VideóAz Irodalmi Jelen / Csornyij Dávid videója Keresés a honlapon: |
Szemle Így a 22. jegyzőkönyv (1681) Debrecen levéltárából, Szabó Gergely vádjáról: „mikor az tüz támadott, az inculpatus ott járt-költ, utzákról utzákra széjjel járt: ő általa ment végbe a tűzi romlás. Az várost fenyegette, hogy ha az ő feleségét megégetik: megsiratja Debrecen várossának még a gyermeke is. Azt is mondta: az micsodás tüzzel az ő feleségét megégetik, hasonló tüzzel égjen meg a város, elsüllyedjen, mint Sodoma és Gomora.” A férfi boszorkányságért máglyára ítélt feleségéről azt állította, az ő tanítványa volt, ezért, s a neki tulajdonított természeti csapásért Szabó Gergely „torturára vonattatik s azután »hóhér által élete elfogy«”. Szabó Gergelynét, s rajta keresztül a tűzhalált szenvedett nők tömegét idézi meg Kortmann Járay Katalin és Mendreczky Karina installációja, mely a Maleficae. A máglyától az online varázslásig című kiállítás időívének térbeli kezdőpontja. Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>
Kép forrása: mora.hu Katharina Neuschaefer érdekes színfoltja a német kultúrának. Zenetörténész és germanista végzettségével műsorvezetőként dolgozik, valamint folyamatosan gyártja a legváltozatosabb szórakoztató és ismeretterjesztő tartalmakat gyerekeknek: könyveket, rádiójátékokat, gyermekoperákat, podcasteket. Egyik könyve, A világ legszebb mondái nemrég jelent meg nálunk is a Móra kiadónál. Meggyőzött? Háááát… Igen is meg nem is. Tovább a librarius.hu cikkére >>> Erdődi Katalin és Kricsfalusi Beatrix (Hangosító) Az 52. Hangosító témája az idei Wiener Festwochen, mely az egyik legnagyobb európai színházi fesztivál. A 2024-es programsorozatot kiemelt figyelem övezte, már csak azért is, mert idén mutatkozott be a fesztivál új művészeti vezetője, Milo Rau, aki már nevében is radikális változásokat ígért. És valóban, megjelent néhány teljesen új programelem, a Wiener Festwochent átnevezték szabad bécsi köztársaságnak, ahogy meglepően hangzott az esemény szlogenje is: „Tartozunk a világnak egy forradalommal”. Tovább a szinhaz.net cikkére >>>
Berecz Vanda a textiltervezésen belül a bőr felé fordult. Különleges bőrtárgyai számos kiállításon szerepelnek, jelenleg aktívan a gyászfeldolgozás témájával foglalkozik. Vandával többek között arról beszélgettünk, mit jelent számára a bőr és milyen projekteken dolgozik jelenleg. KULTer.hu: Bőrrel dolgozol, alkotásaid számos kiállításon megmutatkoztak már. Milyen intézményekben tanultál, kik voltak a mestereid? A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre jártam 2008 és 2011 között, ahol textil szakon végeztem, bőr specializáción. A tervezés tanárom Bráda Judit volt, aki sokat segített, illetve a műhelyes oktatók, Grőber Tibor és Czalek Éva támogattak a kivitelezésben. Akkor, a munkásságom kezdetén még leginkább kiegészítőket készítettem. Tovább a kulter.hu cikkére >>>
Idén ünnepli 80. születésnapját Kemsei István költő, író, esszéíró, kritikus, a 2018. év Kortárs-díjasa. Cikkünkben a KO szerkesztőinek köszöntőjét olvashatják, megidézve az elmúlt évtizedek során a Kortársban tőle megjelent, valamint az ő műveiről is szóló esszéket és kritikákat. Éppen húsz évvel ezelőtt állapította meg Baán Tibor Kemsei István az előző esztendőben Év Könyve díjjal elismert Valamennyi időnk című tanulmánygyűjteménye kapcsán a Kortársban, hogy az abban megjelent írások fehér foltokat tüntetnek el „az irodalmi értékeléssel s pláne a mélyebb elemzéssel folytonosan elmaradó kritikaírás térképéről”. Kemsei István ugyanis többek között József Attila-, Illyés Gyula- és Utassy József-díjjal elismert költői munkássága mellett egy rendkívül széles látókörű és szellemi kalandokban inspirálóan gazdag kritikusi és esszéírói életművet is alkotott, melynek elismeréseként 2018-ban szerkesztőségünk Kortárs-díjban részesítette. Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>
Kylie Minogue aranyszínű forrónadrágja pont olyan tájékozódási pont a popban, mint a diszkógömb a táncklubokban. Hogy az ausztrál művésznő felveszi-e augusztus 7-én az ikonikus, falatnyi dresszét, nem tudjuk, de az biztos: a Szigetből óriási diszkó lesz, és ahogy kell, a méretarányok is megfelelőek lesznek. A videódiszkók Jácint színes tévéinek képernyője helyett akkora LED-fal lesz, mint 1988-ban a kisvárosi diszkó melletti Áfész udvara. Kylie nem először jön Magyarországra, hiszen 2008-ban és 2014-ben is fellépett a magyar fővárosban, de az biztos, hogy ilyen sok ember előtt még nem énekelt Budapesten. Aki azt hiszi, hogy a művésznőnek leginkább egy dubaji VIP-diszkó áll a legjobban, és a fesztiválokat nem tudja belakni, az gondoljon csak a 2019-es Glastonbury Fesztiválra, amikor is Nick Cave és Chris Martin is beszállt a szettjébe. A show-t a BBC is közvetítette, amelynek történelmi, hárommilliós nézettsége volt. Tovább a kultura.hu cikkére >>>
„Milyen lehetőségei vannak a hivatalos művészettermelésen kívül eső underground törekvéseknek?” – Fekete Róbert írásának tárgya három pécsi tárlat: Jacques Villeglé életmű-kiállítása, a Street Up és az Art of Skate. „A macskakövek alatt: a strand.” A ’68-as franciaországi események sokat hangoztatott jelmondatai közül is talán ez az egyik legsűrűbben idézett szlogen, amely azóta már széltében-hosszában bejárta a kultúrát és a tömegmédiát. Bernard Cousin graffitijét állítólag az ihlette, hogy amikor a tüntető fiatalok barikádépítés céljából elkezdték feltépkedni a fővárosban a macskaköveket, nem kis meglepetésre homokra bukkantak alattuk. A mottó azonban egy ennél jóval gazdagabb metaforát rejt. A macskakövek alatt egy olyan világ rajzolódik ki, amelyet a macskakövek feletti térképek már nem jeleznek: a tőkés termelést és a mindennapi életet szinkronizáló modern nagyváros szigorú sraffozása alatt mindig kialakulnak a nem hivatalos kartográfia rejtekútjai. Felfedezni a strandot így egyet jelenthet az utca felszabadításával és a térképek újraírásával. Ha ez így van, akkor a street art mint művészeti irányzat meglehetősen nagy lehetőségeket hordoz magában. Tovább a jelenkor.net cikkére >>>
A minden jelentős filmes díjat (köztük négy Oscart) besöprő Szegény párákról már sok mindent megírtak - magyarul azonban ezekben a napokban jelenik meg könyv-eredetije, Alasdair Gray regénye. Friedrich Judit előolvasata a boltokba kerülés napjaiban! Alasdair Grayről (1934-2019) a magyar olvasók nem sokat hallottak a Szegény párák című film sikeréig, és talán azt sem sokan vették észre, hogy a film egy regény alapján készült. Pedig az eredetileg 1992-ben kiadott könyv az egyik legjelentősebb posztmodern skót író legnépszerűbb, számos díjjal jutalmazott könyve.
Mindegy, hogy a színlap melyik rovatában van a neved, szereplő vagy súgó, dramaturg vagy rendező, látványtervező vagy zeneszerző – együtt születik meg az, amit színháznak hívunk. Lovass Ági fogalom. Ezt nem én találom ki, ezt a színészektől szoktam hallani. Színházi ember – hogy ez mit jelent, azt csak azt tudja, aki színházban dolgozik. Biztosan ilyenek a jó munkahelyek, hogy mindnyájan egyek vagyunk – de jó színházat nem is lehet másképp csinálni. Mindegy, hogy a színlap melyik rovatában van a neved, szereplő vagy súgó, dramaturg vagy rendező, látványtervező vagy zeneszerző – együtt születik meg az, amit színháznak hívunk. És Lovass Ági ezt tudja.
keresztes zoltán: Akkurátus múlt I-XLIII. ╱ részlet a sorozatból ╱ polaroid és szkennelt polaroid alapú méretarányos nagyítások ╱ 2022–2024 "A polaroid technika a parallaxis hibájával, a nyersanyag gyakori kiszámíthatatlanságával, gyors fakulásával esetlegessé, ha úgy tetszik, szubjektívvá teszi a dokumentációt – az emlékezethez hasonlóan. Vegyük hozzá a dupla expozíció és a belenagyítás lehetőségét. Meg tudjuk-e határozni a fénykép idejét? A fényképeknek ugyanúgy, mint más, itt ábrázolt tárgyaknak, tájrészleteknek van idejük. Idejük van. Történetük van. Ugyanúgy, mint a készítőjüknek és az ábrázolt tárgyaknak, tájaknak. Keverednek a gyerekkori környezet először észlelt tájai, vitrinbéli, szerszámoskamrabeli tárgyai és a hozzá tartozó történetek az éppen elmúlt eseményekkel, élményekkel. Ez az elbeszélhető, többrétegű történeteket egymásba mosó, pillanatról pillanatra történő elmozdulás lesz maga az élet.”1 Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>
Gidófalvi Imola, Benkő Zsuzsanna és Markó-Valentyik Anna / Fotók: Éder Vera Forrás: kutszelistilus.hu
A rejtélyes cím A. Tóth Sándor festőművész monogramja, az alcím pedig arra utal, hogy egy sorozat első részét láthattuk. Idén tavasszal minden szempontból megújult a veszprémi bábszínház. Egy lakótelepi művelődési ház kényszerű társbérletéből a vár alá költöztek, az egykori piarista gimnázium tornatermének impozánsan felújított épületébe. Új igazgatója van a színháznak Markó Róbert személyében, aki egy összművészeti csapatot vitt magával, melynek Kocsis Pál művészeti vezető, Boráros Szilárd tervező és Nagy Orsolya dramaturg mellett tagja Ladányi Andrea táncművész is. Az első olyan előadásuk, amely már ötletében is az új vezetéshez kötődik, a június 22-én bemutatott ATS – Táncoló festmények volt. Annyira bíztak benne, hogy négy nappal később ezt hozták magukkal a kecskeméti bábfesztiválra, mintegy jelképes névjegyátadásként: itt vagyunk, ezen az úton indultunk el. A szakma – ahogy ez a bábosoknál szokás – nyitottan és lelkesen fogadta a bemutatkozást. Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>
(Kép forrása: konyvesmagazin.hu) Mohamed Mbougar Sarr regénye a homoszexualitást és az azzal kapcsolatos sztereotípiákat, elutasítást és gyűlöletet próbálja megérteni, miközben olyan általánosabb témákról is gondolkodik, mint az együttérzés, a lázadás, önmagunk vállalása vagy a társadalmi és a személyes szerepek ellentmondásai. Az Ugyanolyan emberek a hét könyve. A szenegáli Mohamed Mbougar Sarr eddig egyetlen, magyar nyelven megjelent regénye, Az emberek legtitkosabb emlékezete hatalmas siker volt (a Könyvesen a 2022-es év végi listánk második helyére került, a szerző a Margó Fesztivál vendége volt, és beszélgettünk is vele) itthon és szerte a világon. A Park Kiadó jóvoltából az írónak nemrég újabb kötete vált elérhetővé magyarul, Balla Katalin tolmácsolásában. A most megjelent Ugyanolyan emberek francia nyelven 2018-ban látott napvilágot De purs hommes címen, elsődleges témája pedig a homoszexualitás mint társadalmi és mint személyes kérdés. Tovább a konyvesmagazin.hu cikkére >>>
A halál szele mindenkit megérint a Párizsi pillanatokban, hogy megtanulják értékelni az életet. Marjane Satrapi tablója egy abszurd „Igazából halál” lehetett volna, azonban hamar kifullad.
Mi történne, ha az Igazából szerelem különálló sztorijait a szerelem helyett egy másik univerzális élettapasztalat, a halál kötné össze? Talán ezt a kérdést tehette fel Marjane Satrapi, mikor megfogalmazódott benne a Párizsi pillanatok kézzelfoghatóan abszurd premisszája. Ezáltal a tabló minden szereplője valamilyen módon szembenéz a halállal, hogy utána visszatérhessen az életbe. Monica Bellucci elfeledett operaénekesnője, Giovanna Bianchi például egészen szó szerint járja be ezt az utat: tévesen halottnak nyilvánítják, a férje egyenesen a hullaházból viheti haza a „feltámadt” feleségét. Giovanna halála azonban csupán csak lábjegyzet a nemzetközi sajtóban, így a nőnek egzisztenciális szinten is meg kell küzdenie az elmúlással. Az egykori díva bizarr estéje a halottasházban, majd a média a „halálát” illető teljes ignoranciájára adott reakciója az a groteszk felütés, mely reményeink szerint meghatározza a Párizsi pillanatok egészét. Csakhogy Bellucci még csak az abszurd határáig sem viszi a karakterét, inkább csak elmerül az önsajnálatban és ezredjére is szomorúan néz, miközben a sztorija egyre unalmasabb lesz, és egy indokolatlan csavarban megfúl. Tovább a filmtett.ro cikkére >>>
Bán András (Kép forrása: Wikipedia) Hölgyeim és Uraim, a melegre való tekintettel mindössze három bekezdést olvasok fel kiállításmegnyitóként. Most a Feltakarás címet választotta Géczi János új műveihez, nyilván a helyspecifikus technikára utalva, amikoris dekollázs képek mellett a falon egymásra kerültek rétegek. Ugyanakkor az ős-dekollázs nem additív, hanem eliminatív, tépkedő tevékenység eredménye. Tehát a feltakarás mellett a letépésről is szól a három bekezdés.
Minden közösség életére a titkok a legveszélyesebbek. Akár barátaink, akár rokonaink elől hallgatunk el valamit, az nagy eséllyel pont a legrosszabbkor fog kiderülni – vagy éppen túl későn. Ha pedig előlünk titkolóznak, kénytelenek leszünk féligazságok alapján tájékozódni, tévutakra jutunk, a realitás talaját elvesztve rohanunk a legrosszabb következtetés felé. De mit tehet egy tizenhároméves lány, aki elől saját szülei titkolóznak; az a két ember, akikben a legjobban meg kellene bíznia? Solti Gyöngyi első ifjúsági regénye, a Csimota gondozásában megjelent Nem beszélünk róla Karen megnehezített és felgyorsított felnőtté válását helyezi középpontba, miközben a járványhelyzet okozta összezártság akadályait is bemutatja. Tovább az alfoldonline.hu cikkére >>>
A kentaurlány és a krokodilférfi szerelméről szóló Cipők és paták című rövidfilmet Guanajuato nemzetközi filmfesztiválján a legjobb animációs film díjával jutalmazták a hétvégén. A mexikói díjnak köszönhetően a magyar animáció benevezhető az Oscar versenybe a legjobb rövidfilm kategóriában. A kortárs magyar animáció eredeti és izgalmas alkotója, Traub Viktória legutóbbi filmje, a Cipők és paták egy szürreális, hibrid, ember-állat lényekkel benépesített világban játszódik, és a kapcsolódás, a megfelelések, az önelfogadás dilemmáit vizsgálja – írja közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI). Tovább a fidelio.hu cikkére >>>
Tisztelt Közönség, megtiszteltetés, hogy itt állhatok Fábián István kiállításának a megnyitóján, és szólhatok Önökhöz, a művészet és az alkotó barátaihoz. Az első köszöntő szó az alkotót illeti, de most hadd kezdjen a másodikkal, és üdvözöljem a Szerbtemplom Galériát, hogy teret adott a falai között e jeles grafikus tárlatának. A kiállítási tér ezekkel a nagyszerű művekkel azt mondja nekem, és remélhetőleg az egybegyűlteknek is, hogy van remény, még ha a jelenben a kívánatosnál kevesebb reflektorfény is esik a művészetre. „Kissé lehajtani a fejet. De a szívet, azt föl, föl, barátaim”— ahogy Kosztolányi Dezső fogalmazott nagy Széchenyi-esszéjében, a Lenni vagy nem lenni címűben.
Székelyhidi Zsolt könyvének előzetes szövege magából a Szentírásból való, Szent János evangelistától a Jelenések Könyve, az Újszövetség textusa. Miért és hogyan történik az átírás? Az Isteni Jó és a Sátáni Gonosz harcának prófétikus harcát Székelyhidi egy mindennapi emésztés testi érzetének mikro- és makrokozmoszszerű leírásaként használja. „És a bennem lakó (Lenyelem a könyvet) Tovább az orszagut.com cikkére >>>
MAGYAR MIKLÓS TANULMÁNYA Az allegorikus műfaj egyaránt előfordul a képzőművészetben, a zenében és az irodalomban. Annak az allegóriája, hogy legyen tudatunkban a halál közelsége, az elmúlás elleni küzdelem hiábavalósága, és hogy a halálban egyenlők leszünk. Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>
A Literary Hub kiegészítette a The New York Times könyvlistáját, a The Reading Agency új tanulmánya szerint az Egyesült Királyság felnőtt lakosságának fele nem olvas rendszeresen, Daniel Kehlmann a The Guardianra írt cikkében figyelmeztet minket az MI veszélyeire. – Heti külföldi hírösszefoglalónkat olvashatják. A Literary Hub kiegészítette a The New York Times könyvlistáját A múlt héten megírtuk, hogy a The New York Times írók és kritikusok, valamint közönségszavazás segítségével összeállította a 2000. január 1-je óta megjelent 100 legjobb könyv listáját. Most a Literary Hub reagált a listára, amely sérelmezi, hogy ők nem vehetettek részt annak elkészítésében, és felsorolnak olyan műveket, amelyeknek szerintük az összeállításban lett volna a helyük. „Néhány ilyen kihagyás megdöbbentőnek tűnik, de ez történik, ha az ember a konszenzus erejére bízza az ilyesmit” – írja a LitHub. Tovább a litera.hu cikkére >>> 
|
