Szépirodalom

Időfészek

Tizenöt voltam, amikor a Vígszínház melletti „Solaris” lemezbolt kirakatából megállított Patty Smith első albuma, a Horses. Semmit sem tudtam róla, csak tetszett a borító, fekete-fehér, egy zilált  hajú, kissé fiús lány néz pimaszul a lencsébe, szexi, éhes gebe, azonnal beleszerettem. Akkor még voltak titkaim, ő lett az egyik.

Kaposvárig várnom kellett a hangjára. A mono-Teslán pont úgy szólt, ahogy kellett, maszatos hangok, de elképesztő szenvedély, erő, itt-ott idétlennek hangzó kántálás, gondolkodni nem lehetett, csak a bizonyosság érkezett meg abban a percben, hogy leváltam mindenről, amit addig hittem arról, hogyan is kéne felépíteni egy életet. Az a hang húzott egy vonalat, a gyáva, beszari fiú elhatározta, hogy kockáztatni fog. Mégpedig minden alap nélkül, hiszen semmihez nem éreztem magamban tehetséget – mi több, ambíciót sem, a legértékesebb tevékenységnek a szemlélődés tűnt, azt gyakoroltam tehát.

Székelyek és indiánok

(slam poetry, „otthontalanság” témára)

Gondolkodunk, tehát vagyunk. Kamuzást az eszünk, ha akar, könnyen átláthat.
Nem kéne, nem kéne összefestékezni a többnyelvű erdélyi helységnévtáblákat!
Romániában ismét dívik ez a módi, a székelyek ellen.
Ez van akkor, ha a nacionalizmus csak tahóság és nem kellem.
A békés erdélyi magyar kisebbség elnyomása erkölcsi hullagörcs, rigor mortis.
Nem kéne a magyar helységnevek takarására használni a román kék-sárga-vörös trikolórt is!
A magyarok „bozgor” gúnyneve a „bazmeg” és „ungur” szavak összekutyulása, primitív szokás.
Hé, román nacionalisták! Történelmet hamisítani szánalmas lopás.
A székely nem otthontalan, hanem őslakos. Érted az okoskodást?

A NAGY UGRÁS

Heten voltak testvérek. Az apa nyomdász volt, az anya szakácsnő. Mindketten komoly gondolkozású, becsületes emberek. Mi tagadás, a becsületes elég közhelynek hangzik ahhoz, hogy manapság ilyen szóval keltsünk érdeklődést valaki iránt. Sőt, egyesek szerint talán gyanús is. De milyen szóval jellemezhető a legtömörebben az, aki valóban becsületes? Hát, hogy becsületes, tehát maradjunk a közhelynél. Ora et labora: imádkozzál és dolgozzál – vallja évszázadok óta a bencés rend. Ugyanezt vallotta a Szabó család is anélkül, hogy tudott volna valamit erről a nevezetes rendről és mondásról. Egyikük sem lázadozott, politizált, irigykedett. A dolgukat legjobb tudásuk szerint végezték el, egyszóval betartották mind a világi, mind a vallási törvényeket és annyi. Egy héten egyszer, vasárnap templomba mentek, és erre szoktatták a gyerekeket is. Félreértés ne essék, azért megvolt a maguk etikai kódexe, csak ennek ritkán adtak hangot, más szóval inkább cselekedtek, mint szövegeltek. Hallgatni arany – tartja egy másik mondás. És ezt már ők is ismerték, ehhez is tartották magukat.

Tandori 80

Heideggerrel és Ottlikkal felvértezve

A helyesség lehetővé válása egyfajta egyezés.

Amikor a szabadság megnyilvánul, például.

Hirtelen megkapja az ember a nyugalmat,

ami életben tartja a kíváncsiságot.

Este van, vacsora után, s ő az íróasztalnál olvasgat.

S megszületik a fejében a lényeg-meghatározás.

Majd mielőtt leírná egy papírra, golyóstollal,

egy veréb az ablakpárkányra száll.

S az ember a függöny mögül lesi,

mi lesz? Mi következik ebből?

nyitva van az aranykapu

édesanyám kedves édesanyám
felépítem én az új rombolót
ha azt mondja ez a dolgom
akár modellező kockacukorból a glóbuszt
költő e nagy semmiből a sok metaforát
ó minden olyan metaforikus
                                             ma itt
                                             mi itt

verset írnak a zsurnaliszták
pokolgépet robbantgatnak a költők
felrobbannak az új épületek
felépülnek az új rombolók
a tombolók nyernek tombolán
megannyi értékes nyereményt
szívükben örökké él
vesztes nyereményszelvény

                                                                               Állapotromlás

    – Jó napot kívánok! A Kardiológiára szeretnék menni.

    –  Kérem a beutalót, a TAJ-kártyáját és a lakcímkártyáját.

    – Tessék.

    – Ö… Szeptember 12-ére van legközelebb időpont.

    – Tessék?!

   –  Süket maga? Mondom: szep-tem-ber-tizenket-te-di-ké-re van időpont, 11 30-ra, dr. Vad Zsuzsanna Főorvoshoz.

   –  De hisz most március van!

Kagylók Adventre

Jézus Krisztus opus

A valóság rút. A világ kegyetlen.

De jó hír is van: Isten még veretlen.

Egyetlen győztes ismert most itt.

Az Örökkévaló még nem kapott ki.

Ő nem vesz el. Csak előnyt növel.

Minket is diadalra nevel.

Életkedvet ad, mert ránk lehel.

Ez Nála a csel.
Mert a szívet örömmel tölti el.

Paradicsom

Ott állt az ajtóban, nézte a kifosztott lakást, és sírt. Szinte semmije nem maradt. Néhány ruha a szekrényben, pár személyes holmi, de a tévé, és a hűtő sem volt a helyén. Első gondolata az volt, hívja a rendőrséget. Soha nem került még ilyen helyzetbe. Éva mondta, hogy megteszi, itt fogja hagyni, de arra nem gondolt, hogy minden mozdíthatót magával visz. Tegnap este, amikor hazajött a munkából, eléggé feszült volt, és összeveszett vele. Már nem is emlékszik mi volt az, amin kirobbant a vita, de látta Éva szemében a gyűlöletet. Évek óta úgy éltek, mintha házasok lennének. Ha visszagondol, soha nem volt szerelmes a lányba, de jól megértették egymást, és az ágyban is jó volt vele. Éva a pályaudvaron szedte fel, szó szerint, a peronról. A falnak támaszkodva ült, és olvasott. A lány nem hitt a szemének, Csehov összegyűjtött drámáit tartotta a kezében. Odalépett hozzá, és határozottan feltette a kérdést, ami annyira meghatotta.

Gödröt ás bennem a hó

Gödröt ás bennem az emléktelen hó, mint egy kőkútba,

lemegy a sötét, fényes bóját húzogat dombról és tóról,

eltöri, repeszti ketté, sodor még magasabbra a vödör,

közben kisírom magam, el, el, súgja valami, el a nyártól,

pogányságtól, istálló falához csattanó villanykörtétől,

szilánkokra hasadt üvegek zizegnek borjúlábak előtt,

futnak át udvarokon, futnak föl s a páskomon elvesznek,

akár talpamtól az elhordott hegyek, loboncos nádak,

megráncosodott zsombékok, rontott fészkek,

az ajtó mellett ágsöprű, hólapát,

Döntetlen

Az ember és emberségének egyik lényegi jellegzetessége, hogy mindig győzelemre törekszik. Legyőz állatot, szelet és esőt, ércet és erdőt, anyagot és anyagtalan hullámokat egyformán.

Azonban létezik egyetlen egy olyan dolog, amelyet nem győzhet le soha. A Természet mindig felette fog állni, mert bár idővel az ember képes lehet majd leküzdeni a tomboló hurrikánokat és megállítani a szökőárt is akár, az idővel szemben tehetetlen marad.

(0)13×(H2O+tükör) =

haikufüzér

                Tandori Dezsőnek

0. (a cím olvasata)

Tizenháromszor

víz meg tükör egyenlő

haikufüzér.

1. (próbafutam)

Egy próbafutam –

víz, tükör és vegyjelek

egyre fénylenek.

3. (haladás)

Csobbanás előtt

egy feszített víztükör –

úszd le a távod…!

Költők és nők egymás közt  

Egy lusta nyári este

A hőség szinte elemel az úttesttől, harmincöt fok csak árnyékban van, a piros lámpánál a kereszteződésben, ahol az aszfaltcsíkok összefutnak, kiszélesednek, lehet tán ötven fok is. A menetszél sem hűt most, úgy ölel át a légáramlat, mint láztól átizzadt forró paplan. A bukósisak legfőbb haszna ilyenkor, hogy legalább napszúrást nem kapok.

Megállok egy boltnál, tejszínhabot, dobozos jégkrémet veszek, és csak reménykedem benne, hogy a csomagtartóban kibírja a rövid utat, és még fagylalt állagú lesz, mire megérkezem.

Esztelen ötlet ebben a kánikulában kimozdulni a lesötétített lakásból, de barátnőm hívott egy kis beszélgetésre, s hogy mindenképpen elcsábuljak, némi sült csirkét és salátát is beígért. Ezért a fagylalt és a tejszínhab: bebiztosítom magam, hogy desszert is legyen.

ADY ENDRE-CIKLUS

 ADY ENDRE SZÜLETÉSNAPJÁN

Ne adjon feloldozást

a pohár bor, semmi.

Nem adhat föloldozást

a csak lenni, a nem keresni.

Ne adjon föloldozást

a muszáj-menekülni –

nem muszáj a Semmi:

hanyatló árnyék ha óriási,

félni tanít – és lenni!

időutazók

délelőtt tizenegykor leállt a légkondi kitüremkedtek 
derékban az ingek elsőként most is a kövérek jöttek 
csípős tajvanit ettek egykor megállt a lift kettőkor 
megérkeztek a szerelők nők gyerekek nagy volt a 
zaj működtek a mammoni részletek pénztárgép 
pénzautomata pénzváltó háromkor felálltak a meg- 
határozások a falélek azt mondták: gráf de nem 
figyelt senki négykor bezáródtak az ajtók és egyre 
melegebb lett megindultak a találgatások először a 
csokoládék olvadtak majd a polcok a falak végül 
az oszlopok félkor eltűnt a lépcső és a főbejárat   

fázom – szólt Margaritának a Mester és összehúzta 
magán az inget

Az utolsó nomád - mégis

Técsi előkészítette a centit, amelyet mostantól vágni fog.

Mintegy harminc egység hosszú volt, amelyből minden centi egy még hátralévő napnak felelt meg, mint a bakáknál a seregben. Többet nem adhatott a Földnek. Mire az utolsót is levágja, már nem lesznek halak. A tengerek, az óceánok végleg poshadt kátyúvá válnak. Fák már régen nincsenek, legfeljebb zuzmók. Az utolsó kóbor nyúl és az egyszem megkergült sakál néhány hónapja pusztult el a miriádnyi többi állat után, akik már soha nem fogják benépesíteni a földet. Csak mi, városlakók maradtunk.

Ma jött el az a nap, amikor a tengerek biológiai egyensúlya végleg megbomlott. Ezt már semmilyen intézkedéssel, semmilyen adalékanyaggal nem lehet helyrehozni. Megindult az algák lebomlása is, amit csak fokoz az oszlásban lévő sokmilliárdnyi haltetem. Innen már világosan látni a folyamat végét, amikor az óceán nem lesz más, mint posványos, üledékkel telt sós víz. Élettelen, koszos sóoldat. Mégis…

Bohumil és a lágy masina

Sok éve történt, hogy Hrabalnak kiégett a lakása. Éppen leírta azt a mondatot, hogy Minden cselekedetem visszahull a fejemre, így aztán nap mint nap tanúja és oka vagyok drámáimnak.” (Egy osztályismétlő emlékezései) ha nem tudnátok, amikor elment otthonról, hogy Pavellal lejátsszon egy sakkpartit. Pavel a postás volt, és ahány ház annyi pletyka.

Ezt leginkább Bohumil értette meg, mindennap kikérdezte a postást, hogy mi újság van, Pavelnak sem kellett több, mesélt Áprilkáról, de akkor már Bohumil fejében félig kész volt a regény. Nagy jókedvében fütyörészve ment haza, á, gondolta az egyetlen mondatos könyv készen van. És mennyit vacakolt rajta! Most az írógépében van, és várja a címét. Persze Anna megint megállította, hogy milyen büdös ez a nő, gondolta Hrabal, csupa pacsuli, és közben Annuska mesélt.

kőpúder

a nagy csatákból
kőpúderes szakállal érkezem haza
vagyok magam is kemény
mint a kőpúder
kemény mint a kőpúderes arcok
immár nézhetem arcomat
megfagyott ribizlikrémben
este kvarcórám ébreszt
reggelre mindig elfelejtem a verset
és félek írni
meg kéne írni hogy félek írni
de nem merem
inkább azt mondom:
á
és megmutatom a torkomat
meg a rossz fogam
ami fáj

CSERESZNYEVIRÁGZÁS

                                                         adieu gracioso

Mi lenne kellemesebb, mint a régi,

jól kikönyökölt kockás flaneling?

Talán hozzá a kopottra mosott farmer,

és ezekbe öltözve vidoran kimondani

a reggeli fényözönben ázó ajtófélfának dőlve:

Csodás éjszaka volt, kedves!

Én már elmúltam nyolcvan,

te, szép kicsi lányka, okos vagy, kezes is,

de még nem elég romlott. Menj hát,

nevem, s mobilszámom töröld ki szívedből …