Videó:
 

Újdonságaink:
Rendezvényajánló:
H dec. 11, 2017 @16:00 - 12:00AM
III. Óbudai Képzőművészeti Tárlat - Szindbád-Óbuda c. kiállításmegnyitó
H dec. 11, 2017 @17:00 -
Spiró György: Kőbéka - Kötetbemutató
H dec. 11, 2017 @17:00 - 12:00AM
Kiss Márta: én te (n)ő - Kiállítás
H dec. 11, 2017 @17:00 - 12:00AM
Szakács Imre: 7x7 - Kiállítás
H dec. 11, 2017 @17:00 - 12:00AM
Zvolszky Zita: Angyal-Ember-Áldozat c. kiállítása
H dec. 11, 2017 @17:30 - 12:00AM
Péter-Szabó Katalin és Vágó Zoltán: MIKRODUETT - Kiállítás
H dec. 11, 2017 @18:00 -
X beszélget Y-nal - Párbeszélgetés Szántó T. Gábor íróval
H dec. 11, 2017 @19:00 - 12:00AM
HEGEDŰS 2 LÁSZLÓ: A SZOCIALISTA SZÜRREALIZMUS TITOKZATOS BÁJA vizuális szimfónia
K dec. 12, 2017 @15:30 -
A Zelk Zoltán-díj ünnepélyes átadása a PIM-ben
Sze dec. 13, 2017 @18:00 - 12:00AM
KAPU - Kiállítás

Partnereink:

Kultúra & Kritika – A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja

 

Magvető Kiadó

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – Irodalomtudományi Osztály

jooble.org

 

Az irodalmi műfajok elrendeződésének tekintetében a hetvenes évtized a próza prosperálásának időszaka volt. A hatvanas évek lírai dominanciájához képest „mélyrehatóan átalakult a műfaji-poétikai értékhierarchia”, melynek az epika vált a főszereplőjévé. Az irodalmi térbe lépő fiatal szerzők — Bereményi, Csaplár, Spiró, Dobai, Hajnóczy, Nádas, Esterházy — poétikája már nehezen volt leírható az abszolútumok által meghatározott, azonosuláson és/vagy tagadáson nyugvó értékvilág, és az ezt közvetítő viszonylag homogén poétikai rend keretein belül.

Tovább a muut.hu cikkére >>>

Borbély Alexandra kapta a legjobb női főszereplőnek járó Európai Filmdíjat a Testről és lélekről című filmben nyújtott alakításáért szombat este Berlinben. Borbély Alexandra, aki a díjat a meghatódottságtól sírva vette át, rövid beszédében köszönetet mondott Enyedi Ildikónak, a film rendezőjének, hogy eljátszhatta a szerepet.

Tovább a szinhaz.org cikkére >>>

Érosz egy hűvös, sötét sarokban, teret engedve Thanatosznak. Ismeretlen fotográfiák címmel nyílt kiállítás Kerekes Gábor élete utolsó szakaszában készült, és eddig be nem mutatott képeiből.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Az Orpheusz kiadó dupla könyvbemutatót tartott: a közismert kutató és esztéta, Horkay Hörcher Ferenc új verseskötetét, A szelídek városát ismertették, és itt mutatta be Dsida Jenő költészetéről, műfordításairól írt négykezesét a Mózes Huba és Kabán Annamária irodalomtörténész-házaspár is. Koncz Tamás tudósítása.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Vannak ismert akciófilmes klisék: kiszállni vágyó profi, elrontott utolsó meló, versenyfutás az idővel. Láttuk már ezeket, nem is egyszer. Jeremy Rush Netflixen debütáló filmje a Wheelman mégis megtalálja a módját, hogy ezt az ismert csomagot századjára is eladja nekünk.

Tovább a filmtekercs.hu cikkére >>>

December 19-én újra kortárs aukciót rendez a BÁV. Bár a hagyományos művészeti aukciókon eddig is szerepeltek kortárs festmények, de tematikus árverést 15 év után most tart először az Aukciósház, amelynek célja, hogy mind szélesebb gyűjtői és befektetői igényeket tudjon kiszolgálni.

Tovább a mutargy.com cikkére >>>

Milyen a mai magyar gyerekirodalom, mennyire beszél a máról, mennyire korszerű, és persze mely könyveket ajánlja a szakértő az idei termésből? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Szekeres Nikoletta irodalmártól, a Mesebeszéd – A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve című kötet szerkesztőjétől.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Kecskeméten és Székesfehérváron is bemutatták nemrég Bertolt Brecht darabját, de a két előadás már címében sem egyezik. Nem csoda, a művet többféleképpen szokták nálunk emlegetni. Kecskeméten az eredeti, Der gute Mensch von Sezuan tükörfordítását választották: A jóember Szecsuánból. Székesfehérváron a hazánkban talán leggyakrabban használt címet alkalmazták: Jó embert keresünk.

Tovább a theater.hu cikkére >>>

Valaha a pedagógia jelképe volt a porló kréta. Felír, hangoztat, ismétel, töröl! Ugyanaz a tudás felíratik és eltöröltetik, újra és újra… – írja Káplán Géza. A Néző című László Zsuzsi-kiállításról. Jurányi Ház.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Veteránolvasónk, Nagy Imre időről időre friss irodalmi műveket szemléz. Most Tompa Andrea Omertájáról írt.
Rózsákról, tövisekről. Tompa Andrea Omerta című regénye (Bp., Jelenkor, 2017) – az utóbbi évek egyik legfontosabb munkája – Erdély huszadik századi történetéből meríti tárgyát. Cselekménye az ötvenes években játszódik Kolozsváron. A történetet négy elbeszélő – egy férfi és három nő – összekapcsolódó, egymást kiegészítő elbeszéléséből ismerjük meg. A férfi, a könyv főhőse Décsi Vilmos kertész. Ezt a tehetséges, ám iskolázatlan, rózsanemesítéssel foglalkozó autodidakta szakembert a román kommunista hatalom „kiemeli”, egyetemi tanár lesz, a hibridizáció terén elért sikerei alapján Állami-díjat kap, továbbá személygépkocsit sofőrrel, kertjéből pedig Stáció néven növénynemesítő intézetet kreálnak.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Új módszert kaptunk a kezünkbe, amivel a filmtörténet rejtett összefüggéseire deríthetünk fényt.
 
Aligha újdonság, hogy kellően lelkes érdeklődéssel mágikus aurát vonhatunk akár jelentéktelennek tartott tevékenységek köré is. Ilyenkor képesek vagyunk részletekbe menően alapos módszertant kidolgozni, bámulatos makacssággal kitartani és hosszú éveken át szöszölni olyasmivel, ami a külvilág szemében időrabló haszontalanságnak tűnik. Egy kósza ötlet, egy könnyed gombnyomás pillanatnyi öröméből néha szenvedélyes tevékenység lesz, és a semmiségként indult unaloműzésre hamarosan már figyelmet érdemlő hozzájárulásként tekintünk, miközben fáradhatatlanul kutatunk a folytatás végtelenbe vesző lehetőségei után.
 

A zanzibári születésű 63 éves Lubaina Himid brit festőművésznek ítélték az idei Turner-díjat. Lubaina Himid a rangos brit művészeti elismerés eddigi legidősebb, egyben első afrikai-brit női kitüntetettje.
 
A 25 ezer fontos (több mint 9 millió forintos) pénzjutalommal járó Turner-díjra két és fél évtized után az idén első ízben lehetett ismét 50 évesnél idősebb művészeket jelölni. Az először 1984-ben odaítélt, J. M. W. Turner XIX. századi brit festőművészről elnevezett elismerést 1991 és 2016 között csak 50 évesnél fiatalabb művészek kaphatták meg, de ezt a megkötést tavaly feloldották.
 

Két fiatal költő, akik tudatosan kerülik a költőnő megnevezést – hogy miért, arra is választ kaptunk az estükön, amelynek vezérfonala az erotikus költészet volt. Varga Melinda és Viola Szandra felolvasása után őszinte és felszabadult beszélgetés bonatkozott ki líráról, testiségről, női- és férfimúzsákról.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

A Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó péntek este vehette át a magyar színház- és filmművészet kategóriában a Prima Primissima Díjat.

Tovább a magyar.film.hu cikkére >>>

Spontán. Spontán válogatás. Szubjektív objektumok. Spontán, intuitív és individuális. Spontán. Spontán gesztusok, spontán örömök, spontán és tervszerű, illetve (talán) öntudatlan ön-terápiák… Spontán, esetleges, eset-teljes és kvázi… Spontán érzékelés, spontán égés, öngyulladás, szellemi szikrák, lelki tűz-esetek… Elektromos mezőkön: elektromos székek = elektromos kis-ülések… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA
 

Virág Zoltán: Bácskai származású vagy, s e régió meghatározó színtere írói világodnak. Milyen szellemi és kulturális örökséggel látott el téged szűkebb pátriád, Topolya és környéke?
 
Bencsik Orsolya: Édesanyám magyartanár volt egy középiskolában, aki a kezdetektől előfizette a legendás Új Symposion folyóirat kishegyesi folytatását, leágazását, a Symposiont. Ez a kilencvenes években történt, a balkáni háborúk idején, és Aaron Blumm (alias Virág Gábor) és Szerbhorváth György szerkesztette a lapot, de Pressburger Csaba, Mirnics Gyula és Szakmány György is ehhez a körhöz tartozott. Nekem ez nagyon meghatározó élmény volt, például emlékszem arra, hogy tizenkét éves vagyok, és izgatottan várom haza anyámat, tudni akarom, jelent-e meg új Jódal Kálmán-próza, jóllehet mindig félve, borzongva olvastam Jódal kísérteties és brutális Neusatz-szövegeit.
 

Az izraeli gyermekelőadás kevés eszközzel, annál több játékos fantáziával mesél az állatokról a Hatszín Teátrumban. Többek között arról, miért sírt a hal.

Két színésznő ad elő öt történet, mutat meg egy élénk és elképesztő világot. A gyerekek betekintést kapnak Oded Burla papírból készült, bizarr állatainak életébe. Hogyan reagál a zsiráf, amikor a holló felajánlja neki, hogy csomót köt a nyakára? Ki képes szerelembe esni a skorpióval? És főként, miért sírt a hal?

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

 

Visszatekintés Blaskó János, Gadányi Jenő, Jakobovits Miklós, Karátson Gábor, illetve Bocz Gyula, Cerovszki Iván, Csutoros Sándor, Dombay Győző, Lisziák Elek, Ócsai Károly, Szeift Béla művészetére
 
A politikával átitatott korszakokban a művészet szerepe és a művészek helyzete kiszolgáltatott. Így volt ez a Rákosi, Kádár (és Ceaușescu) nevével fémjelzett időszakban is, melyet a Magyar Művészeti Akadémia intézménye, a Műcsarnok most bemutatott, öt – egymással szorosan összefüggő – kiállítása megidéz. A kiállítások „félárnyékban" maradt életműveket emelnek újra a fénybe, hogy megvizsgálják az akkori művészet helyzetét, az alkotók egzisztenciális tereit, művészeti és életstratégiáit, különös tekintettel a kívülállás és az ellenállás egyedi formáira.
 

Hétfő hajnalban, 55 éves korában elhunyt Csontos János József Attila-díjas költő, író, újságíró, publicista – közölte a Magyar Írószövetség az MTI-vel. Csontos János méltósággal viselt, súlyos betegség következtében hunyt el. Temetéséről később intézkednek.

Csontos János az írószövetség választmányi tagja, az NKA Szépirodalmi Kollégiumának kurátora volt, alapítója a Határ, a Folyam, a Magyar Napló új folyama és a Nagyítás című irodalmi lapoknak. Újságíróként dolgozott a Hajdú-bihari Naplónál, az Esti Hírlapnál, a Magyar Nemzetnél, a Duna Televíziónál és a Magyar Időknél.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

 

Gerendás „a szakma Tomijának” nevezte Somló Tamást a november 27-i Somló Cirqsz ráadás koncerten. Hangsúlyozta, hogy kevés ember van, aki miatt a magyar zene képviselői olyan formán összegyűlnek, ahogy nyáron a Szigeten tették, most pedig az Akváriumban.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>