Videó:
 

Újdonságaink:
Rendezvényajánló:
Cs dec. 14, 2017 @16:00 - 12:00AM
III. Óbudai Képzőművészeti Tárlat - Szindbád-Óbuda c. kiállításmegnyitó
Cs dec. 14, 2017 @17:00 - 12:00AM
Kiss Márta: én te (n)ő - Kiállítás
Cs dec. 14, 2017 @17:00 - 12:00AM
Zvolszky Zita: Angyal-Ember-Áldozat c. kiállítása
Cs dec. 14, 2017 @17:00 - 12:00AM
Szakács Imre: 7x7 - Kiállítás
Cs dec. 14, 2017 @17:30 - 12:00AM
Péter-Szabó Katalin és Vágó Zoltán: MIKRODUETT - Kiállítás
Cs dec. 14, 2017 @18:00 - 12:00AM
KAPU - Kiállítás
Cs dec. 14, 2017 @19:00 - 12:00AM
HEGEDŰS 2 LÁSZLÓ: A SZOCIALISTA SZÜRREALIZMUS TITOKZATOS BÁJA vizuális szimfónia
Cs dec. 14, 2017 @20:00 - 12:00AM
A halál kilovagolt Perzsiából
H dec. 18, 2017 @18:00 -
Kezdőmondat Parti Nagy Lajossal
Sze dec. 20, 2017 @19:00 -
Lépésről-lépésre - A Budapest Kortárstánc Főiskola a Trafóban

Partnereink:

Kultúra & Kritika – A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja

 

Magvető Kiadó

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – Irodalomtudományi Osztály

jooble.org

 

Túl



hullafoltokat fest a köd

középre pöttyként köldököt

a fejre pókháló hajat

egy fintort örökre ott ragad

fogakban bál van rág a szú

romlottan táncol minden

a halálon túl az életen innen.

 

csenevész fákon féllábú madár

szárnytörve perdül földre száll

szemétben kapar tán hullott morzsa

embernek állatnak egy a sorsa

fészket rakva vagy fészket hagyva el


Aktuális furcsaságok

       

  csigalét

      
szokása volt, hogy
reggelente
rohanását még
visszafogta,
félredőlt házát
izomerőből
izgatottan
egyensúlyozta,
hogy a javítást
nyélbe üsse;
/testgyakorlásnak is
megteszi/ de
egyről a kettőre
nem jutott;
keresgél rajta 
ablakot,
mert hátha kintről ...
de nem talált,
így hát naponta
újrakezdve, e furcsa
pózba tekeredve
cipelte házát
megdőlten tovább.

   Üvöltésversek

 

USA! USA! CCCP USA!

CCCP USA CCCP USA!

 

Népköztársaság és köztársaság,

diktatúra és demokrácia.

 

Láttam messziről a tömegeket,

égett a Vencel-téren az egyetemista gyerek,

és Vietnam poklában, Harlem utcáiban

vért köptek a gumibot-simításoktól –

„az emberek.”

 

És Prágában majd Warsóban, és mindenhol a lelkekben,

aortaszaggató üvöltésekben halt el az utcára kiáltott remény.

Szabadság, merre jársz? Igazság, merre jársz?

És ember, hol vagy Ember?

 

Sírsz-e értünk Szókratész?

Tényleg velünk születik az erény?

 

Üres szó-utcákba csalt emberseregek,

de ott vízágyúk és gumilövedékek várnak,

mint arcokba csapódó erény-szoktatók.

Kommunista erkölcs, köztársaság-szabadság,

hiszen mindenki csak jót akar, jóra törekszik,

csak szoktatás a véresre verés, hiszen rend kell,

sunyi csend, megbékélés és demokrácia.

Merthát mindig is az volt, és az van,

nem veszed észre, te buta?

 

Hiszen jól tudod: szabad vécére járnod, ha van hová,

szabad befogni éhes pofádat, ha nem verték szét holmi „demokraták”,

szabad hugyoznod, ha nem látják, akkor az utcán is tán,

szabad zabálnod, odavetett szaros maszlagot,

szabad azt tenned, amit pofáznak a hatalmasok:

pártitkárok, miniszterek, és minden szabadon választott,

és szabad utódok sorát ez agyfojtott világra hoznod,

és szabad csendesen ajtók előtt, templomokban zokognod,

ahol ember nem fogad nyomorultat, Isten meg nem szól hozzád soha…

De legfőképpen szabad megbetegedned és korán meghalnod,

lásd be: ez életed lényege, értelme, hisz ettől lehetsz boldog!

Villantó

 

Alig tizennyolcként,

azon a VIP party-n,

a villogó vakuk előtt,

a promó falnál

megkínáltak minket

Neonkoktéllal,

a bársonyszőnyegen pedig,

milliós mosolyokat

kaptunk.

UP imája szombaton

 

KI vagy a Mennyekben,

mi a te neved és hány van belőle?

 

Jöjjön el a te országod,

de csak ha az anyanyelvemen is beszélhetek benne.

 

Legyen meg a te akaratod

mellett az enyém is.

 

A mi mindennapi szellemi táplálékunkat

add meg nekünk már

 

és ne kérd tovább,

hogy egész nap vakon gürcöljünk a pénzért,

amin megvehetjük a mi kenyerünket,

mert megfekszi az akkor

a mi fáradt beleinket.

áthozatok

 

nem a szavakban a tévedésekben

sem találod

a képedet bámulva

egy krimó megvakult tükrében a válaszokat -

ujjaid ölelik a vodka-narancsot

a pultos néha áthajol - rád hajol

és vigasztal

azt nem tudja kit

ő is téved

jófej' és verset szaval

Körbekörbe

 

fekete varjakból képkeret

lassan a tavasz űz el telet

minden mi eddig megfagyott

olvadva vált majd alakot

 

fekete varjakból képkeret

rügyekre mosolygó fellegek

tüzforrón hirtelen jő a nyár

tavasznak híre se hamva már

Fakír

 

Tekintetéből

a kereső fény szép

lassan kialudt

Féldimenzió

 

Amikor hó esett a Napon,

dimenziók törtek,

retinánkba égtek

A tömött sorokban

érkező miértek

egy szökött gondolat után,

sorról - dallamra,

dallamról - képre.

Bujkált előlük.

 

Álom-versek

Ágotának –

 

 

Verseket álmodom sokszor.

Aztán elszállnak,

szinte röpködnek álmom körül.

Van mellettem

golyóstoll (plajbász), notesz,

de már nem jegyzem le.

Az álmaim

jobban tetszenek.

Nyílik, lehull

 

Szilvakék, ködezüst ősz jön,

A lélek csak elillan majd,

Mint a harmat délelőttre,

És földhöz ragad az ember.

 

Mély, aranysárga lobbanás,

Ahogy az idő eltelik,

Elvágyás lusta macskája

Száraz fű közt szimatolgat.

Fáj



Fájásaim óra kattogások

másodpercenkénti lüktetés

arcvonásaim villanások

tükrein megannyi fénytörés

perceim futófények szakadt

végű furcsa zárlatok

félretett korhadó rakat

álcáz egy rejtett járatot

SZÁJSZEGLETEM

 

Fantom fájás szájszegletemben

egy gyerekkoromból megmaradt

sebhely emlékeztet régi vitézke-

déseinkre amikor még tört ágbottal

csatáztunk szúrtunk és vágtunk

barátom – aki már nincsen elnyelte

a nincshol – ajkam sarkába szúrt

sebet savóval gyógyítottuk s most

újra sajog ám jó hogy nem szemem

 

 

Menedék

 

Hozzád fohászkodom Istenem

tekintsd el gyarló földi létem

mely csak foszló álmokat terem

légy te váram hithű menedékem

 

Köveket hordok szikár hegyre

Sziszifuszi munka szeretem

nem vágyom már elnéző kegyre

egy pillantás is elég nekem

Tömött uszályok

 

egy reggel őszi erdőkben barangoltam,

madárlények vezettek, a nevemet kérdezték

és szóltak, hogy majd ne felejtsek el hazamenni.  

 

Délben kapkodva pakoltam,

indulnunk kellett valahová.

 

Egy pillanatra visszafordultam, letettem a zsákot

és a konyhakőre térdelve imádkoztam.

„Segítsetek, hogy segíthessek” – kértem.

PILLANTÁS

 

 

Gyerekkorom tárgyai. Anyám érintett, nagyanyám érintette - engem érintett meg, hiszen egész életemet közöttük éltem le. Alig költözött hozzám valami, inkább a veszteség költözött az életembe.

Ami jött kirepült, aki jött kirepült. A gyerekek kirepültek, a házam - ami igazán a tulajdonom volt, amit a húsz körmömmel.. - eladtam, eladtuk

A személyek elhalnak, elmennek, összevesznek velem. A tárgyak velem öregszenek, bár magamat felújítani nem tudom, csak megújítani.

Mélylélektan

 

mert  az ábránd  kalickába zárt paradicsommadár

az éjek résein beszökő holdfény villanása,

délszaki kertek, tiltott világok égövét járja

az eszmélés  fél-éber percein, ahol nincs határ,

Jane Austen

 

Még mindig azt hiszed, volt egy titkos románca

És nem csak szállt vele a képzelet?

Hogy a szarkasztikus gúny csak álca

Hogy a szív megőriz és rejteget?

Rejtegetnivalója mindenkinek van

S míg agyunkat nem jegyzi komputer

Sok ki nem mondott gondolat surran

Ami talán senkihez nem jut el

Illetve eljut. Csak nem akkor és ott

 

A magam igazával

A magam igazával akartalak megnyerni magamnak

késsel szeletelni a kenyeret ágyat nyerni a vajnak           

valahogy így akartam beléd hatolni
hogy érezzem az önzés örömét

s ma úgy látlak mint egy szűz és szemérmes nőt

akit megerőszakolnak majd hirtelen eszmélés nélkül
elönt a vér

az indulat megkapaszkodva a tudatban érvényesül
verset akartam
fehér falba süppedett angyalkázó gyermek lenni

akit a tisztaság hűsen betemet

valahogy így képzeltem el a verset
mint egy ékes fogsort

mint Mózes táblakövének törvényeit

melyeknek lapjairól leolvasom az igazat

 

Menn(y)i kéne?

 

Itt szőrén-szálán tűnik el

a szőr és a szál

és nem ülnek, ha ülni kell,

mindenki a helyén áll.

 

A köv-nek nincs etkezménye,

de a nyom: talan,

a köz kézen-közön része:

bizony kissé bizonytalan.

 

Creative Commons Licenc


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.