Videó

Hekl Krisztina - Krúdynak igaza volt (Nyugat Plusz)




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

2020. május 19-én hozták nyilvánosságra az Európai Unió Irodalmi Díjának nemzeti zsűrijei a győztesek nevét. A rendkívüli helyzet miatt sajátos körülmények közt zajlott idén a döntéshozás.

 

Sajátos körülmények között dolgoztak az idén az Európai Unió Irodalmi Díjának nemzeti zsűrijei, hiszen nem volt lehetőségük személyes találkozásokra, megbeszélésekre, és a könyv, a kultúra lehetőségei is mások már, mint tavaly voltak. Habár rengeteg könyves rendezvény maradt el az idei tavaszon, az olvasás szerepe éppen ezért talán még fontosabb lett. Nem csak azért, mert segítséget nyújt a karanténba szorult emberek sokaságának, de azért is, mert a kibontakozó válság ismét a populizmusnak, a nemzeteket egymás ellen fordító hazardőr politikának kedvezhet. Ebben a helyzetben felértékelődik egy olyan díj szerepe is, mely deklaráltan a kulturális diverzitást, a nemzetek közötti együttműködést, egymás kultúrájának a megismerését segíti.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

 

A legnagyobb képmegosztó oldal hatása a művészi látásmódra és a befogadásra vitathatatlan – de profitálhatnak-e ebből a művészek, múzeumok, galériák? A virtuális kiállítások, a közösségi platformokon szerveződő kollaborációk és az online értékesítés ebbe az irányba mutatnak.

Közel tíz évvel ezelőtt még a marketingszakemberek sem jósolták volna meg, hogy az Instagram milyen gyorsan válik a világ egyik legnépszerűbb applikációjává, és hogy térhódításának köszönhetően alapjaiban változtatja meg a vizuális kultúrát. A művészeti élet szereplői ekkoriban még kevésbé alkalmazták az újfajta digitális eszközöket, és a Facebookon történő megjelenéssel is csak ismerkedtek. (Itthon például a Ludwig Múzeum és a Műcsarnok 2009-ben indította el az oldalát ezen a közösségi platformon, de a legtöbb hazai intézmény jellemzően ezt követően állt be a sorba.)

Tovább a kortarsonline.com cikkére >>>

 

A koronavírus mindannyiunk életét megváltoztatta, de az olvasás és a könyv szeretete megmarad. Ezért tartják fontosnak a Líránál, hogy a könyvek ünnepe ne maradjon el teljesen, így május 26–29. között egy rendhagyó online Líra Könyvhét keretében hozzák el mindenki otthonába a legújabb olvasnivalókat.

Az elmúlt hetekben már egész komoly rutinra tettünk szert az online eseményekkel kapcsolatban. Irodalmi életünk pedig a saját lakásunkban is dinamikusan fellendült hála Nyáry Krisztiánnak, aki a koronavírus alatt a karanténban is rendületlenül jelentkezett minden hétköznap 16 órakor. Beszélgetéseiből megtudhattuk, mivel töltik az idejüket a szerzők és melyik kollégájuk művét ajánlják, hogy jobban vagy épp hasznosabban teljen az idő.

A Líránál fontosnak tartják, hogy a könyvek ünnepe most tavasszal se maradjon el, így a fenti tapasztalatok alapján úgy döntöttek, május végén egy rendhagyó online Líra Könyvhét (2020. május 26–29.) keretében hozzák el mindenki otthonába a legújabb olvasnivalókat. 

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

 

Az előadás címe: Az ember tragédiája “junior”. Vajon mit takar, miben nyilvánul meg a “junior jelleg"? Cseke Péter negyedéves kaposvári osztálya majdnem teljes létszámban és rengeteg szerepben vesz részt a kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban bemutatott, ifjúságnak szánt előadásban. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA.

 

Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház 2011 óta folytat színházpedagógiai, színházi nevelési tevékenységet. A színház honlapjáról tájékozódva tudom meg, hogy ez három külön programot jelent: egy szabadegyetem jellegű színházi kurzust pedagógusoknak, előadások felkészítését és feldolgozását megvalósító háromlépcsős programokat, valamint osztályterem-színházat. Természetesen minden évben van több gyerek- és ifjúsági előadás is a bérletes rendszerben. Az ember tragédiája “junior” a 10-14 éveseknek javasolt ifjúsági bérlet előadásai között szerepel - az Illatszertár, az Anna Karenina táncszínházi előadás és a Liliomfi mellett. Ez utóbbi három előadás szerepel a 14-18 éveseknek ajánlott ifjúsági bérletben is, valamint a Száll a kakukk fészkére

Tovább a revizoronline.com cikkére >>>

 

1983. július 28-án, csütörtökön így ajánlotta a Tolna Megyei Népújság a mai bejegyzésünkben látható képeket, melyet Tímár Péter fényképezett 1980 és 1983 között:

Szerdán a Fényes Adolf teremben megnyílt a Szociofotó – gyász című kiállítás. A képeket Tímár Péternek a Fiatal fotóművészek stúdiótagjának műveiből válogatták. A kiállítóterem szociográfiai fotósorozatának ötödik, egyben befejező bemutatóján Tímár Péter – aki három év munkáját tárja a nézők elé – az emberi méltóság és érzékenység, a személyiséghez fűződő emberi jogok és íratlan normák tiszteletben tartásával humánus tárgyilagossággal vall az elmúlás pillanatáról, a temetkezési rítus utolsó perceiről, a végtisztességről.”

A kiállítást az állami szervek már aznap, 1983. július 28-án bezáratták.

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

 

  

Most, hogy éledezik lassan az élet, nem várunk tovább, és kinyitjuk a SZIFON-on a Godot Bar-t, ahova amiatt hívjuk a nekünk fontos szerzőket, hogy beszélgessünk velük ebben a furcsa időben. Arról többek között, hogy milyen volt a vírus előtt az élet, hogy milyen korona idején az irodalom és hogy milyenek a kilátásaink a kijárási korlátozás utáni időkre. Ezúttal Károlyi Csaba válaszait olvashatjuk.

Az utolsó hely, ahol a kijárási korlátozás előtt jártam…

Március 13-án, pénteken még elmentem szokás szerint reggel úszni. Baljós nap. Pompás hely. Másnap már nem mentem. Azóta minden reggel úgy vagyok ezzel – elnézést a durva hasonlatért, de valahogy mindig ez jut eszembe –, mint Köves Gyuri az iskolával, hogy ma nem mentem. Fogalmam sincs, mikor lehet majd megint, évek óta szinte minden reggel úsztam, nekem ez nagyon hiányzik.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

 

Magyar vonatkozású filmterv is meghívást nyert a cannes-i L'Atelier programba. A román-magyar-belga koprodukcióban készülő A szolga gyártására 54,9 millió forint támogatást szavazott meg a filmintézet. A produkció magyar producere Muhi András, a cannes-i online rendezvényen további befektetőket keresnek a filmhez.

 

Marian Crisan legújabb, 1944-ben játszódó filmje egy kamasz fiú és egy sebesült amerikai pilóta véletlen találkozásának története lesz, akik közös nyelv híján a tekintetükkel kommunikálnak egymással vándorlásuk során a vadonban. A végtelen hegyekben játszódó film operatőre Szecsanov Martin lesz, a romániai forgatáson 40 fős magyar kameracsapat fog dolgozni, majd a film képi és hangi utómunkája Magyarországon készül.

Tovább a magyar.film.hu cikkére >>>

 

Az elmúlt hat évben a prof. em. Fekete György, az MMA néhai elnöke kezdeményezésére indított Szalonok komoly szakmai és közönségérdeklődés mellett, műfajonkénti elosztásban valósultak meg az egyes művészeti ágak friss teljesítményét bemutatva a Magyar Művészeti Akadémia intézményében, a Műcsarnokban. 2015 után 2020-ban újra a Képzőművészeti Szalonra került a sor, melyet a fennálló járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel március 28. óta egyelőre virtuálisan lehet bejárni. A kialakult helyzetről, a szalon koncepciójáról a kiállítás kurátorát  Szurcsik József képzőművészt, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi docensét, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját kérdeztük.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

 

Szeretem a meséket. Szeretem, ahogy reagálnak a valóságra, ahogy leképezik a világot, ahogy elkezdődnek, és ahogy véget érnek. Bennük minden olyan tisztának és egyértelműnek tűnik, a szerelem, a félelem, de még a halál is. Arról viszont ritkán olvashatunk, mi történik a mesék szereplőivel, a tündérkirályfikkal, ha megházasodnak vagy meghalnak. Paradox módon erről csak az igazán jó mesélők tudnak beszélni, mint Miklya Luzsányi Mónika.

Az írónak nagy tapasztalata van a történetmondásban, gyermek- és ifjúsági könyvein felnőtt egy generáció, szépirodalmi és dokumentumregényei pedig a 20. század vészkorszakába visznek. A 2019-es Ünnepi Könyvhétre megjelent regénye, Az ecsedi boszorkány e két terület, a történelem és mese találkozása, műfaji megjelölés szerint romantikus történelmi regény. A könyv ugyanis ott kezdődik, ahol a szép szerelmes történetek befejeződnek, a kora újkori Erdélyben, a törökverő hős, Török Bálint leendő feleségének hálószobájában és Báthory Gábor ravatalánál, ott, ahol a lopott pillantásokból durva abúzus, a tündérifjúból pedig kitömött test lesz.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

 

Kétségtelen, MGP jelenség volt, és sokan várták, hogy az életében ki nem adott, most azonban megjelent emlékiratai segítenek megérteni ezt a jelenséget.

Molnár Gál Péter memoárjában három fejezetet is szentel nem-találkozásainak. Rökk Marikával a színésznő halála akadályozta meg a tervezett interjú elkészültét, Elisabeth Bergnerrel saját félszegsége miatt nem mert találkozni, Eggerth Mártához pedig egy szélhámos ígért meg nem valósuló kapcsolatot.

 

Kritikus elődömmel én sem találkoztam személyesen. Akkoriban kezdtem a pályát, amikor ő utolsó kritikáit írta. Két előadásra emlékszem, amelyen mind a ketten ott voltunk, és később írtunk is róluk: a Maladype biliárdasztalos Platonovja volt az egyik, amelyről MGP Csehov-tutti címmel emlékezett meg elismerően, a másik egy, a Gozsdu-udvarban játszott, kocsmaszínházi Lüszisztraté. Mintha a végére sokat szelídült volna: megértőbb volt vele, mint én.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

 

 

Jean Lurcat francia gobelinművész és művésztársai a hatvanas évek elején jócskán kizökkentették az európai textilművészetet az egykori kerékvágásból. A műfaj gyökeresen megújult, képviselői felfedezték, hogy a textil nem csak gobelin és szövött textil lehet, és hogy nem csak síkban működtethető. 1963-tól a Lausanne-ban rendezett biennálék megmutatták, hogy a textilművészet, mint önkifejezési forma bekéredzkedhet a képzőművészet nagy vizuális kertjébe. Az első hazai forradalmárok a hatvanas évek végén zárkóztak fel a nyugati áramlathoz, és a hetvenes években mutatták meg igazi arcukat. Közéjük tartozott Balázs Irén is, akinek életútja sem volt szokványos, hiszen bár textil szakon kezdte a főiskolát, elhagyta azt, mert csalódott a képzésben, amit túl egysíkúnak érzett. Végül díszítőfestőként diplomázott, de mégsem engedte el a textilt, úgy látszik, izgalmas kihívást jelenthetett számára az újítás lehetősége, mert újra visszatért régi szerelméhez. A művészt a szakma nagy kísérletezőként tartja számon, ám ő a kezdetekkor nem a műfaj experimentális útjait kereste, inkább a mondanivaló izgatta. Akkoriban a közlés szándéka munkált benne: mesélt, narrált, üzent, filozofált, moralizált.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

 

Hungary Beat Poet Laureate címmel díjazta Gyukics Gábort az amerikai National Beat Poet Foundation Inc. Magyarországon kívül eddig csak négy ország és egy amerikai állam költője kapta meg az életmű-kitüntetést. A díjátadót idén valószínűleg online rendezik meg.

A beatköltészet mindenkinek hangot ad.” – magyarázza Debora Tosun Kilday, a National Beat Poet Foundation alapító-vezetője. Az amerikai és nemzetközi beatfesztiváljukat és havi rendezvényüket,a Kerouac Cafét azzal a kettős céllal szervezik, hogy életben tartsák az irodalmi irányzat első képviselőinek írásait, és hogy megszülethessen egy új beatnemzedék is.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

 

Másfél hónapja zárva az Erkel Színház. Az Eiffel Műhelyház március végére tervezett ünnepélyes átadását el kellett halasztani a járványügyi helyzet miatt. Ókovács Szilveszter főigazgató elmondta: május 25-én állnak elő az újragondolt következő évad tervével, amelyben helyet kap a most elmaradt bemutatók zöme. A kollégák egy részét kényszerszabadságra küldték, de a háttérben gőzerővel folyik a munka. Online lehetőségekről, új magyar művekről és reménykeltő újraindulásról is beszélgettünk.

Tovább az orszagut.com cikkére >>>

 

 

Az interaktívnak hazudott távolságzsugorító netes holland képnézegető program segítségével belebújhatunk Hieronymus Bosch Gyönyörök kertje című festményébe, olyan közelségből, ahonnan az életben soha nem láthatnánk a szárnyasoltár felületét, pontosabban a „valós világ látszatainak optikai kiterjesztését” (Paul Virilio), ahol nincsenek többé életlen sarkok, árnyékos részek, és hiányzik a felejtés jótékony szűrője, amely enyhítené a halálos transzparenciát. A triptichon középső táblájának bal szélén olyan motívumot figyelhetünk meg, amely hátborzongatóan modellezi saját pozíciónkat: egy vízben úszó óriásmag Világmodelljének egyetlen, üvegcsövű nyílásánál kíváncsi patkány terrorizálja a bent lakó figurát, míg a magból kinövő termés átlátszó buborékjában meztelen emberpár készül tétován végzetes reprodukcióra az anya nélküli magzatvízben lebegve. A viralitás paradicsoma kitermeli a sterilitás poklát: a hetvenes években immunhiányos betegséggel született texasi buborékfiú földön kívüli légkörben nevelkedett egy sátorfóliában, majd a NASA által kifejlesztett szkafanderben, ám tizenkét évesen meghalt: a túlságosan védett térben a szervezet elveszíti minden védekezőképességét.

Tovább a dunszt.sk cikkére >>>

 

A Kecskeméti Nemzeti Színház, Ha kedd, akkor Kecskemét online előadásközvetítő sorozatában, május 19-én este 7-kor, a Csoportterápia című darab lesz látható. A színházszeretők „nappalijába” nem is akárhogyan kerül a zenés komédia, hiszen angol felirattal egészül ki a felvétel

Szente Vajk, Galambos Attila és Bolba Tamás műve közkívánatra kerül a kecskeméti teátrum online közvetítéssorozatába. De vajon miben rejlik a Csoportterápia című „mjuzikelkámedi” töretlen sikere?

Tovább a magyarnemzet.hu cikkére >>>

 

Szemadám György képein az idő furcsa pályán fut – Hans Holbein és Marcel Duchamp az idők messzeségéből is megidézhető egy sakktábla mellé; Magritte, Vermeer, Dalí, Dante és Vergilius tekintetének ívét látjuk ismét. Szerepek, alteregók, mesterek és vitapartnerek.

A történelem is a személyesség által van jelen, egykori férfiak családi albumból ismert szelíd tekintete néz ránk, nem a politikusportrék tekintélyt sugárzó döntéshozói, nem a lövészárkok mocskában vérző sebesültek, mégis tudjuk, hogy a háború hányukat elragadta.

Tovább a helyorseg.ma cikkére >>>

 

Tóth Csilla tárgyias költészetét a hétköznapok apró kellékeivel teszi otthonossá, és éppannyira mozgunk otthonosan ebben a világban, mint amennyire az önismeretben. Első kötetének címe egy hiányos mondat, mely mögött kétféle lírai alany állhat. Egy olyan, akivel mindent meg lehet tenni, vagy egy olyan határozott és színes személyiség, akivel mindent jó megélni. Verseiben egy eleven testre, intellektusra és anyára lelünk, akinek lételeme az írás, mert szeretné magát átmenteni az időn. De küzdhetünk-e vajon a törékenység ellen, elkerülhető-e a személyiség feloldódása? Feloldódott a hétköznapokban, / elfedte magát a make-upokkal, / elszitált a porrongy verésében, / elkeveredett a krumplifőzelékben” (Anyu eltűnt).

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

 

Hatalmas sikert aratott Krisztics Villő Macskám, mint Szókratész című rövidfilmjével a világ egyik legfontosabb független filmes fesztiválján, a Párizsban évről-évre megrendezésre kerülő ÉCU-n.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

 

Szerda este adták át az idei Libri Irodalmi Díjat, amelyet ezúttal Láng Zsoltnak ítélt a zsűri a Bolyai című kötetéért. A marosvásárhelyi íróval ennek apropóján beszélgettünk (a nem biztos, hogy) euklideszi regényéről, a szex közben is a prímszámokon gondolkodó, új világot alkotó, de a korában meg nem értett zseniről, és a Bolyaiak apa-fiú kapcsolatáról. Csak a végén vettük észre, hogy a beszélgetés egy kicsit mintha elhajlott volna tudományos irányba, noha a regény kifejezetten olvasmányos, néhol krimiszerűen izgalmas. De épp Bolyaitól tudjuk, hogy különböző terekben különbözően viselkedünk.

hvg.hu:Bolyai lett a 2019-ben megjelent magyar nyelvű kötetek között a legjobb a Libri Irodalmi Díj zsűrije szerint. Mennyiben tartja fontos elismerésnek az ilyen díjakat?

Láng Zsolt: Akkor is írnék, ha nem volnának díjak, de ki ne dolgozna jobban, ha megdicsérik. Ez a dicséret persze a kiadónak is szól, komoly részük van ebben a könyvben. És szól az olvasóknak is, azoknak is, akik elolvasták a könyvet, és azoknak is, akik nem. Szóval, ez egy jó dolog.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

 

Fehér Menny egy magyarázó, ismeretterjesztő mű-csoport. Szubjektív, korlátolt érvényességű meghatározás, sőt, legyen inkább spekuláció, elképzelés. A videó (animáció) egy, a témához köthető interjú szövegét illusztrálja.

Ami pedig a videóban elhangzik, egy tökéletes világ, egy ideális társadalom megteremtésére épülő definíció gyűjtemény – egy fehér, európai férfi gyűjteménye, de lehetne akár egy fehér, európai nő spekulációja is a földreszállt menyország képéből kiindulva. Az interjú során elhangzott vélemények pedig szinte tökéletesen érvényesnek hatnak akkor is, ha egy online felolvasó szoftver különböző karaktereinek a szájába adják őket.

Tovább a balkon.art cikkére >>>

 
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal