Videó:
 

Újdonságaink:
Rendezvényajánló:
Szo okt. 21, 2017 @17:00 - 12:00AM
Zvolszky Zita: Angyal-Ember-Áldozat c. kiállítása
Szo okt. 21, 2017 @17:00 - 12:00AM
Élő magyar festészet 2017 - A hal
Szo okt. 21, 2017 @17:00 - 12:00AM
Szakács Imre: 7x7 - Kiállítás
Szo okt. 21, 2017 @18:30 -
Zeruja Salev: Szerelmes élet
Szo okt. 21, 2017 @20:00 -
Karafiáth Orsolya: Fúj
V okt. 22, 2017 @19:00 -
Mészöly Miklós–Polcz Alaine: A bilincs a szabadság legyen
Cs okt. 26, 2017 @20:00 -
drMáriás: A szeretet soha el nem fogy - Kiállítás
V okt. 29, 2017 @19:00 -
Suttogók a Nyitott Műhelyben

Partnereink:

Kultúra & Kritika – A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja

 

Magvető Kiadó

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – Irodalomtudományi Osztály

 

Provokáció?
Arthur M. Melzer, a politikatudomány professzora könyvet írt Filozófia a sorok között címmel, amelyben a filozófiai gondolatok ezoterikus közlési módjának elveszett történetét rekonstruálja. Kedves olvasó, nem te küldted a könyvet? Ha igen, kérlek, jelentkezz, hogy személyesen is megköszönhessem. Ha egy kora nyári nap nem érkezik el hozzám váratlanul a könyv egy példánya egy feladó nélküli csomagban, akkor nem születik meg ez a recenzió. Azóta sem tudom, ki lehetett a feladó. Mondjuk éppen az ilyen könyveket érdemes névtelenül küldeni.
 

Darren Aronofsky Anyám! című filmjét nézve szinte hihetetlen, hogy ugyanaz az ember, aki az ostoba Noét rendezte, most ennyire sokrétegű és szép filmet csinált lényegében ugyanarról a témáról. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA.

Tovább a revizoronline.com cikkére >>>

Klájó Adrián munkáit vizsgálva különösen erős képi metafora tűnik a szemünkbe. A szociografikus fényképezés műfaji követelményeit is kielégítő fekete-fehér felvételen kórházi vaságy süpped a trágyadombba egy lepusztult falusi udvar fákkal behatárolt szegletében, a kert mögött. A vaságyon a hanyag nemtörődömség spontán mozdulatai nyomán gallyak hevernek nagy összevisszaságban, mintha csak a vihar dobálta volna őket kupacba. A látványon átsüt, hogy ezen a helyen az élet már alig pislákol, elhalóban van a teremtés ereje. Az elmúlásnak itt hatványozottabb a jelentése, hiszen egy egész tájegység és életstílus tragikus sorsára figyelmeztet. Olyan az egész, mintha egy Tarr Béla-film jellegzetes, kelet-európai motívumú képkockáját ragadnánk ki a sok közül.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Különleges nyelvi világba kerül az olvasó, ha belefeledkezik Kőszeghy Péter Regénytöredék barátnémhoz című regényébe. Könnyű ebbe az archaikus elemekkel átszőtt, a régi magyar irodalomra többször is utaló, szellemes és érzéki regénynyelvbe beleszeretni – még akkor is, ha elég nehezen tudjuk a történet XVI. és XX-XXI. századi rétegeit szétválasztani.

Tovább az ujnautilus.info cikkére >>>

A skandináv krimiirodalom Steven Spielbergje, Jo Nesbø jelen állás szerint tizenegy kötetet szentelt már az általa teremtett Harry Hole (ejtsd: hú-le) kalandjainak. A norvég sikeríró húsz éve hívta életre a zseniális elméjű, állandó alkoholproblémákkal küzdő nyomozó karakterét, de igazán csak úgy a harmadik-negyedik történetre találta meg a saját stílusát. A legjobb Hole-nyomozásokban a tekervényes bűnügyek, a helyszínek és a karakterek organikus egységet alkotnak, az eset hajmeresztő fordulatai szappanoperás betétekkel (Hole és privát/szakmai környezete magánélete) és váltakozó intenzitású társadalmi áthallásokkal gazdagodnak. A növekvő színvonalú, majd az utóbbi években kínosan generikus unalomba fulladó széria vitathatatlanul a 2007-es Hóember fagyos műfaji bravúrjával ért a csúcsra, így nyilván nem véletlen, hogy a többi potenciális Nesbø-cím közül elsőként épp erre csapott le Hollywood.

Tovább a filmvilag.blog.hu cikkére >>>

Kockázatosnak tűnt, kényszerű is volt, de bejött az új helyszín: az Iparművészeti Múzeum helyett egy volt gyárépületbe került a Magyar Formatervezési Díj és a Design Management Díj kiállítása. Mit implikál az izgalmas, új hely és mit állít a hazai designról a kiállítás? Megnéztük.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A befogadót mindenekelőtt a megdöbbenés hathatja át, amennyiben a szöveg mint mindennapi (egyfajta örökségként kapott) tapasztalat referál a zsigeri félelemről, s e hatást fokozhatja a tudat, miszerint a fikció itt már-már önfelszámoló módon találkozik a valósággal: a Le ugyanis olyan társadalmi problémákat visz színre és artikulál egyszerű, hétköznapi tapasztalásként, amelyek nem a múltba, de nem is egy disztópikus jövőbe vezetik a kötet olvasóját, hanem a jelenkori Magyarországba.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

Óda a klitoriszhoz a termőföldes balettrúd mellett egy szelfiző szobanövény háttereként.
 
Ez a széttartó vizuális koncepció három karizmatikus szegmense a Zadam Társulat évadkezdő bemutatójának. 2017. szeptember 13-án a Bethlen Téri Színház tűzte műsorára a Zambrzycki Ádám koncepciója alapján készült előadást, a Subsurface-t.
 

18 évvel ezelőtt, 1999. október 15-én nyitotta meg Nádas Péter a Mai Manó Ház harmadik emeletén található szakkönyvtárunkat, mely névadójául Pécsi Józsefet választotta. A szakkönyvtár állományának alapja a Magyar Fotográfiai Alapítvány apportjából és a Magyar Fotóművészek Szövetsége, valamint a Magyar Fotográfiai Múzeum anyagából származik, de neves fotóművészek — Eifert János, Gera Mihály, Keleti Éva, Korniss Péter, Szalay Zoltán, Rév Miklós — is segítették létrehozását saját gyűjteményük ajándékozásával. Ezekkel az adományokkal nagy értékű, a világ fotóművészetére széles kitekintést biztosító anyag került birtokunkba. Az ország legjelentősebb fotográfiai szakmai könyvtárának teljes gyűjteménye kereshető online katalógusunkban.

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

Első alkalommal rendezték meg Szegeden a Magyar Könyvkiadók Napját, amelynek – mint azt a Bölcsészettudományi kar dékánja, Gyenge Zoltán megnyitójában kiemelte ­­– célja nem volt más, minthogy közelebb hozza egymáshoz egyrészt a könyvkiadókat és az olvasókat, másrészt a digitális generációt és ezt az analóg médiumot. Épp ezért a rendezvény mind térben, mind időben a legszélesebb palettán értelmezte feladatát.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Két kivételes nő, egy színész és egy rendező – miközben forgat, játszik, rendez – az életéről beszélget, emlékeket idéz. Azt mondják, ők már többet nem filmeznek – de mi reméljük, hogy még igen.
Két művész a felvillanó északi fényben, túl a nyolcvanon: Törőcsik Mari és Mészáros Márta. A pályáról, a színház- és filmművészet múltjáról, jelenéről, halhatatlan emlékű pályatársakról, kalandokról csevegnek felszabadultan; aztán jóval szomorkásabban a súlyosabb és örök érvényű dolgokról: női sorsokról, háborúról, túlélésről.
 

Idén a vásárlátogató szemével is néztük a standokat, így esett a végső választásunk az Everybody Needs Artra. A stand Brückner János, Yusuke Fukui, Omara, Rade Petrasevic és Szabó Ottó munkáival tükrözi a műgyűjtés népszerűsítését zászlajára tűző kezdeményezés programját. Emellett az installációs megoldások egy a vásáron kevés esetben tapasztalt frissesség érzetét keltik az ENA falai között és mögött. Szerettük, hogy nincs túlzsúfolva a stand, mégis ki tud lépni a múzeumi helyzetet imitáló white cube-érzetből, és reagálni tud arra, hogy ez egy olyan vásár, ahol nemcsak a műgyűjtők járnak-kelnek vásárlási szándékkal, hanem rengeteg fiatal, a kortárs művészet iránt érdeklődő nyitott szellemű ember is megfordul. Mi mindkét csoportot a közönségünknek tekintjük, ezért díjazzuk, ha egy stand egyszerre tud mindkettőhöz szólni.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Humorral teli, „hálószobatitkokat kifecsegő” és megindító pillanatokat is tartogató költészeti esten vehetett részt, aki meghallgatta Simon Adri és Zsille Gábor felolvasóestjét. A kitűnően megkomponált műsor versei szinte minden hangulatot életre keltettek az elégikustól az erotikuson át a kacagtatóig – és még swingeltünk is egyet.

Rekordszámú, 92 ország nevezte be filmjét a legjobb idegen nyelvű film Oscar-mezőnyébe – közölte az amerikai filmakadémia.

A magyar nevezett a Cannes-ban Arany Kamerát nyert Az én XX. századom, a Bűvös vadász, a Simon mágus valamint a nagy sikerű Terápia című tévésorozat alkotója, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje, amely a Berlinale Arany Medve-díjának elnyerése óta további számos nemzetközi filmfesztiválon aratott sikert.

Tovább a cultura.hu cikkére >>>

Az ötvenes éveiben járó képzőművész elmúlt alkotó évtizedeit a festészetnek, a különböző sokszorosító grafikai eljárásoknak, a szobrászatnak, a rajzművészetnek és a performatív alkotásnak szentelte. Ezen túlmenően jelentős a publicisztikai munkássága is. Jó ideje rendszeresen ír képzőművészeti témájú kritikákat, művészetelméleti jellegű, a művészet és társadalom kérdéskörével foglalkozó tanulmányokat és cikkeket. Elméleti és gyakorlati munkáját kiegészíti a képzőművészeti felsőoktatásban vállalt szerepével is, hiszen a Magyar Képzőművészeti Egyetem mestereként több évtizede foglalkozik az ifjú alkotógenerációk szakmai vezetésével, fejlesztésével. Gaál Józsefet 2017-ben az MMA közgyűlése levelező tagjává választotta. Interjú

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Új kötetéhez provokatív címet választott a szerző, olyannyira, hogy nehezen bogozza ki magát az olvasó a gyanakvásból. a csalásról cím persze felidézheti filozófiai olvasmányainkat is, a filozófiai irodalom puritán, tematikus címeit, ám aki olvasott már Kürti-lírát, biztos lehet benne, hogy ha a szövegeknek van is bölcseleti tétjük, egészen biztosan nem elméleti töprengések monológját hallgathatja ki, hanem tapasztalati igazság, eleven beszéd fogja arcon csapni.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A nyelvi kisebbségi színházak nemzetközi fesztiváljának utolsó előtti előadásaként láthatta a közönség a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Sirályát a Szerb Nemzeti Színház Pera Dobrinović termében.

Tovább a magyarszo.rs cikkére >>>

Plakáttervező, poszterművész, a színek megszállottja. Dan Reisingerrel budapesti kiállítása kapcsán beszélgettünk.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

Svédországban a Svéd Központi Statisztikai Hivatal 2016-os felmérése szerint összesen 16.700 Magyarországon született svéd állampolgár él, de ez a szám nem tartalmazza az Erdélyből, Vajdaságból, Felvidékről származókat. A bevándorlók nagy része a második világháború és 1956 után érkezett, illetve később sokan Romániából, Jugoszláviából, Csehszlovákiából – meg a gazdasági vándorlás hatására Magyarországról.

Az elvándorlás mint élmény mintegy 60-70 svédországi magyar írót/költőt ihletett meg 1945 óta – tudjuk meg Tünde Blomqvist a Két szék között című doktori értekezéséből. A disszertáció védése 2017 szeptember 16-án volt az Uppsalai Egyetem Modern Nyelvek karán.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Calin Peter Netzer filmjének díszbemutatójával indult kedden a Román Filmhét az Urániában. A Szerelmem Ana érzékeny párkapcsolati dráma, a Blue Valentine román megfelelője. A Budapestre érkező címszereplővel, Diana Cavalliotival beszélgettünk.

Tovább az mno.hu cikkére >>>