Videó:
 

Újdonságaink:
Rendezvényajánló:
K aug. 22, 2017 @18:00 - 12:00AM
Ember Sári: Hosszúélet - Kiállítás

Partnereink:

Kultúra & Kritika – A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja

 

Magvető Kiadó

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – Irodalomtudományi Osztály

 

Rusznyák munkája tehát (…) a Mohácsival való szellemi összehangolódás, kritikai közelség jegyében, de öntörvényű verzióban valósult meg.
 
A címbeli kifejezés – finomabban vagy nyersebben kimondva – jelen operett szövege szerint általában azt jelenti, hogy egy vagy két férfiember szeretne közelebbi intenzív kontaktust létesíteni egy hölggyel, lehetőleg majdnem itt és szinte most. Ez az idea a célszemélyből sem vált ki kérlelhetetlen ellenkezést, azaz úgy vágja oda válaszul a nem!-et (ha odavágja), hogy azt nem csekély százalékban igen-nek lehessen érteni, bizonyos feltételek teljesülése mellett. A kompromisszum egyébként is fő téma, hiszen nem mindegy: a szakmailag talpig korrektnek tűnő, nemrég érkezett ifjú mérnök merre vezeti az épülő vasútvonalat. A nép kényelmére a falu felé-e, vagy Korláth grófék milliókat jövedelmező terményeinek elszállítása érdekében, „egy kis korrekcióval” az uradalom, a kastély irányába. A választ mindenki találja ki maga.
 

Ha van Magyarországon hely, amelyre a mediterrán jelző jellemző, akkor Siklós bizonyosan az. És még inkább illik a jelző a várra, amelynek építőanyagai, a falakba épített mészkő ragyogása, a formák szépsége szinte feledteti velünk, hogy ezekért a falakért olykor véres harcokat vívtak, s hogy magyar virtus ide vagy oda, több mint száz évig a törökök birtokolták a várat. 1686-ban szabadult föl, Budával egy évben, a magyarok újabb szabadságharca, a kuruc idők elején. Miközben persze igazi mediterrán hely a siklósi vár, valóban igazi harci terep is, „kemény figuráknak” való. Aki érezte már, hogy hogyan süvít a szél a nyitott kapukon, a lőréseken keresztül, az könnyen asszociálhat a romantikus magyar történelmi festészetre, s még inkább az egykori kuruc (vagy műkuruc?) nótára, amely szerint „Süvít a szél Késmárk felett, Édes hazám, Isten veled…”

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Xavier Dolan második filmjéről, a Képzelt szerelmekről mindent elmond, hogy egy ponton a vágyott, szőkés-göndör erotikus tárgy égkék háttér előtt, pillecukoresőben áll mozdulatlanul az ízemlékek segítségével felmagasztosult fantáziaképben. Ezek után miről is szólhatna a Képzelt szerelmek, ha nem a másikról alkotott, többszörös áttételen átesett képről?

Tovább a filmtekercs.hu cikkére >>>

Az 1989-ben, Budapesten alapított Ludwig Múzeum az első olyan intézményként jött létre a volt szocialista országokban, amely az egyetemes kortárs művészetet mutatta be. Az alapítók, és adományozók, Peter és Irene Ludwig célkitűzése volt, hogy a keleti és nyugati művészetet és kultúrát közelebb hozzák egymáshoz.

Tovább a mutargy.com cikkére >>>

A storytelling műfajának ereje a személyességben, a közönség közvetlen megszólításának lehetőségében áll. A történetmesélés egyfajta stand-up comedy, one (wo-)man show.

Tovább a szinhaz.net cikkére >>>

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Liu Haisu Art Museum több éves közös együttműködésének új állomása a sanghaji kortárs művészeti múzeum frissen átadott épületében 2017. augusztusában megrendezésre kerülő Csernus Tibor gyűjteményes kiállítás. A tárlat a magyar művész életművét olyan nemzetközi kontextusban mutatja be a kínai közönségnek, amely elsősorban Csernus fontos témáit és műfajait vizsgálva próbál képet adni a 20. századi magyar művészet egyik meghatározó festőjének munkásságáról.

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

Irodalommal nem csak könyvtárakban és „tudományos fotelokban” lehet találkozni. Akár egy fesztivál is lehet a költészet közege, ahol a rockzenésszé avanzsált Balassi hangszert hangol, Arany János pedig érdeklődve hallgatja, mit danolásznak az egymással incselkedő ifjak. A fesztiválköltő Lackfi Jánossal beszélgettünk.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Szabó Kimmel Tamás motoron feszít, Nagy Feró megpattan az öregek otthonából, Stohl András pedig mániákusan röhög, de nem énekel. A vízpart, az önfeledt partizás és a slágerek jegyében fogant Csupó Gábor megaköltségvetésű zenés vígjátéka. Vajon a ,,nyár nagy bulifilmje” így nyár vége felé beindítja-e a habkönnyű zenés filmek itthoni reneszánszát, vagy kősziklaként süllyed a feledés mélyére?

Tovább a magyar.film.hu cikkére >>>

 

Két helyen is látható életmű kiállítás a Hejettes Szomlyazók csoport tevékenységéről. Miért kettő? Miért most? Miért így? És mit mond 2017-ben a nyolcvanas- és korai kilencvenes évek művészetének ez a speciális szelete? Más helyzetben, más generációknak, miközben a nyolcvanas évek mintha már megint nagyon közel volna.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

1994 óta először lett nyíregyházi díjazott a Tokaji Írótáborban. Nagy Zsuka költő, középiskolai tanár a vasárnapi plenáris ülés után kapta meg a Tokaji Írótábor Díját.

Tovább a nyiregyhaza.hu cikkére >>>

Polonistaként cseppet sem meglepő módon – Arany két művének lengyel vonatkozásairól értekeztem, az 1849 és 1853 között írt Daliás idők című elbeszélő költemény hatodik énekéről, illetve az 1855-ben költött Zách Klára című balladáról. – A Tokaji Írótábor 2. napjáról Zsille Gábor írt.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Mivel biciklit hozunk, a Tokajig végigdöcögő intercityre nem, csak a minden fánál megálló, Szerencsen átszállós sebes vonatra tudunk felszállni. Rónai Zolinál nincs bringa, ő segít hátizsákjaink fel-és lecígölésében. Azaz segítene, ha a békés zötyögésben egyszer csak el nem libegne a szemem előtt az éppen mögöttünk hagyott állomásépület felirata: Szerencs. Pánikszerűen riasztom bóbiskoló útitársaimat, miszerint fennmaradtunk a vonaton! Általános a rémület: még megfordul a fejünkben, hogy Gáborral ugyan elbringázunk innen már Tokajig, de szegény Rónaival mit csinálunk?

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

Minél több a beszéd, annál kisebb a boldogság esélye: ahogyan az többször is elhangzik (mint Aranyhajú és a királyfi meséjében), a boldogság elbeszélhetetlen. Tolsztoj családjaihoz hasonlóan a boldogságról nincs mit mondani, nem utolsósorban azért, mert a küzdés, a boldogság hiánya a történetek elemi részét képezi.

Tovább az art7.hu cikkére >>>

A Fidelio Színház és Táncsátrának programja viszonylag pontos látleletet nyújt nemcsak a kortárs tánctrendekről, de a minket körülvevő legégetőbb társadalmi tabukról is. Készüljünk fel, milyen témákról lesz szó!

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

Újabb művészek költöztek Egerbe augusztus 7-étől: a Pinceszínház Eger által működtetett VI. Egri Nemzetközi Alkotó- és Művésztelepe keretében 18 magyar és külföldi professzionális festőművész és szobrász érkezik a megyeszékhelyre. A művészek a Kis Zsinagógában augusztus 7. és 14. között mindennap között várják az érdeklődőket, akik láthatják őket alkotás közben, és akár néhány mesterfogást is elleshetnek.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

Vécsei Rita Andrea első verseskötetében több értelmezési lehetőség szinte tálcán kínálja magát. A megjelenített női szerepekről éppen úgy lehetne beszélni a könyv kapcsán, mint a test vagy az Én és a Másik kapcsolatáról.

Tovább az ambrózia.hu cikkére >>>

Luc Besson, az európai filmgyártás és Hollywood között egyensúlyozó francia rendező álomprojektje volt a Valerian és az ezer bolygó városa, ám a végeredmény sajnos sokkal inkább egy forgatókönyvírói rémálomra hasonlít.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

 

 

Végéhez közeledik a Magyar Művészeti Akadémia Körülöttünk. Nemzeti Szalon 2017. Iparművészet és Tervezőművészet kiállítása, melyet már több mint 25 ezren láttak a Műcsarnokban. 2017. augusztus 8–13. között a finisszázson a kiállításhoz koncertek és tárlatvezetés is kapcsolódik, és látható lesz a magyar design egyik legújabb remeke, a Bogányi-zongora. Az utolsó héten csütörtöktől szombatig meghoszabbított nyitvatartással, este 20 óráig várja az MMA intézménye a látogatókat. Kiállításkritikánkat itt olvashatja.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Minden igyekezet hiába, a Vízkeresztet nem lehet érdemben bemutatni egy négyezer fős nézőterű szabadtéri színpadon. A strandváltozatot láttuk. PROICS LILLA KRITIKÁJA.

Tovább a revizoronline.hu cikkére >>>

Performansz, kiállítás, audiovizuális utazás vagy színház? Nincs idő gondolkodni: elindulunk egy elbeszélés nyomán, a narrátort követve a város furcsa terein keresztül egy titkos kert felé. Az Egyenes labirintus végére érve mégis feltettük kérdéseinket.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>