet, ha nem félsz,
vagy ereszkedj a mélybe, még élsz,
ne mondd, hogy a múltad karma bontja el az észt.
a karma fogja a törvény, hogy te vagy az ok én meg a vész.
pontosabban tettem réme, hogy végre nem napról napra élsz.
az idő most nekünk visszaszámlál.
még kellene a múlt ? minek az emlék?
és minek mennél oda vissza miről nincsen rajzolt térkép?

 

Egész álló nap csak csomóznék, mást már nem is akarok.
Hozna bárki nekem akár vastag kötelet, vagy vékony madzagot,
úgy elbabrálnék vele, ameddig csak tart a szál,
le se teszem, ha hozzájutok, tudnád milyen, ha itt tartanál.

Lógok a szeren, belőlem él egy egész gyapotfarm is,
akkora függöny vagyok, hogy már alig bír el karnis.
Elvonási tüneteim kínoznak, ha nem tolom,
kötéltáncos akrobata volt egykor a mentorom.

 

A szerző ezzel a versével megnyerte a szombathelyi Savaria Slam Poetry klub 2016. áprilisi versenyét. A versenytéma "hatás-ellenhatás" volt. Angyal Gyula az ihletet a svéd In Flames zenekar: Sounds Of A Playground Fading dalából merítette, továbbá a közelmúltban történt párizsi és brüsszeli terrormerényletekből.

 

Ha én ember lennék,
jaga diga, diga diga, diga diga, diga dum.
Éjjel-nappal, diga diga daj,
Tartana a nagy daj-daj!

Itt kint világítanak a lámpák, a ledek, az izzók.
De odabent sötét. Nyikorog a padló.
A színpad kopott lécein, mint kalóz-pallón lépkedek.
Csak a kendő mögül látok némi fényt,
a kezem is megkötve, csak a szám szabad.
Ezek itt mind az éji lakomára jöttek,
cápák és szirének öntik hullámsíromat.

 

A bátorkodón átkotort átláthatatlan átfogót, ha
rászámolom a távlat által bántalmazott pártfogoltra,
átfogó rágalmak átvágtáznak a vájárnak a szájában
és vázlatára rákerül, hogy pályán van
a nyálából csak hálából egy aprócska darab,
és még az sem dönthet arról, hogy elmehet-e, vagy marad Arad.

 


- Útra keltünk, mert haladni kell,
Új kihívások felé, új hegyekre fel.
Nem tárt karokkal várnak, - de kaput nyitottak,
És a kerítések sem kolbászból fonottak.
Gondból, dologból ott is van jó adag,
Munka vár ott ránk, nem báli forgatag.

 
 

Neutron csillaggá omlanék a légüres térben,
Hogy idővel feketelyukként szívjam magamba az élet velejét,
Mit talán valahol olyanná építek, ami tényleg
Ínyemre való, ami valóban megfelel nekem.

De csak magányos üstökösként keringek a végtelen
Űrben, attól rettegve, hogy csóvám eltűnik, és örökös kómába esek.
Ez így nem helyénvaló! Itt vagyok fényévekre, s ti még
Csak most látjátok születésem pillanatát.

Mikor nagy dirrel-durral megszülettem,
Ezt a momentumot szemlélhetitek a Tejútról.
Most éppen az Alfa Centauriban járok, és folyton-folyvást
Csak kerülgetem a csillagokat és a bolygókat.

 

Angyal Gyula a Terrabyte című slam-versével győzött a szombathelyi Savaria Slam Poetry klub 2015. áprilisi versenyén. A versenytéma a "21. század" volt. A szerző a versíráshoz az ihletet az Aetherius Obscuritas nevű magyar black metal csapat "Víziók" dalából nyerte.