Videó

A tegnap.ma videója




Keresés a honlapon:


Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal


Orbán Bori

Váratlanul jelenik meg a hátam mögött, míg a pincérrel tárgyalok jegeskávé ügyben. Amíg interjú-alanyommal a rendelésünkre várunk, azon meditálunk, hogy magázó vagy tegező formában íródjék le kávéházi beszélgetésünk szövege. Abban maradunk, hogy teljesen mindegy.

Az új lemezed már a második szóló album eddigi, évtizedes pályafutásod során. Az elsőn, amit a Kaláka adott ki Ma chanson címmel, francia nyelven énekeltél önéletrajzi jellegű Montanaro-számokat. Ez a mostani sokkal merészebb vállalkozás, mert valami nagyon megkülönbözteti az elsőtől?

Akadnak különbségek. Az első lemezem dalai nagyon személyesek, tényleg nekem íródtak. Ezt a mostani lemezt viszont a Valami Swing nevű együttessel való hosszú, majd tízéves együttműködés hozta létre.

Tovább az art7.hu cikkére >>>

 


Fortepan / Adományozó: Hámori Gyula

Az óvodai étkeztetés alaposan át- és kibeszélt téma, az lesz a jövőben is. De én most nem a megszokott „sótlanul főznek”, „nem eszi meg a gyerek” csontokat szeretném tovább rágni.

Nem sótlan a kaja a mi ovinkban, nem is túl sós, nem is rossz ízű, "a gyerekek meg van, amit szeretnek, van, amit nem". Semmi baj vele. Azon kívül, hogy esetleg nincs:

– Jó napot kívánok, Apuka! Pont-pont-pont néni vagyok a Pont-pont-pont Óvodából!

Tovább az orszagut.com cikkére >>>

 

Ferber Katalin
Fotó: Bócsi Krisztián Forrás: kortarsonline.hu

2015-ben jelent meg Ferber Katalin Az elárult Japán című könyve, amely a távol-keleti ország múltjáról és lakosságának jelenkori életéről szól. Újabb könyvének címében a térséget megnevező szó kis kezdőbetűvel szerepel, azaz itt nem az országot, hanem az identitást jelöli: Az elrontott japán.

A könyv utolsó bekezdéseiben oldja csak fel a rejtélyt Ferber Katalin, amikor elmondja, hogy a férjét, Hirosit tekintik a hozzátartozói „elrontott vagy elromlott” japánnak, mivel magatartásával és életvezetésével (válásával, új házasságával és emigrációjával) megszegte az előírt közösségi normákat. Paradoxona a helyzetnek, hogy ami a helyi szokáskultúra szempontjából deviancia, a vele szembenállók számára az igazi szabadság állapota: „Egyikünkre sem nehezedett többé a kimondatlan elvárások özöne…” Mindez azt is jelenti, hogy a Japánrólszóló második könyv nemcsak a műfajváltást, hanem az elbeszélői perspektíva módosulását is magával hozta.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

 
Szajki Bálint (forrás: punkt.hu)

A 35 év alatti magyar fotográfusnak adható elismerést a Hemző Károly Alapítvány hívta életre azzal a szándékkal, hogy ápolja Hemző Károly emlékét és segítse a fiatal magyar fotográfusokat. Az idei pályázaton öt remek finalista – köztük Erdős Dénes, Mohos Zsófia, Palágyi Barbara és Szász-Bányász Anna – közül választotta ki a díjra a szakmai zsűri Szajki Bálintot.

Az idei Hemző-díjra a jelölő kurátorok tíz kiváló fiatal tehetséget ajánlottak. Hárs Kata, Kerekes Emőke, Kocsány Kornél, Pályi Zsófia, Sopronyi Gyula, dr. Szabó Lajos, Szigeti Tamás és a tavalyi nyertes, Melegh Noémi Napsugár mutatták be az általuk támogatott és mentorált fiatal fotográfusokat – Nagy Krisztiánt, Palágyi Barbarát, Erdős Dénest, Ladjánszki Mátét, Szász-Bányász Annát, Tóth Hunort, Varga Dzsenifert, Ács Mártont, Turós Balázst, Szajki Bálintot és Mohos Zsófiát. 

Tovább a punkt.hu cikkére >>>

 


Forrás: helikon.ro

A Helikon irodalmi folyóirat a Cărturești és a Gutenberg könyvesbolthálózatokkal együttműködve havonta frissülő eladási sikerlistát közöl az erdélyi magyar olvasók körében leginkább keresett könyvekről.

Négy kategóriára osztva láthatók az erdélyi könyvesboltokban legnagyobb példányszámban eladott könyvek: szépirodalom (beleértve a klasszikus és kortárs világirodalmat is), erdélyi szerzők művei, gyermekirodalom és nem-fikció, ismeretterjesztő irodalom.

A toplista minden hónap hetedik napján frissül a kategória tíz legnépszerűbb könyvével.

Tovább a helikon.ro cikkére >>>

 


(Forrás: konyvesmagazin.hu)

Kik vagyunk mi? Mit szeretnénk a saját életünktől? Vannak céljaink, vízióink? Akarjuk érteni a másikat? Ezek egyszerre személyes és közéleti kérdések, sőt egyszerre területe Háy János Boldog boldogtalan című új regényének, valamint az elmúlt félév turbulens közéleti vitáinak. Mivel egyszerre olvastam a könyvet és követtem a körülöttem folyó eseményeket, ezek egymásra íródtak, és egy közös pontja biztosan van a kettőnek: mindig próbálunk egy jobb életet elképzelni, és ehhez le kell győznünk az iszonyatos kiábrándultságunkat, apátiánkat. Háy Jánosé a hét könyve.

A másik közös pontot, vagyis azt, ahogy a körülöttünk lévő világot olvassuk, Háy János irodalmi kontextusba helyezi: „Hogy a hetvenes évek végének új magyar prózája, amely próza a nyelv centrumba emelésével, ezzel párhuzamosan az érzelmek felszámolásával, vagy legalábbis fel nem vállalásával, az érzelmi azonosulás elutasításával, azzal, hogy a nyelv által mindent ironikus akutsztikába emelt, próbált a világ közelébe férkőzni, ezért is tetszett annyira a kritikának. (...) mert az irónia épp a határvédelemben érdekelt, abban, hogy megakadályozza a világgal való azonosság megélését, holott, gondolt magára az elbeszélő, csak a határsértéseknek van értelme (...)”

Tovább a konyvesmagazin.hu cikkére >>>

 

Redők. Kiállítási látkép, acb Plus, fotó: Tóth Dávid. A művészek és az acb Galéria jóvoltából. 

Az acb Plusz kiállítótérben megrendezett Redők című csoportos kiállítás a textil médiumának magaskultúrába való integrációjának szemléletét tükrözi. A textil mint autonóm médium az iparművészettől való függetlenedést célozza meg. Ennek függvényében a tárlat igyekszik felhívni a figyelmet a textilművészet szerepére a magyar művészettörténeti kutatásban. Az acb ResearchLab kutatásai során, felismerték a textilművészetben rejlő kísérleti lehetőségeket, amelyre a kiállítótérben látható művek reflektálnak.

A textilművészetet sokáig az iparművészethez sorolták, amely ezáltal elkerülte a művészettörténeti kutatás figyelmét. Az elmúlt években több monográfia, valamint önálló és csoportos kiállítás is igyekezett rávilágítani a textil háttérbe szorult médiumára. A hatvanas években induló textilművészektől kezdődően úgy tekintettek a textilre, mint egy kísérletezésre alkalmas felületre, amely képes lehet a képzőművészeti műfajok megújítására. A hetvenes években felerősödött mozgalom a politikai perifériára szorulásának köszönhette önkifejezésének szabadságát.   

Tovább a prae.hu cikkére >>>

 


Réti Adrienn Szerhij Zsadan ukrán szerző A diákotthon című művéből olvasott föl. Helyszín: Gül baba türbéje | Fotó: Tóth Ádám

Idén először kelt át a vízen a magyar főváros talán legjobb ingyenes kulturális eseménye, az Irodalom Éjszakája, és települt a Margit-negyedbe. Az utóbbi időben részben kulturális célú fejlesztéseken áteső városrész nagyon jó képet mutatott magáról. A II. kerület kihasználatlan önkormányzati ingatlanok bérbeadásával kívánta fellendíteni a környéket, a program részeként létrejövő helyek egy része (Dante Közösségi Alkotótér, Szerkesztőség kultúrhely) is bekapcsolódott a világirodalmi barangolásba. További helyszínek: Gül Baba Türbe és Rózsakert, Jurányi Ház, Koreai Kulturális Központ, Szent Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, Vízivárosi Galéria.

Nehéz bármi elmarasztalót írni erről az eseményről, talán nem is lehet. Az irodalom, a műfordítás és az előadóművészet csodálatos elegye, amely lehetőséget ad a megmutatkozásra minden műfaj esetén.

Az Irodalom Éjszakája egyszerre ismerteti meg a résztvevőt szerzőkkel, művekkel, színészekkel és nem utolsó sorban terekkel. 

Mindenek felett külön figyelem jut a műfordítóknak, akiknek a munkája nélkül nem találkozhatnánk idegennyelvű szépirodalommal.

Tovább a nepszava.hu cikkére >>>

 

 
Látogatók a 2023-as Ünnepi Könyvhéten (Fotó/Forrás: Ünnepi Könyvhét Facebook-oldala)

Június 13. és 16. között rendezik meg a 95. Ünnepi Könyvhetet Budapesten a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén. A magyar irodalmi élet egyik legrangosabb eseményén idén százhetven kiállítóval, százötven standdal várják az érdeklődőket. Mint minden évben, úgy ezúttal is számos kiadó kifejezetten az esemény idejére időzítette számos kiadványa megjelenését. Most ezek közül válogattunk össze néhány különösen izgalmas kötetet, amelyek miatt mi mindenképpen ellátogatunk a Könyvhétre – már csak azért is, mert lehetőségünk nyílik dedikáltatni is könyveinket.

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

 


Szalay Lajos: Háború (1950)

Az ihlet és a múzsa sokféleképpen érkezhet egy művészhez. Van, akit egy virágos mező vagy egy karakteres arc, mást a harctér, a csaták véres valósága indít alkotásra. Ezúttal haditudósítók festményeit, történelmünk emlékezetes csatajeleneteinek képeit idézzük fel.

A világháborúk frontjain több képzőművész is dolgozott haditudósítóként az újságírók mellett. Civilben és mondhatni kivételes helyzetben lehettek, ugyanis a tiszti kantinban étkeztek, és nem voltak közvetlen veszélynek kitéve. Rippl-Rónai József, Vaszary János, Nagy István, Mednyánszky László és Oskar Kokoschka képeikkel világlapokban tudósítottak a háború eseményeiről. A második világégés idején már sokkal szervezettebb egységhez tartoztak a haditudósítók, kötelező katonai kiképzésen is részt kellett venniük, és kizárólag katonai egyenruhában tölthették be pozíciójukat. Tehát ekkor már nem civilként voltak jelen a hadi eseményeket megörökítő képzőművészek.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

 


Bánki Éva Fotó: Bánki Éva (Kép forrása: kortarsonline.hu)

Bánki Éva a kortárs magyar irodalom egyik legkiterjedtebb érdeklődésű szerzője, ennek elismeréseképp lett az idei év egyik József Attila-díj-kitüntetettje. Többek között szerteágazó tudományos és alkotómunkájáról, a középkor tanulságairól és az alkotóközösségek fontosságáról beszélgettünk.

Nagykanizsa, Budapest, Lisszabon, Velence életed talán legnagyobb állomásai. Milyen hatással voltak ezek a helyszínek szakmai és művészi érdeklődésedre? Tervezel-e még nagyobb külföldi utazást?

Az az igazság, hogy elsősorban kalandvágyból utaztam egész életemben. A szakmai érdeklődés inkább az anyagi alapot és a morális felmentést jelentette. Tizennégy éves koromban költöztem el a szülővárosomból, mert fojtogatónak éreztem. A pozitívumait, azt, hogy milyen élményeket és műveltséget adott, csak később ismertem fel. Azóta is próbálok budapestivé válni, miközben állandóan elvágyódom innen. Sok helyre jutottam el ösztöndíjjal: Poitiers-be, Santiago de Compostelába, Rómába. Egy negyedévet a lányommal Velencében is eltölthettem. Több ízben is eltávolodtam a Kárpát-medencétől mostanra, és egy amolyan mediterrán-latin irányba változott az ízlésem, az érdeklődésem és vele én magam is. 

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

 


Vámos Miklós (Fotó: Stekovics Gáspár)

...a belépéssel együtt jár, hogy az európai szabályok lesznek érvényesek. Kiskapuk tömkelege zárul be. Simlik egész serege válik kivitelezhetetlenné. – A Litera Eurovízió című, 2004-es antológiájából Vámos Miklós írását olvashatják a szerző mai kommentárjával.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

 


Kép forrása: Zsolnay Fényfesztivál

Hol ünnepeljük idén a Bloomsdayt? Melyik az a fesztivál 2024-ben, aminek a sárkány, és melyiknek a tudathasadás a központi motívuma? Ajánlónkból szinte minden nyári hétvégére találsz magadnak egy fesztivált.

Tovább a konyvesmagazin.hu cikkére >>>

 


Fotó: Pavel Bogolepov | Forrás: Népszava

Az irodalom olyan játék, ahol simán belefér a csalás, sőt, csalás nélkül nem megy, íróként pedig kutya kötelessége az olvasót szórakoztatni – vallja. Kortársait felvillantó stílusparódiái Karinthyt idézik, abszurditása Örkényt, akasztófahumora Tömörkényt, de Móricz öröksége is erősen jelen van. Az utolsó magyarok című új novelláskötete kapcsán beszélgettünk. Interjú.

Alapvetően novellistának vallja magát, mondván, ez a prózairodalom csúcsa. Mit tapasztal, a felgyorsult világ és az ingerdömping, ami a tartós figyelemre, no meg a türelemre is kihat, és gyorsfogyasztóvá tesz, kedvez a rövidebb formának?

Igen, ez lenne a logikus. Ezt gondolta már Örkény is 1968-ban, az Egyperces novellákhoz írt Használati utasításában. Hogy az olvasónak egyre kevesebb ideje lesz, így a novella válik az elsődleges prózaműfajjá. Csakhogy a világ nem mindig logikus. Mert éppen az ellenkezője történt. A közönség és a kánon ma nagyon kevés dologban ért egyet, az egyik ilyen a nagyforma. A sikerkönyvek és a szakma által díjazott művek is főként a nagyregények közül kerülnek ki. Általános vélekedés, hogy a novellista az az író, aki még fiatal, még nem tud regényt írni. Ha majd megtanul rendesen írni, akkor majd leteszi az asztalra azt a nagyregényt, ami alatt beszakad az asztal. Nem véletlenül látjuk, hogy az írók egy része egy ilyen „Ki tud vastagabb könyvet írni?” című versenyben van. 

Tovább a nepszava.hu cikkére >>>

 


Jelenet a Kék Pelikan című filmből (Fotó/Forrás: Nemzeti Filmintézet)

A Cartoons on the Bay nemzetközi fesztiválon díjazták Csáki László animációs dokumentumfilmjét a hétvégén Olaszországban. A Kék Pelikan valós eseményeket feldolgozó humoros, nosztalgikus történet néhány csibész barátról, akik hamisított vonatjegyekkel utaztak Nyugatra a kilencvenes évek derekán. A hazai mozikban már több mint tizenötezres nézettséget elért alkotás legközelebb az Annecy Fesztiválon versenyez, mely az animációk világelső seregszemléje.

A Cartoons on the Bay fesztivál zsűrije Csák László Kék Pelikanját díjazta a legjobb egész estés animációs film díjával, és indoklásában kiemelte a „cinéma vérité eklektikus újragondolását, amely egyedi és innovatív stílusban ünnepli a szabadságot.” A hétvégén véget ért olaszországi animációs fesztivál a mozis, a transzmédia és a televíziós alkotások javát vonultatja fel évről-évre különböző olasz tengerparti helyszíneken, fő szervezője a Rai Com.

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

 

Abafáy-Deák Csillag: Crossoverek

A nonfiguratív művészet nem egy stílus, hanem egy nyelv
(Mészáros Flóra művészettörténész)

Schneller János karaktereket állít egymás mellé és egymással szemben a Palazzo Moraban. Az épületben az Európai Kulturális Központ (ECC) működik, amit Rene Rietmeyer holland művész 2002-ben alapított. Elsősorban kortárs művészeti, építészeti és design kiállításokat szerveznek, emellett szimpóziumokat, workshopokat, oktatási programokat és más kulturális eseményt is. Az MNB Arts and Culture célja a nagyközönség számára széles körben megismerhetővé, a szakma számára pedig kutathatóvá és feldolgozhatóvá tenni annak anyagát, mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

 


Másnap/Beck Zoltán és Szűcs Krisztán- forrás: Várkert Bazár

Beck Zoltán és Szűcs Krisztán sok féle zenekarban zenélt már együtt, de a Másnap az első közös szívügyük. Életre keltettek olyan Cseh Tamás-, Csengey Dénes dalokat, amelyek ez idáig csak töredékesen léteztek. Szűcs Krisztián elárulta, Zolival hogyan fonták bele magukat a dalokba új történetszálként. A különleges produkcióban mindketten énekelnek és gitároznak, de az estjükön a zongora és az ukulele is előkerül majd.

– Mióta zenéltek együtt Beck Zoltánnal?
– Közel 20 éve ismerjük egymást, rengeteget játszottunk együtt – a 30Y és a Heaven Street Seven – a magyar alternatív zene „második hőskorában”, a 2000-es években, aztán majdnem 10 éven keresztül performanszkodtunk a többiekkel a Rájátszásban. Nem nagyon kellett „megalakulnunk”, a Másnap egyszerűen csak lett. Mindketten éneklünk benne, sokan mondták, hogy Zolival annyira összepasszol a hangunk, mintha erre gyakoroltuk volna éveken át, pedig csak egy kedden leültünk a próbahelyen, és elkezdtünk egymásra vokálozni, szólamokat váltani. Akusztikus gitározunk, illetve én zongorázom is, Zoli pedig néha ukulelén játszik.

Tovább a papageno.hu cikkére >>>

 

Fotó: Cseri László

A városlakók és a turisták nagy része a várost leginkább a szemmagasság szintjén ismerik, ami azt jelenti, hogy a figyelmük elsősorban az utcákra, kirakatokra és a közvetlen környezetükre irányul. Cseri László fotóesszéje a szemmagasság fölötti régióból ad ízelítőt. 

A szemmagasság perspektívája természetes és kényelmes, hiszen a mindennapi életben a közlekedés és az interakciók leginkább ezen a szinten zajlanak. Ám városok sokkal több réteget rejtenek magukban, amelyek felfedezése gazdagíthatja a városi élményt, és új megértést nyújthat a városi tér összetettségéről.

Az épületek emeletei és tetői gyakran rejtett kincseket hordoznak, amelyeket a földszintről nehéz észrevenni. Ezek a felsőbb rétegek építészeti értékeket és műalkotásokat tartalmazhatnak, amelyekről a városlakók és a turisták gyakran nem is tudnak. Az épületek homlokzatának díszítései, a tetők alatt rejtőző szobrok vagy akár az építészeti stílusok apró részletei mind-mind olyan elemek, amelyek csak egy magasabb nézőpontból válnak láthatóvá.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

 
Jacopo Torriti: Angyali üdvözlet 
(Santa Maria Maggiore-bazilika, Róma, 13. század vége)

 

Tompos Kátya 1983. 03. 13. - 2024. 05. 31.

 

Tovább az art7.hu cikkére >>>

 


Bereczki Kata: Lesülés ╱ akril, vászon ╱ 100×140 cm (Forrás: ujmuveszet.hu)

A lassan négy éve működő KGaléria legújabb kiállítása a tájkép, a városkép és a portré után most az emberi figura, az emberalak témáját járja körül három, a művészeti szcénában már nevet szerzett, érett, 40-es éveiben járó, női művész, Bereczki Kata, Hamerli Judit és Papageorgiu Andrea alkotásain keresztül. Mindhármuk művészetének középpontjában az ember áll; természetesen nemcsak mint figura, forma, test vagy művészeti motívum, hanem mint filozófiai és egzisztenciális jelenség.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

 
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal