VideóA tegnap.ma videója Keresés a honlapon: |
Magén István: számot(t)evő
számot(t)evő
„Rend. Igen emlékszem. Kedves dal.” James Joyce
Elindult a hegyekbe (és mert minthogy a kutya sem tudja) ez egy belső elválasztású mirigy meg orrüreg meg detonátor kopoltyú koponya alvezér trágár lábak mellékvese hormon (eltörik) erotikus masszázs belégzés (szerszám) a paplan alatt girnyó betűk bebábozódva. A tégla leesett nehezebb a fej ügyetlenkedve ördögi tréfa földig érő arcon csapás megsérültél foglalj helyet mutasd az öklödet ha hisz vérrel magas sarkú kisportolt asszonyokkal aztán megtöri a csendet jót mulattam mondja. Nátriumklorid alvezér pszichopárbaj várd meg okos mondhatni miért? Az úton felfelé azok akiknek kiszaladt a száján. Megfelelő minőségű pillanatban épp oly idétlen mint a drót végén. (Kamaszházi nevetése a fején keresztül.) Eljöttél szűk arcod kép te is kép voltál születésed előtt hívó szavad hívő szó barlangokban almányi emlőd emelkedik az ezüstszínű égig kezedet lábadat emelgeted. El vagy tiltva a haláltól. Az állam egész területén. Világnézeted foltjai a gyepün kívülre taszítanak. összekoccan az üveg készül kibújni az oldat a kéz félre tolva hová nézzek nélküled? Reád márvány színű tükör hasonlít a legjobban. Rád azt hiszed hogy eljött a te időd. emelgeti a lábát megy halk szűzies márványdarab. Osztódással annyi volt a bőre szép volt kikergették és mennek ellentétes irányba átölelni összeférnek majd megtagadnak megvalósítani eltévednek a labirintusban. Háromlábú férfi megy a kikötőben. átírták a mélységtől való félelem halálos képletét az arcon a talp mely nyoma tele van vággyal meg hajak leszbikus sugárzásával szószaporítás kis kerek comb (bemászik) a mellüregbe a szükséges anyagokkal petevezeték ködös szeméremajak ködös jelrendszer mellékvesék koleszterin baktérium belpolitika savanyú nők csillagokat vételeznek eldugult üzemanyag-torták (jönnek a turisták gondolataimat elterelni) fickándozik az adatlapon a mezőben fénykorában a legbutább azoknak az embereknek a hasonlósága akiket az égbolt eltakar rákattintani sorrendben ahogy következik holnaptól megváltozik a múlt a szem komoly volt amikor Totya király keletkezett kergetőzik ami már mégis diktatúrára hajaz az időben játékos elme kotor az iszapban a Titanic székletté válik a tenger vastagbelében vad halak egy órára visszatérnek a szemén a nyál griffmadarak ürüléke a kamera mely elsüllyeszti játékodat előbukkan a szent hely a tapogató meleg beszéd Meghasadt vérjárta lépcsődarab és gyermek zenekar. A rómaiak tudták hogy a világ mocskos és mocskosnak kell lenni hogy ne piszkolódj be. Szempontok alapján összekapcsolt mezők. Előfordulhat a fegyverednek fészket raksz mert szép vagy így. lepke szárnyú szívroham sovány erdőben szorosan muzsikálnak röppennek áramlik a barokk alatta babérlevél kerek koponya lila kromoszóma (tob-o-zm-ir-igy) Átnézik a lábmozdulatokra vonatkozó utasításokat. Penelopé kerek feneke pattog mint a labda belélegzéskor. A vérkörök összekeverve nyállal. A számvárak mozdulata bocsánat hogy odanéztem amikor a kocsiját kinyitotta és becsukta a szemét hogy a kép megérlelődjön. mitikus háttér egy másik bolygóról lenyűgöző. a vért érezni szabad Diogenész hordó-felfogása utálkozó szemmel alszik a szabadban addig röhögött míg az ellenség körülvette istenek a határon túl sok laza kíváncsi nomád hogyan keletkezett (?) A romboló lélek bűnszövetségében úgy gondolom sok formája lehet a szerelemnek Démokrítosz siket volt ablakon át a bíborvörös. Te vágy a lombhullató fák kusza szövegértelmezése. Vagyonok bomlása nagy egyetértésben. Visszatérsz még akkor is ha már tested egyetlen rajzolata sem keresztvonal többé. széttárja a karját a tárgyak felugranak furcsa lidérces módon kiveszi a kesztyűtartóból újra olvassa a monográfiát lépteti felfelé az egységes történetet a Kárpátokat álomszerű nők magasan világító várak színezik a széthulló kövek egyenesek mint a csiga (Felkutatták megrázkódtatás számolatlanul.) + Két fa. Faágakból. A kisasszony még szenved. A kisajtón belül. Az egész ismeretanyag bekanyarodik arcukon a születés előtti csend. Ilyennek láttalak a teremtés napján amikor autók tülköltek. Sziklákat láttam a szemem előtt. Figyeltem az arcát amikor a Thököly út sarkán szétváltunk. Elzárkózott a szeme. Az elkezdések történelmi befejezése. A nők a férfiak fejére borítják a szoknyájukat. + És a függönyöket. Ha az akkor legyen fejedelmi. A lányok ráülnek sört isznak nyitott ablakban esznek az eredmény nehéz. Sikoltozó lovagok vékony bottal tapogatóznak. Lányok akik semmit sem észlelnek. Felsorakoznak keresztbe tett lábbal. Z. fejeket metsz. Szürrealista múlt. X. a drót végén várakozott. Úgy tűnt fel hogy elveszett a súlytalanságban. Csiszolt köveket raktak egymás mellé a halál csodáit. A hideg nap bevilágította az ellenséges oldalt. Tiltó imát mormoltak a mennyei térben lakók. Esernyők nyílnak elhallgatnak a hörgő vadak. Y. városokat rombol és kuncog és megdöglik. álmodozó korú tudás-dront küld fekete fejű motiválatlan udvariatlan ahogy eltűnik lehet hízelgő visszaadni azután természetes erő ered szövött hálóban hovatovább bolyong és kémlel kever kavarog zárt térben véget vetett az éjszakának helyesen szólt agyafúrt fiú portyázás belül hadirokkantak lovagolnak mikor az oltár körül beáll az este a szétszórt tájon oltani a vízimadarakat (…) miákol titkot őriz földön jár nevezetesen udvarolni faágakat söpörni egy kis autó simogatás finom tilalom ének a dobozban a kutya bejárta a félszigetet Atlantisz dörömböl fonálon és megszakad megőrizzük magunkat felébredni másnap (megment) megelégelve a lépcsőfokokat belsőmben útszéli madár harcolni bús és szabadon maradni meztelen éppen elhiszik az ellenkezőjét is ha bizonygatja vonult kivégezték ám még halálában is levelezett süket halál ironikus beszélgetés a szépség szinonimái elértéktelenedve állnak ott homlokára csapott amit éppen elkövetett összefirkálta azt akit valaha is egyszer letakarva amikor belépett a nő éppen szeretettel rendelkezett még a gondolatait sem érti a sűrű ajtón át is látszott hogy a kopjafa a fatelepen kerek a melle mint a bogár a hasa mint a tányér messzire elhallatszik az amire gondol valami halmaz ennyit tudok csak mondani megállapításának a részletei kivégezték hazafelé a konok aknák gyönyörű ruhában szakadt rájuk az este üvöltött a haláltánc megkérte alkalmazni állva folyamatában nyert (civil szalon) a jövőt a párbeszéd értelmezi elenyésző tulajdonságok rendhagyó költő csak meg ne lásson a sok céltalan ember (Adj hírt a boldogságról. A bátorság szépít. Hirtelen beszól hülyeségeket. A nagy civilizátor. Vén lompos dünnyögő autóbuszok élnek a Baross téren. Fedőszöveg, talán szokatlan. A szerszámok a labirintusban kúsznak a kijárat felé.) lépnek és köszönetet mondanak csillognak és nincs mód vagy szerelem ha tudnának rólad ha elmondanád mert félre teszed és elfelejted túlélésre nincs lehetőség a rebellisek a tenger mélyén szentek ők szellemek soha oly ügyesen nem kísértettek egyenesen úsznak az égen a kísértetek a láb ősrégi csodálkozás ne keresd ő volt a hiánypótló kétarcú szellemisége akkortájt létezett leültette magas fenekére azért elfelejtette hogy ukrán orosz vagy moldvai csángó többször meghalt elődök lelőtték egy kiáltó költő terjedési sebességével mosolygott apróbetűs részhez kötözték sovány arcát szárazra fújja a szél összegezve az eddigieket milyen hülyén viselkedett szorosan összecsavart sorokat interpretált az a kevés aki még újra divatba jön (Ugyanis azt írja hevenyészve: te nem vagy szóvégre való, mondja, egy üres lakókocsiban a nézők szemeláttára.) zeneszó a szélvihar hangja fékezd meg a regényeit (Felezd meg az átfutási időt.) halálos (d-ro-gár-us) egy távoli utcán beleolvad alig követhető firkákat mond rohannak tágulnak sárgulnak próbálj készülni a pillanatra ez azt jelenti hogy a hormonok legborzalmasabb korszaka következik abban a pillanatban próbálj a vágy keres téged ezerszer + erőteljes (gig-a-nt-ikus) sokkal inkább fontos hány főből áll jellemző ciklikus verseny felemelkedni konkréttól az általános felé az állásfoglalás rendje Magyarország darabokban székek világméretben találékony zsenialitással összeragasztani mint a meteor a világűrben afféle kunyhó lyukas vödör csorog vándor ország kutya vonít (Ebédelni jöttem, mondja. Kis pohár a kabátszárnyon. Először is pattogó hangok, gyertyatartók a zongorán. Na él az ország? Lemarad, de valójában a szívét erősíti. Számottevő részeit elvesztette. Kicsi kerek aláhanyatló a világ dolgaiért dobog. A campus megolvad, mondja, a sok hegy és erdő az asztalon. Sóstengeri levegő kéklik, mondja. A katonatiszt a leghidegebb imákat rebegi. A napernyő szarvasbőr rongydarab. Pokoli sokan ülnek az elhagyatott hintóban. Átugrom, mondja, ahogy férfihoz illik, és meglátogatom őket.) (Összetett a szemük, a vállukon lévő folt egy régi eseményre utal. Beleakad a tengeri levegővel tartósított hajszálakba. A határ csendes, két felé oszlik az árnyék. Az ország darabjait szanaszét rázza a szél. Paulína teste lüktet, a köröknek csapódik a zenélő óra. A katicabogár elkezdi mondani a magáét. Az előrehaladott terhesség állapotában. Termeszek lakják a várat, külön-külön ez kell a hízelgéshez. A válla egy fémdarab, a kéz látóterén kívül.) A (h-az-aá-ru-ló) még számottevő.
Megjelent: 2025-06-16 20:00:00
|
