Videó

Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus Előadja: K. Nagy László színművész Rendezte: Szakálos Dénes László




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Ha nem tudod, mit olvashatnál a lakásba zárt gyermekeddel a karantén ideje alatt? Taťána Rubášová 10-től 110 éveseknek szánt szellemes sci-fi történetével óriási kalandban lesz részetek!

A Csirimojó Kiadó gondozásában megjelent Bámulatos robotexpedíciót Peťovská Flóra fordította magyarra, és már készül a folytatás, a Váratlan robotexodus. A kiadó szándéka, hogy olyan vizuálisan kiemelkedő könyveket jelentessen meg, amelyek közelebb viszik olvasóikat a természethez és a tudományokhoz. Ehhez mérten csupa olyan, különböző korosztályokat megszólítani képes, tüneményes könyv jelenik meg náluk, mint az Egérke enciklopédiája, a Hogyan alszanak az állatok?, vagy éppen a Furda borz előbb részecskegyorsítót, majd részecskelassítót épít című kötet.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

 


Fénykeresés – Nemes Tünde / szabadfoglalkozású

Kihirdették a 39. Magyar Sajtófotó Pályázat győzteseit. Az elmúlt évben a koronavírus-járvány letaglózta az egész világot, felforgatta az életünket és még mindig ebben a lehetetlen helyzetben próbálunk élni, túlélni. A körülményekhez alkalmazkodva a nemzetközi zsűri online és közösen döntött a pályaművekről. Az egyeztetést nehezítette a három időzónán átívelő, összesen hétórás időeltolódás is. Minden zsűritag helyesnek tartotta, hogy a vírussal kapcsolatos képeknek ne nyissanak külön kategóriát, hiszen a járvány életünk minden területére befolyással van, volt és lesz.

Tovább a telex.hu cikkére >>>

 

Van, aki szerint benne volt a pakliban, hiszen már a Bob Dylanről írt könyve is majdhogynem regény, mások viszont a tavasz igazi meglepetésének tartják, hogy az Európa kiadó volt igazgatója, Umberto Eco fordítója hetvenévesen regénnyel rukkolt elő, és nem is akármilyennel (a könyvről itt olvashat kritikát). A most megtalált vagy mindig is létezett írói énről beszélgettünk, meg arról, hogy bizony egy mesterszakács is süt olykor otthon reggelire omlettet.

Vélhetően a legtöbb interjúd ezzel a kérdéssel kezdődik majd, így hát előre is…

– Hogy miért hetvenévesen jelentettem meg ezt a könyvet?

Igen. De akkor sem kerülhetjük meg.

Tovább a konyvterasz.hu cikkére >>>

 


Az első ölelés – Mads Nissen -Dánia

Koronavírus, Black Lives Matter, Hegyi-Karabah, polgárháború Jemenben, robbanás Bejrútban, tüntetések Belaruszban. A tavalyi év tele volt olyan eseményekkel, amelyek egy pillanat alatt lobbantak lángra a világ egy pontján, majd futótűzként terjedt a hírük az egész világon. Ezeket a pillanatokat igyekeztek megörökíteni azok a fotóriporterek is, akik között idén is kiosztották a világ legrangosabb sajtófotós versenyének számító World Press Photo Contest díjait. 4315 fotós 74 470 munkájából választotta ki a szakmai zsűri azt a 45 képet, amelyek közül most a legjobbakból válogattunk.

Tovább a telex.hu cikkére >>>

 

Bornemisza Eszter 1978-ban matematikából szerzett diplomát majd doktorátust, és közel húsz évig ezen a tudományterületen dolgozott – mindezek után pályát váltott. A kilencvenes években fordult a kortárs textilművészet felé, művei pedig Európán kívül Amerikában, Ausztráliában, Kínában és Japánban is szerepeltek.

PRAE.HU: Kutató matematikusból lettél sikeres képzőművész. Hogyan jött el ez az éles váltás? A művészeti ágak közül miért éppen a kortárs textilművészet érdekel?

Egész életemben varrtam, készítettem valamit a kezeimmel. Mindenfélét kipróbáltam, szőttem, cipőket, kabátokat és ruhákat csináltam, de ezekre a tevékenységekre mindig csak hobbiként tekintettem. A fordulópontot egy kirándulás hozta el a kilencvenes évek közepén, amikor megismerkedtem néhány hazai foltvarróval (quilt készítő), akik elhívtak magukkal Lyonba, hogy megnézzünk egy nagyszabású quilt-kiállítást. Ott láttam életemben először kortárs varrott textil képeket. 

Tovább a prae.hu cikkére >>>

 

Vizuális kavalkádban, harsány képek társaságában nehezen szólalnak meg Nagy Zsófi képei, de egymás mellé rendezve mintha megsokszoroznák erejüket; egymást kölcsönösen értelmezve gazdag belső világokat tár fel az egyébként határozottan titokzatos képek összjátéka. 

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

 


Fotó: Getty images/Glamour

Simon Márton, költő

Nemes Nagy Ágnes – egy ilyen kérdésre őt felelni valahogy magától értetődő, és az ilyen kérdésekre zsigerből érdemes válaszolni, különben lehetetlen. Percek óta azt próbálom összeszámolni, Nemes Nagy Ágnestől vagy Tóth Krisztinától tudok-e több verset fejből, noha ez nem is lenne igazi válasz. Szóval van egy rongyosra olvasott Nemes Nagy összesem, az az Osiris-féle régi sötétzöld. Nem voltam még húszéves, amikor az egyetemi jegyzettámogatásom egészét arra költöttem, hogy ezt megvettem a Harmonia Caelestisszel együtt – praktikus és életrevaló fiú voltam már akkor is –, de soha jobb rossz döntést, életemben.

Tovább a glamour.hu cikkére >>>

 

 

A Fotóriporteri Életműdíjat 2018-ban a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ alapította a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporteri Szakosztályának szakmai partnerségével, a díjat 2021-ben a kuratórium egyhangú döntése alapján Benkő Imre fotográfus kapta.

Benkő Imre 1963 óta fényképez, és 1968 és 1986 között a Magyar Távirati Iroda fotóriporter-munkatársa volt. 1987-től kilenc éven keresztül az ózdi kohászat leépülését dokumentálta, s ezzel a fotósorozatával 1992-ben elnyerte a W. Eugene Smith Memorial Fund (New York) ösztöndíját. A való világ vizuális értelmezése, az ember és környezetének sajátos dokumentatív ábrázolása érdekli képei alkotásakor. 1975-ben és 1978-ban aranyérmet nyert a World Press Photo pályázatán. 1991-ben Pulitzer Emlékdíjat, 2004-ben Érdemes művész és Magyar Fotográfia Nagydíjat, 2016-ban Kiváló művész díjat kapott. Hét fotóalbuma jelent meg és számos jelentős közgyűjtemény és galéria őrzi a műveit.

Tovább a punkt.hu cikkére >>>

 

Ötven évvel ezelőtt, 1971. április 8-án tartották Londonban az I. Roma-világkongresszust. A találkozón döntés született a közös zászlóról, a himnuszról és a népcsoport önelnevezéséről, valamint arról, hogy a világ különböző részein élő roma népcsoportok ugyanannak az ország nélküli roma nemzet tagjának ismerik el egymást. A roma szót más nem roma közösségek elnevezésével, például a cigánnyal vagy a gypsyvel szemben használják. Ugyanakkor a roma közösségek „belsővé tették” ezeket a „kívülről jött” elnevezéseket.

A cigány szó a nemzetiség elnevezése, mellyel a történelem folyamán a romák is azonosultak és ekként hivatkoznak magukra. A roma szó használatát nem a kétezres években felerősödött politikai korrektség szülte. A romani nyelven, melyet a világkongresszus hivatalos nyelvnek ismert el, roma embereket jelent. 

Tovább a magyarnemzet.hu cikkére >>>

 


Bátori Zsolt – Fotó forrása: Bátori Zsolt

Még sohasem volt ilyen hosszú kiállításom” – mondta a Szabad Pécsnek adott interjújában Bátori Zsolt. A filozófusként egyetemen is oktató fotóművésznek tavaly ősszel nyílt kiállítása Pécsett, A Gyümölcsös és a Város címmel. Pár nappal azelőtt, hogy be kellett zárni a kiállítóhelyeket és múzeumokat.

 

A Pécsi Művészetek és Irodalom Háza Martyn Galériájában 2020. november 6-án nyílt meg Bátori Zsolt La Huerta Y La Ciudad – A Gyümölcsös és A Város című kiállítása. A megnyitót biztonsági okokból online közvetítette a ZSÖK Galéria divíziója, ezzel együtt akkor még nem gondolták, hogy néhány nap múlva, november 11-én, megáll az idő a kiállítótérben.

Tovább a szabadpecs.hu cikkére >>>

 

 

 

Nők és az irodalmi élet – ezzel foglalkozott a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma (SZÍN) a „Női írók a folyóiratokban – folyóiratok női írók pályáján” című konferenciáján. A szervezők közül Hidas Judit és Mécs Anna mesélt szélsőséges, de gyakori esetekről, felismerésekről és vízióikról.

A SZÍN által március 26-ára szervezett konferencia megdöbbentő eredménye szerint 2020-ban a publikáló nők aránya 25 százalék volt, a férfiaké 72, a nembináris szerzőké pedig 3. Mi magyarázza ezt a kiugró különbséget?

Hidas Judit: Pillanatnyilag csak teóriáink vannak ezzel kapcsolatban. Arról készültek már külföldön kutatások, hogy ha a szerkesztőségekben túlsúlyban vannak a férfiak, akkor kialakul egyfajta szűrő, amelyen nehezebben mennek át a nők szövegei. Márpedig a legtöbb irodalmi folyóiratnál szinte kizárólag férfiakból állnak a szerkesztőségek. A folyóiratokban való jelenlét fontos a szakmai megítélés, az elismerések és a kanonizáció szempontjából is, ezért döntöttünk úgy, hogy ezt a területet vizsgáljuk meg azután, hogy tavaly ősszel a díjakról készítettünk egy kimutatást.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

A modern pszichológiatudomány egyik alapvetésének, a transzgenerációs traumának eklatáns példáját tárja elénk az a holokauszt-témájú alkotás, a Cseke Eszter és S. Takács András rendezte Születési helye: Auschwitz című dokumentumfilm, amelyet a Spektrum Televízió tűzött műsorára.

A rendezőpáros alkotása egy magyar származású zsidó asszony, az Auschwitzban született Angéla és családja történetét járja körül. Angélával az édesanyja, Vera két hónapos terhesen, az 1944-es magyarországi deportálások idején került Auschwitzba, ahol a férjét azonnal megölték, Verát azonban terhesen dolgozni küldték. A terhességéről Mengele is tudomást szerzett, s – mint az a dokumentumfilmből kiderül – végig kísérletezett az asszonnyal: állandóan injekciózta, amitől Verának óriási fájdalmai voltak. Mígnem nyolc hónapra az egyik barakk felső priccsén megszülte a lányát, aki akkor mindössze egy kilót nyomott.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

 

Kiss Mari monológja megrendítően pontos, játéka filmszerűen láttatja az elmondott történeteket.

Írtam a tanzániai vidéki nők helyzetéről, a törzsi női nemi szerv csonkításról. Foglalkoztam arab, muszlim feminista mozgalommal és női szexturistákkal is. Csupa fontos de távoli téma. Szépen lassan észrevettem azt, ami az otthonomban történt. A szemem előtt, a szomszédban.” – írja Durica Katarina, akinek A rendes lányok csendben sírnak című regényét a Libri jelentette meg 2018-ban. A dunaszerdahelyi történet valóban az író szomszédjában játszódott, hiszen Durica 20 km-re nevelkedett attól a csallóközi várostól, amelyet a maffia uralt a ’90-es évek végén. Dunaszerdahely akkor lélegzett fel, amikor 1999.

Tovább az art7.hu cikkére >>>

 

Korunk egyik legnépszerűbb divatszakmája a grafikusé: kreatív, sokszínű munka, és óriási a kereslet, hiszen világunkat egyre inkább a vizualitás uralja

A tervezőgrafika egy művészeti ág, és ezt csupán azért kell hangsúlyozni, mert nagyon sok színvonaltalan hirdetés, felület, logó és felirat vesz körül bennünket a valós és a virtuális térben egyaránt. Ugyanakkor a magyar tervezőgrafikának kimagasló alkotói és műhelyei is vannak; most induló cikksorozatunk az ő bemutatásukra vállalkozik. Mielőtt belevágnék e művészeti ág területeinek és legjobb hazai alkotóinak bemutatásába, nézzünk körül kicsit távolabbról, milyen a magyar tervezőgrafika általában?

Tovább az orszagut.com cikkére >>>

 

Nincs háttér, minden Figura és Fej körbejárható, akár egy szobor, mindenki önmaga, a festett környezet felesleges és téves illúzió lenne… Csak a formán belül történnek a dolgok… Mindegyik alkotás, mint a kiszámíthatatlan lávaomlás, egyenként is önmagába omló (egyedi) történet, illetve: egyféle agresszív csendesség…

Adatok, majd érzelmi elvonatkozások! A Fej-ek 50×70 cm-es méretben készültek: vörös bor, tus, japán tinta, alkoholos pác, papír. A négydarabos, félbe vágott figura 50×50-es vásznakra készült: azonos technikával…

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

 

Fischer Judit legfrissebb munkáiból egyfajta pasztellnyugalom árad. Nincsenek rikító színek, sem zajos minták, sokkal inkább kellemes harmónia jellemzi a visszafogott háttérszínek előtt lebegő talált tárgyak csendéletszerű ábráit, melyeknek témái egyszerre ébresztenek nosztalgiát a nézőben, és beszélnek – talán akaratlanul is – a szokatlanul visszavonultan telő mindennapokról.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

 

A Mészöly-életmű irodalomtörténeti jelentőségének, befogadás-, hatás-, illetve kultusztörténeti beágyazottságának a ’80-as, ’90-es évek kanonizáló recepciótörténetében kvázi-megszilárdult narratívája Mészöly Miklóst a „prózafordulat” Ottlik melletti „atyjaként”, a „Péterek” nemzedékének egyfajta „apafigurájaként”, prózapoétikáját a modernista humanizmus és a posztmodern „határán” helyezte el. E folyamatnak olyan kanonizáló igénnyel fellépő tanulmányok lettek emblematikus mozzanatai, mint Balassa Péter a Filmet a redukcionalista-nominalista „új próza” fő műveként meghatározó 1985-ös tanulmánya, vagy Kulcsár Szabó Ernő az Alakulásokat a magyar próza posztmodern fordulatához kötő, 1994-ben megjelent irodalomtörténeti munkája. [1] A kialakult irodalomtörténeti elbeszéléseknek, amelyek Mészöly alakjának sajátos rögzülését biztosították Esterházy „előtt”, ahogyan Szolláth Dávid találóan megjegyzi, leginkább a bibliai Mózes története lehetne az architextusa: elvezeti a népet Kánaánhoz, de ő maga nem léphet be oda.

Tovább az ujforras.hu cikkére >>>

 

Minden idők egyik legnagyobb angolszász kincsleletéről, a szenzációs Sutton Hoo-i ásatásról szól Simon Stone új filmje. A Netflixen bemutatott Ásatás valóságon alapuló eseményeit Carey Mulligan és Ralph Fiennes jó eséllyel díjnyertes alakításain keresztül élhetjük át.

1939-ben járunk Angliában, a második világháború küszöbén. Edith Pretty, a régészetért rajongó, megözvegyült földbirtokos asszony (Carey Mulligan) elhívja Basil Brownt (Ralph Fiennes), hogy tárja fel a majorságában található néhány földhalmot, ha épp nincs más dolga. Brown hisz abban, hogy a dombok valami fontosat rejthetnek. A férfi gyerekkora óta ásatásokon vett részt, ahogy az apja és annak az apja is, tőlük tanulta a szakma csínját-bínját. Diplomája azonban nincsen, így a régészek sosem fogadják be maguk közé, ásatási munkás csupán. A „komoly” régészek egy római villa feltárásával vannak elfoglalva, így hát Mr. Brown néhány segítővel (köztük Mrs. Pretty kertészével) neki is áll a munkának. Hamarosan azonban fordul a kocka, amikor kiderül, hogy hajósírt rejt a földhalom.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

Az angol királynő húgaként meghódította a világot, Dwayne Johnson és Tom Cruise oldalán akcióhősként is bizonyított, de a magyarok nagy része egy sokkal intimebb szerepben ismerte meg a nevét. Vanessa Kirby pár napja Oscar-jelölést kapott Mundruczó Kornél és Wéber Kata filmjében nyújtott alakításáért, itt az idő, hogy bemutassuk, ki ez az angol nő, és miért nagyon könnyű rajongani érte.

Aki látta a Pieces of a Woman első húsz percét, az soha nem fogja elfelejteni. Ez az a katartikus, vágatlan jelenet, amiben a főszereplő Martha, a férje és a bába társaságában otthon vajúdik, majd megszüli a gyermekét, aki tragikus hirtelenséggel meghal.

Tovább a magyar.film.hu cikkére >>>

 

 

Byhon Győző festőművész az elmúlt másfél évtizedben különleges technikát fejlesztett ki, képei szinte épített alkotások, témájukban pedig az ember környezetre gyakorolt hatására reflektálnak.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

 
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal