Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Körkérdést intéztünk a Jelenkor 60. évfordulóra összeállított, ünnepi számában publikáló szerzőkhöz. BERTÓK LÁSZLÓ válaszai.

Mi jut eszedbe, ha azt hallod, Jelenkor folyóirat?

 

Az, hogy MŰHELY. Ami számomra kiváltképpen az 1970-es, 1980-as években volt.

 

Hogyan kerültél kapcsolatba a lappal, és milyenek voltak az első emlékeid, benyomásaid?

 

Először 1959-ben, a 4. számban jelentek meg verseim a Jelenkorban. Talán a Somogyból származó, Budapesten élő Fodor András biztatására küldtem el őket, nem tudom. Nehéz évek után ekkor próbálkoztam, „indultam újra”. 1959-ben vettek föl a Pécsi Tanárképző Főiskola levelező tagozatára is, s attól kezdve, ha ide jöttem konzultációra vagy vizsgázni Nagyatádról, be-bementem a szerkesztőségbe. Úgy éreztem, szeretnek, támogatnak. 1964-ben jelent meg a Jelenkor–Magvető Kiadó első köteteként a Lengő fényhidak című, Makay Idával és Galambosi Lászlóval közös kis verseskötetünk, amelynek a bemutatóira többször is ide utaztam. 1965-ben költöztünk Pécsre a feleségemmel, s akkortól kezdve lett a kapcsolatom folyamatos és szorosabb.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

Király Jenő nyolc kötetes munkája, A film szimbolikája című művét a szerző ingyenesen elérhetővé tette a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 

Itthon már túl vagyunk a nagy őszi árverések többségén, a téliekre pedig még várni kell – nézzünk addig is körül a külföldi házak kínálatában!

A választék ezúttal XIX. századi mesterek munkáiból és fotókból a legerősebb. Előbbiekre a bécsi Dorotheum október 24-i XIX. századi árverésének anyagában bukkantunk. Először ifj. Markó Károly 1873-ban született olajképe kerül kalapács alá egy osztrák magángyűjteményből 25-35 ezer eurós taksával. Ifj. Markó után rögtön Borsos József következik: Leány virágokkal című 1856-os festménye, ami aukción utoljára 1934-ben bukkant fel Budapesten, ugyancsak osztrák magángyűjteményből jön és 20-25 ezer eurót várnak érte.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

Csukás István és Zalán Tibor írót, költőt jelölte az Astrid Lindgren Emlékdíjra a Magyar Gyermekirodalmi Intézet, amelynek két nemzetközi jelöltje a díjra két illusztrátor: az Olaszországban élő Szulyovszky Sarolta és Kürti Andrea Erdélyből, Romániából. Idén 64 ország 246 jelöltje került fel a listára, amelyet a Frankfurti Könyvvásár keretében hozott nyilvánosságra az emlékdíj zsűrije.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

 

A FotoKlikk válogatása a hazai szakmai blogokból

Egyre gyakrabban előfordul, hogy fotózás közben zavar valakit a tükörreflexes fényképezőgép kattogása és megkérnek, hogy kapcsold ki a hangját. A fotós meg van, hogy csak pislog, mert a kattogás ezeknél a gépeknél nem csak effekt, mint az okostelefonok és a kompakt gépek esetében, hanem a működéssel jár. Sok fotós viszont nem is sejti, hogy bizony a tükörreflexes gépeket is le lenet halkítani. Sőt illik és ajánlott is!

Tovább a fotoklikk.hu cikkére >>>

 

Bene Zoltán legújabb, Áramszünet című regényét októberben vehetik kezükbe az olvasók. A megjelenés kapcsán Hegedűs Réka beszélgetett a szegedi íróval.
 
Hegedűs Réka: Az írás mellett a kulturális élet több területén tevékenykedsz: irodalmi programokat szervezel, ezen kívül újságírással és szerkesztéssel is foglalkozol, televíziós műsorokat készítesz és az aktuális tanévtől már egyetemen is tanítasz. Ilyen pörgős életforma mellett hogyan tudsz elmélyedni az írásban? Mikor van időd leülni az íróasztalhoz és csak a készülő művedre koncentrálni?
 
Bene Zoltán legújabb, Áramszünet című regényét októberben vehetik kezükbe az olvasók. A megjelenés kapcsán Hegedűs Réka beszélgetett a szegedi íróval. Hegedűs Réka: Az írás mellett a kulturális élet több területén tevékenykedsz: irodalmi programokat szervezel, ezen kívül újságírással és szerkesztéssel is foglalkozol, televíziós műsorokat készítesz és az aktuális tanévtől már egyetemen is tanítasz. Ilyen pörgős életforma mellett hogyan tudsz elmélyedni az írásban? Mikor van időd leülni az íróasztalhoz és csak a készülő művedre koncentrálni?. Ez az írás az Olvasat - Irodalom és irodalom oldaláról lett kimásolva. Minden jogot fenntartunk! Közvetlen elérése a másolt szövegnek:http://olvasat.hu/ha-egyszer-nem-hasit-mar-az-elektromossag/
 

Munkaállomásként is használt lakásában látogattuk meg Lichter Pétert a 11. kerületben, aminél szerinte csak az a 12. jobb, ahol felnőtt. Sokszínű, hatalmas, ráadásul gyalogtávolságra van innen Budapest Brooklynja, a Bartók Béla út is.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

A mostani képzőművészeti kiállítás megnyitója nem lehet más, mint rendhagyó, hisz nem vagyok se művészetkritikus, se művészettörténész, művész pedig még annyira sem. Bár a művészet egy sajátos területével foglalkozom, a hadművészettel és ennek azért mégis sok köze lehet Ölveczky Gábor munkáihoz, munkásságához. Amiért mégis rám esett az a megtisztelő választás, hogy megnyithatom e nagyszerű tárlatot, minden bizonnyal az a már több mint 25 éves barátság, mely a művészhez köt, amely ráadásul még igen jól működő munkakapcsolat is, hisz nem egy könyvet, kiadványt készítettünk már együtt. Szóval szubjektív leszek és elfogult a művész és a falakon látható alkotások bemutatásakor.

Tovább az ujforras.hu cikkére >>>

 

Márfai Molnár László kutatási területei között ott találjuk a filozófiát és a kulturális antropológiát is; így tanulmánykötetében az esztétika fogalmát erősen szociográfiai vonatkozásban használja, ami a filozófiai nyelvhez szokottak számára elsőre idegennek tűnhet. A kötet központi témája a modern tudás kritikai értelmezése, amelyet a szerző egy korábbi könyvében (Arte legis helyett. A hálózatos tudás természetrajzához. Budapest, Ráció, 2011.) már tárgyalt, s amelyet ezúttal az esztétika és az etika vonatkozásában is bemutat. A kötet tizenegy fejezete olyan társadalmi jelenségek vizsgálatára vállalkozik, amelyek mindegyike szorosan kapcsolódik a diskurzus fogalmához: „a megközelítés alapja a kortárs hermeneutika felismeréseire épít, elsősorban arra a belátásra, hogy minden megértés egyben alkalmazás is, amely hatástörténetként jelentkezik, és befolyással van az értelmezőre”

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

 

A Budapest Bábszínház évadnyitó Shakespare-előadása, A vihar merész, de kitűnően sikerült vállalkozás. Üdítő lendületet, csattanós poénokat és elmélyült értelmezést kínál a nézők számára. 

Nádasdy Ádám Shakespeare-fordításai nagy népszerűségnek örvendenek az elmúlt időben. Szövegei nemcsak bátran mutatják fel a modern szóhasználatot, hanem kellően hordozzák magukban a Shakespeare-darabok színpadra állításához szükséges költői nyelvezetet is. A vihar esetében sincs ez másképp, hiszen a humoros párbeszédektől kezdve a filozofikus monológokig minden mondat érvényes, és helye van a színpadon.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

 

Kő Pál, a mester, valóságos intézmény a szakmában. Nemcsak képzőművész, kitűnően rajzoló grafikus és karakteres szobrász, hanem tanár, szervező, kapcsolatokat szerző és ápoló, a fiatalokat istápoló, írásban-fogalmazásban sem utolsó művész. Kezére áll minden, amihez fog, legyen az a történelmi emlékezet (Mohács) élményszerű láttatása, vagy a színes mesélőkedvét fölöttébb villogtató előadás, avagy a szegények, elesettek megtámogatása.

Művészetének is a humánum az alapja. Az emberséges ember olyan ruhába (palástba, vonalhálóba) – öltöztetése, amely ugyan a külsőt, a megformálás módját és hatékonyságát szem előtt tartva a kifejezés erejére, dinamikájára épít, de – ebben sok a tudatosság – szinte jellemrajzként kiemeli a személy tulajdonságait, benső lelkivilágát is.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

 

Szűcs Krisztián zenész és Szálinger Balázs költő jó pár éve vándorolnak közös sorozatukkal, mely egyszerre popzenei koncert és irodalmi est, kabaré és paródia, a visszapillantó tükörben pedig öröm és bánat, sírás és nevetés gombafelhői emelkednek, egyre magasabbra. Duójuk a költészet és a zene viszonyának újabb, mégis hagyományosabb világát idézi meg.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

 

A Vörös Postakocsi online felülete 2018 januárjában abból a hiánypótló célból fogadta be a Wurlitzer rovatot, hogy a XX. és XXI. századi zenei különlegességekről, valamint a zenéről mint kulturális jelenségről a kortárs esztétikai, szociológiai, illetve zenetudományos ismeretek tükrében egyfajta átfogó képet tárjon az olvasók elé.
 
„Ennek a zenének soha nem volt méltó kritikai közege Magyarországon: a zenetörténészek nem tüntették ki érdeklődésükkel, az értő muzsikusoknak nem kenyere a fogalmazás, az alkalmi tollforgatók pedig általában híján vannak a szakmai jártasságnak” – írja Turi Gábor A jazz ideje című könyvében 1999-ben, majd hozzáteszi: „A jazzmuzsikusok úgy vélik, a zenekritikus nem más, mint frusztrált zenész.”[1] – Megnyugtathatom az olvasót, a Wurlitzer soron következő vendégéről sok mindent el lehet mondani, kivéve, hogy frusztrált zenész.
 

 

Már csak néhány hétig tekinthető meg Marc Chagall „Teremtés és Biblia” című színes litográfiákból álló pazar kiállítása a szlovéniai Lendván. A zalaegerszegi Göcseji Múzeumnak évtizedek óta jó a kapcsolata a Lendvai Múzeum és Galériával. A szakmai segítségen túl közös pályázati együttműködések, előadások, kirándulások gazdagítják a közös múltat és a jelent. A Lendván szervezett művésztelepeken pedig számos zalaegerszegi képzőművész alkothatott, élvezve a szlovéniai magyarok vendégszeretetét. A minap úgy döntöttünk, kihasználjuk a még hátralévő napokat és szakmai úttal egybekötve megtekintjük a lendvai várgalériában a páratlan kiállítást.

Tovább a magyarmuzeumok.hu cikkére >>>

 

A Litera KILÁTÓ című vállalkozásában három nagy fejezetben, három-három hónapos szakaszokban ássa magát lehetőségeihez mérten meglehetős mélyre a határon túli irodalomban. Harmadikként – októbertől december végéig – Felvidék áll figyelmünk fókuszában.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

 

Machiavellistának kevesen születnek, inkább azzá válnak azok, akik nagy hatalomra tesznek szert és azt hosszú távon nemcsak megőrizni szeretnék, hanem át is örökíteni. Ha az öreg királyt legyőzi a fia, akkor a király nyugodtan hagyhatja maga mögött az országát? A machiavellista erkölcsi koncepció legalábbis ezt sugallja. A minőségi tévésorozatok dömpingje ma már lehetővé teszi, hogy ilyen örökzöld, ám összetett problémákról a vázlatos pszichologizáláson túl árnyaltabb, kidolgozottabb képet kaphassunk és átgondolhassunk olyan emberi problémákat is, amelyeket primér módon megtapasztalni aligha lenne lehetőségünk.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

 

Kortárs lengyel képzőművészek válogatott alkotásai érkeznek október 9-én Óbudára. Katarzyna Habert, az Apteka Sztuki galéria kurátorát kérdeztük a kiállítás kapcsán.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

 

 

A panelok igazából a lelkek piramisai. Ez a felismerés a napokban nagyon sok ajándékhoz juttatott. Ezeket osztanám meg szép sorjában veletek

Tovább a naputonline.hu cikkére >>>

 

David Garrett hegedűművész különleges, szívből jövő és kifejező játéka elkápráztatja a komolyzene kedvelőit, de a klasszikusok mellett például Michael Jackson és a Eminem sikerszámai is szerepelnek a repertoárjában. A világhírű virtuóz október 10-én ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

Alexandra Kehayoglou argentin textilművész hazája természetrajzát idézi meg faliszőnyegein, hogy így hívja fel a figyelmet az érintetlen tájak szépségére. Idén ősszel Rómában a Dream (Álom) című csoportos kiállításon Patagónia törzseinek nyomába ered.

Kehayoglou legújabb műve, a No Longer Creek (Nem patak többé) című 2016-os munkája a Buenos Airestől északra folyó Raggio patakot idézi meg, amely sajnos ilyen formájában már nem létezik. A munka az emberi tevékenység előtti zöld partokat ábrázolja.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

 
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal