Publicisztika

Március 23-án Stark Attila legfrissebb képeiből nagyszabású kiállítás nyílik Plants from Here címmel a Resident Art galériában, amely Stark eddigi legnagyobb volumenű kiállítása is egyben.

Stark Attila teljesen új tematikájú képei továbbra is őrzik a képregényszerű látásmódot; a harsány, tiszta színekkel festett, stilizált figurák magukon viselik alkotójuk összetéveszthetetlenül bumfordi, játékos világát. A KuloCity óta ismerős grafikus festészet stílusa visszaköszön a legújabb, „bukolikus” témájú képeken, amelyeken Stark közel tíz éve tartó természetjáró szenvedélyének szereplői és helyszínei láthatók. 

Szerdán, január 18-án nyílt meg, és január 28-áig látogatható a Resident Art újévi képzőművészeti kiállítása és vására a Horánszky utcában.

Október 23-ra emlékezve különleges irodalmi esten vehettünk részt a Három Hollóban.

Nádas Péter október 23-ai forradalomhoz fűződő írásrészleteit hallhattuk Nagy Zsolt színművész előadásában, az elhangzott szövegeket kommentálta Radnóti Sándor, Bán Zsófia és Csordás Gábor, több Nádas Péter könyv szerkesztője.

A MÚOSZ FOTÓRIPORTEREK SZAKOSZTÁLYA és a MAGYAR NEMZETI MÚZEUM szervezésében 2022. április 26-án, kedden, 11 órakor megnyílt a 40. Magyar Sajtófotó Pályázat díjnyertes képeiből rendezett 40. Magyar Sajtófotó Kiállítás.

A kiállítást Rédei Ferenc Balogh Rudolf-díjas, Fotóriporteri Életműdíjas fotóriporter nyitotta meg.

A megnyitó egyben díjátadó is volt, a két nagydíjast, a tizennégy kategória első három helyezettjét és a különdíjak nyerteseit köszöntötték a rendezők Tettemanti Béla által tervezett oklevekkel.

A MÚOSZ Nagydíját a legkiemelkedőbb teljesítményért

Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság): Második élet című képriportjával érdemelte ki.

Jan Skácel költő, számos verseskötet, gyermekversek szerzője. A morva költőről 2022- ben tematikus rendezvényeken emlékeznek meg Brünnben.

Az első megemlékezés Skácel születésének évfordulóján, február 7-én volt. 

A Morva Könyvtárban Jan Skácel verseit állitották ki. A könyvtárba belépve a látogatók egy stilizált könyvborítón sétálnak át, szimbolikus módon belépve a könyvbe. Az emeleten a könyv kinagyított lapjait találják Skácel verseivel installáció, grafika és könyv formátumban.

Kabdebó Lóránt (1936-2022)

Kezdhetném azzal is, falba léptem, amikor meghallottam a halálhíred. Annyi mindennel kezdhetném. Bénult vagyok. Mérlegelem a szavak súlyát, próbálgatom erejüket, aurájukat, jelentésük többrétűségét, végeredményben azt, hogy a szavak a lehető legszikárabb használatban hogyan hangzanak, és mit hordoznak.

Kabdebó Lóránt meghalt.

Nem tudom, mit hordoznak ezek a szavak. Felfoghatatlan, mint minden halál. Képtelen vagyok különbékét kötni a haláloddal Lehetséges, hogy nem vagy már, te, akinek módszere a beszélgetés volt? Hiszen itt van velem a hangod, polcaimon a könyveid, elérhetők a cikkeid, őrzöm töméntelen fotódat. Nemrégen még a nappalimban ültél, bár itt is inkább fel-alá járkáltál, és meséltél, főleg Szabó Lőrincről, de közel hoztad mind a nagyokat. A privát beszélgetéseink is egyetemi előadások voltak, egyetemünk maradsz! És jaj, és most már mindörökké!

In memoriam Kaiser Hugó építész

A bál a jótékonykodás, az adomány gyűjtés bevett korabeli módja volt amellett, hogy társasági esemény is. Az úri közönség számára talán a jótékonykodás adott lelki felmentést a léha mulatozás vádja alól, miközben az estélyek egyben a társadalmi kapcsolatok ápolásának színterei. Néhány táncmulatságnál idézem a notabilitásokat, akik tiszte volt e bálok tekintélyének, ezáltal a részvétel és a bevétel növelése.

Minden vigasság esetében kulcskérdés volt, hogyan tudják kellően attraktívvá, kívánatossá tenni a részvételt. Ehhez húzónevek kellettek, ma sem működik másképp. A bálok esetében kérdés az is, ki a fővédnök, védnökök, bálanya, bálanyák. E bálok közül itt nagy-nagybátyám emlékére az építész bálok szerepelnek többségben. Legnagyobb hírverés és tekintély a Széchenyi bálokat övezte, melyek közül egyet szintén felidézek. A Balatoni bál pedig Vaszilievits János, a Főváros és a Balaton prominense emlékezetére került be a báli beszámolók közé.

Nem vagyok város, Éjjel-Nappal Budapest, romkocsmatúra by Fabó Kinga

Amint a főcím már jelzi, virtuális romkocsmatúrára invitállak benneteket képek és szövegek segítségével. Lesz itt bőven lehetőség kukkolásra, megkukkolhattok például egy chippendale showt. Aztán jöhet némi slam poetry; itt most annak végeredménye: 2 vers. A slam és a show, ugye, élő, rögtönzött műfajok. Ti is beszállhattok! Közben némi betekintés az Éjjel-Nappal Budapest egyik jelenetébe. “Nem vagyok város”, mondja – ki is? – miközben Éjjel-Nappal Budapest van. Gyertek velem végig először ezen a rövidke virtuális úton, majd kövessetek a valóságban is! A többit a fantáziátokra bízom…

Rónai-Balázs Zoltán novelláskötetének bemutatójára a Petőfi Irodalmi Múzeumba kellett elzarándokolnom, és bár az indulás előtti pillanatokban erre még kevés reményt láttam, végül bicóra kaptam, és újfajta helyzeti energiát nyerve közel kerülhettem A Vascsöves Atya legendáriumához. Ebben a karcsú, szép kivitelezésű IJK-kötetben a szerző ifjúkorának helyszínén, Orosházán járunk, és bepillanthatunk az itt született, és azóta többségükben itt is halt kevésbé szerencsések mindennapjaiba, társas interakcióiba és fogyasztási szokásaiba. Megtudtuk a Király Farkas moderátorral folytatott beszélgetésből, hogy az író annak idején testközelből figyelte a szereplőket, sőt maga is részt vett ebben az életben, melynek határait kannás bor, szerves oldószerek és egyéb olcsó drogok jelölik ki, valamint a töltött káposzta, amit egy másik vendéglátó-ipari egységből hoz a csapatnak egy vállalkozó kedvű cimbora – ha útközben el nem költi a pénzt alkoholra. S ha nem költi el, van, akibe akkor is kár az étel, mert az olcsó szesztől és a hiányos táplálkozástól gyomorfekélyes kolléga úgyis kihányja.

Mágikus vonások címmel nyílt kiállítás 2021. július 9-én Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész képeiből a kőszegi Jurisics Vár Lovagtermében, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A tárlaton a tavaly elhunyt festőművész többek között Federico García Lorca és François Villon költeményeihez készített grafikai sorozatait láthatjuk, melyeken keresztül a festészet és az irodalom összhangja elevenedik meg.

„Annyi hagyaték van, de lesz belőle közös örökség? A magyar állam azért vásárolta meg Szentandrássy István életművének legjelentősebb darabjait, hogy egységesen mutathassa be az hagyatékot” – fogalmazott Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke. Elmondta: Szentandrássy István nagyon mélyről indult, és nem is sikerült anyagilag kiemelkednie. Ugyanakkor mindig fontos volt számára a romák ügye, nem sajnálta sem az időt, sem az egészségét a cigányságért áldozni. Azt is kifejtette, hogy a költészet ihlette a kiállított alkotásokat, amely a naiv festészetben is megjelenő magas művészeti értékre figyelmeztet.

Már lehet szavazni a Kaszás Attila-díj 2021. évi jelöltjeire: Fándly Csabára (Csiky Gergely Színház), Gulácsi Tamásra (Móricz Zsigmond Színház) és Rusznák Andrásra (Radnóti Miklós Színház). A www.kaszasattiladij.hu oldalon adhatók le a szavazatok egészen augusztus 20-án éjfélig – jelentették be a június 24-ei online tájékoztatón.

Az online tájékoztató videója itt megtekinthető:

https://www.youtube.com/watch?v=Nm0NkV1wl7M

Yoko Ono ÉG-TÉVÉ (SKY T.V.) műve alapján

2021.06.21. 14:42 órától  ZOOM-on

https://www.facebook.com/events/179673864107469/

————

Június 21-én, hétfőn, a nyári napfordulón, közép-európai idő szerint 14:42 órától a világ több mint 60 művészeti helyszíne zoomon összekapcsolva 24 órán keresztül fogja videón közvetíteni az égboltot. 

Amerikától Ausztráliáig hajnalhasadástól hajnalhasadásig látható lesz az ég a Yoko Ono inspirálta “Tévé az égbolt nézéséhez” c. projektben résztvevő művészeti intézmények webkameráján keresztül.

"Pályám kezdetén, mint a Lengyel Balázs immár legendás Újhold-ja köré csoportosuló fiatalok egyike, költőként indultam, második verseskötetemre 1949-ben kaptam az osztályidegen voltomra való hivatkozással még aznap vissza is vett Baumgarten-díjat. A zsdanovi gesztus hazai irodalompolitikánkban való érvényesítése startpisztoly dörrenése volt, az Újhold nemzedék, amely megalkuvás nélkül szembeszállt a követelményekkel, kivonult az arénából, s kollektív döntése: nem publikálunk többé, évekre megbénította a reális magyar irodalmi életet. A bekövetkezett helyzetre ki-ki írói alkata szerint reagált, volt, akit a helyzet brutalitása némaságba merevített, nálam a felháborodás kifejezési formaváltozást eredményezett, saját személyemről elfordult a tekintetem, elkezdtem figyelni, majd ábrázolni a meggyalázott országot, abbahagytam a versírást, és egy megrendítő családi haláleset után átélt temetés keserves élménye meg is hozta első regényem, a Freskó témáját."

Barta Lajos – Perneczky Géza felvétele

Vagy ahogy csak magunk közt emlegettük: Lali, Barta Lali. Magunk közt – ez azt jelenti: Molnár Péter festőművész barátom, Mensáros Zoltán író, a színművész bátyja, Laci és jómagam.

Barta Lali a Váci úton lakott. Amikor becsengettünk hozzá a megbeszélt időben, piros pettyes fejkendőben nyitott ajtót, kezében fakanállal. Épp vacsorát készített. A konyhaszekrényt volt élettársa, Rozsda Endre festette ki. Lali homoszexuális volt, ezt nem tagadta, de jóformán soha nem került szóba ez a téma.

Martyn Ferenc (Forrás: Jelenkor)

1962 kora őszén költöztem Pécsre. Húsz éves voltam akkor, és szabadulni szerettem volna a szülői gyámkodás alól. Sikertelenül felvételiztem a Képzőművészeti Főiskolára, majd betűszedő lettem, nyomtatványokat, könyvborítókat terveztem. Budapesti szobámat elcseréltem egy Pesten tanuló egyetemista fiúval, így kaptam egy szobát Pécsett, a kertvárosban. A „kertváros” enyhén szólva eufemisztikus jelzője volt ennek a proletár-telepnek a temető mellett. A városközponttól cca. 3 kilométerre volt ez a telep, s a buszközlekedés bizony megbízhatatlan. Este tíz után maradt az apostolok lova, végig a sötét és kietlen Siklósi úton. Az út mentén három olyan üzem is működött, amelyikből egy is elég lett volna, hogy a város levegőjét beszennyezze. Itt volt a bőrgyár, a cserzett bőr szagával, vele szemben az állati fehérje feldolgozó árasztotta a bomló fehérje édeskés szagát, mellette a vágóhídról pörkölt hússzag áradt. Az út felett, mellett és alatt méter vastag csövek vitték a „távhőt” a lakótelepek felé. Végül egy patak kanyargott a kertek alatt, bizonytalan irányba, Fekete víz elnevezésű, mely nevéhez híven többnyire fekete volt, szélein zöldes habot sodort és az erőmű felől érkezett, majd az állomás felé kacskaringózott, de ott már senki sem látta. Valahol utat változtatott, vagy nyomtalanul eltűnt.

Karikás Péterrel 1962 nyarán egy pécsi kertmoziban ismerkedtem meg. Pór Judit, Pór Péter irodalomtörténész barátom nővére, Pécsen töltött pár napot, és rávett, hogy menjünk el moziba. Kánikula volt, ezért választottuk a kertmozit. Színészek ültek előttünk: ifj. Latabár Kálmán, Végvári Tamás, Győry Franciska és Karikás Péter. Egy évfolyam fiatal színész érkezett Pécsre, abban az évben végeztek.

Judit ismerte Karikást, és bemutatott neki. Nyílt tekintetű, jó humorú fiatalember volt, azonnal rokonszenvet éreztem iránta. Később kiderült ez kölcsönösen így volt. Rövid időn belül nagyon jó barátok lettünk. Tudtam róla, hogy Karikás Frigyes fia, és az édesapját 1938-ban végezték ki Moszkvában. Péter ekkor 1 éves volt.

 
Stekovics Gáspár: Kecskeméti Kálmán 

A hatvanas évek közepén visszaköltöztem a szüleimhez. Azaz visszaköltöztünk, mert időközben megnősültem és Pécsett már nem volt lakhatásunk, kerültem az anyósommal való együttlakást, akinek nagy háza volt a Szkókónak nevezett hegyoldalon. Kölcsönösen nem kedveltük egymást.

Péccsel azonban nem szakadt meg a kapcsolatom. Martyn Ferenc, a mesterem kérte, hogy újabban festett munkáimról küldjek dia- felvételeket.

Homolya Gábor: Diszpraxia

A jelszó egy olyan gondolati körforgalom, melyből a kivezető utak le vannak zárva. Senki sem hallhaja a saját hangját. A jelszó kifogyhatatlan üzemanyag, amely mozgásban tartja a tömeget. „A párttal a néppel egy az utunk, jelszavunk munka és béke…” Amikor kifogyott a tankból az örömmámor, egyszer csak megállt az autó. Persze az is előfordulhat, hogy nagyobb sebesség mellett a centrifugális erő kiröpíti az egész gépezetet tömegestül, örömmámorostul együtt. Túltolni kockázatos. Lerobban, vagy felrobban a kocsi, szétesik a rendszer. Baleset lehet csupán, hiszen mindenki akarta! Mert ugye közös volt a cél, közös a feladat. A jelszó olyan, mint a sláger: folyton ismételteti magát a tudatban. Munka közben, futás közben, akármikor. Képes állandóan motoszkálni és mérgezni, az abszurdból „realitást” csinálni, elhallgattatni minden más gondolatot. Nem tűr ellentmondást. Jöhet a jogos önvédelem. Bizony, „mindent meg kell védeni!” A haza állandó, rettenetes veszélyben van! A békéért folyvást „harcolni” kell, akárcsak a vírusok meg egyebek ellen… „Békeharc”, hiszen a „magyarság története szabadságharcok története.”

B. Az esztétika és a szépség

Az esztétikai minőségek rendszere segít tájékozódni a napi életben az esztétikai tartalmakról. A szép-csúf nem az egyetlen minőségpár, van egy másik ellentétpár is, a tragikus-komikus. Ezzel bővíthető a minőségrendszer, hogy még alaposabban megkülönböztethessük őket. A két fő tengely a szép-csúf és a tragikus-komikus. A szép és a tragikus közé beilleszthető a fenséges, a szép és a komikus közé a kellemes, a komikus és a csúf közé a groteszk, a csúf és a tragikus közé a kellemetlen. Természetesen ez a rendszer tovább bővíthető, és ez a hatalmas választék a művészetekben is látható.

A szépség és a művészet funkciója: átélni az életet, sőt a létezést. Élvezni a pillanatot. A művészet kifejezheti a társadalmi magatartásformákat is. Létezik igenlő, passzív és tagadó modell. E magatartásformák átélésekor az Arisztotelészi katarzist érezzük. Mi is ez?

Kállai-Tóth Anett: Gergye Krisztián

A test emlékezete címmel mutatja be a Nemzeti Táncszínház október 27-én Gergye Krisztián legújabb összművészeti produkcióját, melynek látványvilágát a lengyel avantgárd legjelesebb képzőművészének alkotásai ihlették. A három táncosra és egy kilenctagú kórusra megálmodott mű zenéjét Zombola Péter szerezte. Misztikus, mítikus és mitológikus világok jelennek meg a színpadon, ahol az örök mozdulatlanságba zárt figurák életre kelnek.