Videó

A Roma Produkcios Iroda Joka Dj csatorna videója




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Nagyon vártam Térey János poszthumusz önéletírását (Boldogh-ház. Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai), amelynek befejezetlensége szimbolikusan is kifejezi az én, az élettörténet esetlegességét, a teljesség elérhetetlenségét. Tetszik Krusovszky Dénes verseskötete is, az Áttetsző viszonyok. Emellett kiemelném Cselényi László verseinek Vilcsek Béla általi válogatását, az Akadályok földjét és Halmosi Sándor Napszálkák című kötetét. 

 

– Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Sajnos az idei évet egyáltalán nem nevezhetjük olvasóbarátnak, sorban maradtak el a nagy könyves események, bemutatók költöztek online térbe, így igen nehéz áttekinteni a könyvpiacot, számomra leginkább lehetetlen. Nem lenne más támpontom nagyobb merítéshez, mint az olvasott kritikák, de én most maradok azok között a könyvek között, amik eljutottak hozzám, bekuckózhattam velük. Elsőként mindenképp Halmosi Sándor Napszálkák című kötetét emelném ki. Ezek az apokrif-versek magukba szippantottak. Szerzőjük 7 nap alatt írta meg a kötetbe került szövegeket, én pedig képtelen voltam letenni a könyvet, míg az utolsó vers utolsó sorának végére nem értem. Hasonlóképp hatott rám a regények közül Grecsó Krisztián Verája. Nem csak a Grecsótól elvárt esztétikai élményt kaptam meg, ismerős környezetben időutaztam, Verával együtt éltem újra kiskamasz szorongásaimat. Bár a kötet eredetileg 2019 márciusában adta ki a Magvető, az idei évben kapta meg a Libri irodalmi díjat, jelent meg másodkiadásban, így bátorkodtam újra ide citálni Verát.

 

Ha azt a kérdést tenné fel valaki számomra, ahogy az meg is történt az évértékelő körkérdés alkalmával, hogy a magyar irodalom ez évben megjelent termése milyen hatással volt rám, és milyen reakciókat váltott ki bennem, abban az esetben a válaszomat némileg nehezítené, hogy a rálátásom a jelenlegi magyar irodalmi művek megjelenésére korlátozott. Az elmúlt három év egy angliai kutatómunkával telt számomra, így őszintén szólva pillanatnyilag némileg csak madártávlatból látok rá a legújabb magyar irodalmi művekre. És így a kérdéskört egyúttal ki is terjeszteném magára a világirodalomra, avagy azokra az irodalmi művekre, amelyek a Blackwell’s könyvesbolt kávézójában körbevesznek engem itt Oxfordban nap mint nap. Köztük amelyik talán az egyik legnagyobb hatással volt rám, és talán a leginkább említésre méltó, bár múlt évben jelent meg, és akkor már számos díjat is elnyert, és idén pedig ezt a Pulitzer díjjal is gazdagította, név szerint Colson Whitehead A Nickel-fiúk című (The Nickel boys) regénye, amely már magyarul is megjelent a 21. Század kiadónál. A múltat a jelennel egymásba szövő történetszálak révén egy javítóintézet sötét múltjának a narratívája rajzolódik ki elénk, amely a feketebőrű gyerekek már-már horrorisztikus tortúrájának szörnyűségeibe vezeti be az olvasót, a fizikális és szexuális abúzusok, valamint az élhetetlen életkörülmények közegében.

 

– Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Csak megalapozatlan választ adhatnék. Sajnos nem látom át kellőképpen az idei könyvtermést, mert a vírushelyzet miatt a 2020-ban megjelent művek gyakorlatilag apokrifek, amennyiben e görög szó eredeti jelentése: elrejtett. Idén elmaradtak a könyvvásárok, az irodalmi fesztiválok, a könyvbemutatók, nem volt költészet napja… A művek egy része a semmibe hullott.

 

 

 

 Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Nemigen tudok mit kezdeni azzal, hogy legfontosabb. Fontos számomra Tompa Andrea Haza című regénye, ami nem is regény, inkább novellafüzér. Bátor tett volt a haza szót könyvcímként használni és kibontani a jelentését.

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Bíró Krisztián Eldorádó ostroma című verseskötete elképesztő. Egy huszonnégy éves csikó előjön a következetesen őrzött rejtekéből, és az asztalra csapja a mostani világ legjobb verseit. Elfogult vagyok, ez a pici kötet mostanában mindig velem van. A kiagyalt koncept-költészet helyére betette a mértéktartó, ámde szenvedélyes szürreált. Ez nekem teljesen új, izgalommal olvasom mindig. 

 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Bereményi Géza életregénye, a Magyar Copperfield.

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Bevallom, nem tudok rá válaszolni. Nem követem a kortársírók műveit, ahogyan én olvasok abban nincsen tudatosság. Ha szépirodalom, akkor többnyire klasszikus. Kevesebbszer lőhetek mellé. Ahogy hallom, Grecsó Krisztián Vera című regénye Libri irodalmi közönségdíjas lett. Ezt érdemes komolyan venni, mert óriási az olvasottsága. Nekem vesszőparipám, hogy csak az a szépirodalmi alkotás teljesíti be küldetését, amelyiket tömegek olvassák. És ezt a regényt én is hamarosan elolvasom.

 

– Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Ezt nem tudom megítélni. Azonban Halmosi Sándor Kiáltó szó a tiszta irodalomért címen közölt töprengése fontos inspiráció volt számomra az intellektuális tisztesség kritériumával való foglalatosság tekintetében. Az eszmefuttatás végére érve az a konklúzió bukott ki belőlem, hogy a gömbölyű forog itt kockán. Filip Tamás Csukott szemmel című verse pedig lenyűgözött.

 

– Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Barnás Ferenc Életünk végéig című regényét tartom 2020 legfontosabb irodalmi művénekÉletrajz és fikció szürkezónájában íródott, ahol eldönthetetlen, hol végződnek a tények, hol kezdődik a képzelet. Beszélői számot adnak kiszolgáltatottságukról

Az Életünk végéig fordulat Barnás Ferenc pályáján. A szöveg epikus elemekkel megtűzdelt napló stílusában számol be az elbeszélő életéről a 2010-es évek Magyarországán. Az ötvenes elbeszélő Paulich Sebestyén filozófus, az ún. Objektben teremőr. Mindenki Sepinek szólítja.

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Számomra egyértelműen Grecsó Krisztián Magamról többet c. verseskötete, melynek témái az én életemet is meghatározzák. Örülök, hogy visszatért a költészethez.

 

 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Spiró György: Sajnálatos események – Két tragédia közjátékkal Kádárról.

 

 

 

 

 

– Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Áfra János – Szegedi Varga Zsuzsanna: Termékeny félreértés/Producitve missreading.

 

 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Formabontó leszek, mert nem hagyományos értelemben vett szépirodalmi alkotást jelölök meg, hanem egy szépirodalmi igénnyel megírt memoárt. Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca című visszaemlékezés-töredéke az, amiről azt gondolom, méltán érdemel megkülönböztetett figyelmet. Igaz, az emlékirat befejezetlen maradt, de a hiányokkal és kérdőjelekkel együtt is fontos része a Térey-életműnek. Mert nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a múlt is a mienk: a családi emlékek, a kötelékek – és persze a szembesülések, a vívódások, a traumák is. A szerző idén lett volna 50 éves, a könyv ebből az alkalomból jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában.  

Nem hallgathatom el, hogy volt egy másik lebilincselő olvasmányélményem is: Gálfalvi György Világszélen című kötetéről van szó, amely riportok, esszék, naplójegyzetek gyűjteménye, ami egy picit a régi idők emlékei közé navigál vissza.

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Annyira szeretjük ezeket a legeket. Szépségkirálynőket, csúcstelefonokat választani, legjobb termék, legszebb épület, mindig az jut eszembe, ahogyan gyerekkoromban a faluban szögelik ki a tiszta udvar, legszebb ház táblát a népek, miközben ahány ember él, annyi a legszebb. Nekem sok fontos könyv jött idén, kettő van, ami nagyon megtépázott, az egyik Babarczy Eszter A mérgezett nő című novelláskötete volt a Jelenkornál és most, mondhatni folyamatosan olvasom, felfedezem Jászberényi Sándor Varjúkirályát, ami a Kalligramnál jött le, nagyon erős borítóval és még erősebb történetekkel.

 

 – Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

 Nádas Péter: Arbor Mundi

 

 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Dragomán György 2014-es, Máglya című regényének új kiadása volt az egyik meghatározó olvasmányélményem.  

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Hartay Csaba: Átkiáltani az őszbe (Scolar). Az örökkévalóság szempontjai szerint írja a verseit, nem a kánonok elvárásaira fókuszál, mint sok más kortársa. Szellemi függetlensége példaadó, ugyanakkor szemléletmódjával összhangban van nyelvhasználata, beszédmódja. Én ismerem az életét, a valóságban is olyan, mint az írásai. „Testem avar, ereim alkonyi égre meredő ágak.” Ez az oeuvre valóban hasonlít a természeti jelenségekhez. Egyik elágazása érdes, matt és mégis jóízű, másik ága keserédes s a nyelvezete rejtjeles. Mégsem megfejthetetlen. A harmadik ága apró levélkék és kicsike gallyak, szavak, akkordok és dallamfoszlányok. De a tónus, az aspektus mind a három útnál ugyanaz. Kíváncsiság, mi rejtőzhet a folyóparti kavicsok, füvek, mohák alatt? Talán a nyelv, a szavak. Hartay misztériuma feltárja magát. Jó olvasni ezeket a verseket, mert megfogják a kezét a befogadónak.

 

 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Őszinte leszek, nem akarok blöffölni: sajnos nem jutott el hozzám túl sok idei kötet, úgyhogy erre a kérdésre nem tudok válaszolni.

 

Melyik kötetet tartod a legkiemelkedőbb fordításban megjelent műnek 2020-ban?

Sajnos erre sem tudok válaszolni.

 

Ki volt számodra az év felfedezettje és miért?

Az év felfedezettje számomra: Gálla Edit volt. Szégyellem magam, de nem hallottam felőle addig, amíg az egyik nyári Holdkatlanban el nem olvastam néhány versét. Nagyon erős tehetség. Utánanéztem, és elolvastam több művét is a neten, és teljesen meggyőzött: mindenképpen helye van – és lesz – az irodalomban. Kívánom neki, hogy elérje azt, hogy minél többen meg- és elismerjék. Sajnálom, hogy nincs meg nekem az első kötete. 

 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Ezt nem merném nagyobb merítés híján megválaszolni.

 

Melyik kötetet tartod a legkiemelkedőbb fordításban megjelent műnek 2020-ban?

Erre csak részrehajló választ tudok adni, ugyanis a kiadónk (AB ART Kiadó, Balázs F. Attilával közösen) által életre hívott és Fábián István általt tervezett és illusztrált míves kortárs világirodalmi sorozat, a Lyra mundis kötetei között nagyon sok izgalmas műfordítást találunk, olasz, szerb, albán, román, párizsi, moldáv, amerikai, kenyai, vietnámi költőket, antológiákat. Ezek közül én a sorozat 10. darabját emelném ki, Laura Garavaglia [olasz] Csendkvantumok című kötetét, de nagyon izgalmasnak tartom a 8-ast: Duska Vrhovac [szerb] Memento Vivere, a 11-est: Linda Maria Baros [párizsi román-francia] Borotvapengeház, a 12-est: Christopher Okemwa [kenyai] Tisztítótűz, a 13-ast: Bill Wolak [amerikai] Nem szeretni veszélyes vagy a 14-est: Constantin Barbu [román] A semmi ketrecébe zárva című köteteket is. Ezeket egyébként mind az idén adtuk ki, a karantén alatt.

 
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal