Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Öt éve, 2013-ban jelent meg Simon Márton Polaroidok című verseskötete, amit előbb a Jelenkor Kiadónak folyamatosan újra és újra kellett nyomnia, pedig ez nagyon ritka a versek esetében, majd a szövegek elárasztották az Instagramot, a Tumblrt, sőt néhányan magukra varrattak idézeteket. Van egy olvasóközönség, aminek a Polaroidok generációs élmény. Simon a kötet megjelenése után befejezte az egyetemet, slamszövegeket írt, fellépett, fordítani kezdett, workshopokat tartott, Lengyelországban volt ösztöndíjjal, slamtábort szervezett. Új kötete, a Rókák esküvője most jelent meg három évnyi munka után, és nagyon más, mint az eddigi kötetek, de a Simon Mártonra jellemző önironikus, melankolikus hangvétel erősen összetartja a Dalok a magasföldszinről című első kötet óta tartó szövegbirodalmat. Sikerről, gyászversekről, rókákról, slamről beszélgettünk hosszan Simon Mártonnal.

Tovább a konyvesblog.hu cikkére >>>

 

Jelen dolgozat kiindulópontját az adja, hogy az utóbbi években az irodalomtudomány ismét fokozott érdeklődéssel fordul a 20. századi irodalom leírásának terminológiája (a legtöbbször a Kulcsár Szabó Ernő által kialakított, klasszikus modern – avantgárd – későmodern – posztmodern megjelölések) felé, és ezzel együtt az adott korszak fordulópontjainak, „paradigmaváltásainak” definiálhatóságát is kérdés tárgyává teszi. A legdominánsabb ilyen elképzelés a „hagyományőrző modernség” terminusán alapul, és Tverdota György nevéhez kötődik, aki legutóbb a Hagyomány és lelemény című kötetében tette közzé elképzeléseit.

Tovább az irodalmiszemle.sk cikkére >>>

 

A mi szecessziónk című kiállítással tegnap megnyílt a felújított Ráth György-villa, és ez nagyszerű hír, hiszen a szecesszió a közös nevezője lehet az MMA figuratív, díszítő motívumokat kedvelő alkotóinak és azoknak is, akik a szecessziót a radikalizmusa, társadalmi progresszivitása miatt kedvelik, szóval, nincs még egy stílus, amely annyira népfrontos lehet, mint éppen a szecesszió.

Tovább a nullahategy.hu cikkére >>>

 

Rajongók voltunk című új kötetében többek között a „bárhol” felcseperedett fiúk alapélményei kerülnek terítékre. Az interjúból kiderül, hogy annak idején valószínűleg fél Szarvast feltelefonbetyárkodta. Bár beindult már nála a „bácsisodás”, Hartay Csaba azért még válaszolt a kérdéseinkre.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

 

 

Hogy Korcsolán Orsolya milyen nagyszerű hegedűművész, az nem újdonság. Újdonság azonban az Urániában tartott koncertje, még akkor is, ha a filmzenék mostanában egyre nagyobb számban jutnak be a hangversenytermekbe.
 
 

Napjainkban egyre többen keresik az összefüggést az ismeretszerzés hagyományos és legfrissebb útjai között. Bilak Krystyna is közéjük tartozik.

Több szempontból is érdemes odafigyelni a fiatal fotográfusra, hiszen korát meghazudtoló módon használja a  fotográfia formavilágát, és pontosan tárja elénk történeteit. Ez a pontosság persze nem azt jelenti, hogy Krystyna Bilak a szánkba rág bizonyos gondolatokat. Az enigmaszerű, megfejtésre váró képek engedik, hogy bárki saját igénye szerint formálja a jelentést.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

 

Idén augusztus 16-án lett volna 90 éves Juhász Ferenc. Emlékének egyik őrzője és szüntelen megidézője a költő kisebbik lánya, Juhász Anna, aki épp tíz évvel ezelőtt kezdett irodalmi rendezvényeket szervezni. A legrégebbi Hadik Szalont követően mára számos helyszínen zajlanak irodalmi-művészeti műsorai. Mivel többnyire Anna a kérdező, őt kevésbé halljuk arról, honnan jött, merre tart, és milyen volt egy költőóriás családjában felnőni. – Interjú Juhász Annával.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

 

Nemrég mutatták be a hazai mozik Csuja László Virágvölgy című munkáját. A „menekülő szerelmesek” témáját sajátos módon áthangszerelő alkotás a Magyar Nemzeti Filmalap első filmeket finanszírozó Inkubátor Programjában készülhetett el. Debütáló filmjéről Csuja László író-rendezővel beszélgettünk.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

 

 

Szeptember 20-23 között, idén már negyedik alkalommal rendezik meg az Ékszerek Éjszakája BDPST elnevezésű rendezvényt, mely több mint 40 helyszínen, 110 kiállítóval várja a kortárs ékszerek rajongóit.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

 

Huszonhét év után újra magyar diplomafilm nyert Diák Oscar-díjat (Student Academy Award)! Kovács István Ostrom című munkájával bekerült a Diák Oscar három díjazottja közé – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap szeptember 12-én. Diák Oscar-díjat eddig egyetlen magyar alkotó nyert: 1991-ben Böszörményi Zsuzsa az Egyszer volt, hol nem volt... című diplomafilmjéért.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

 

Huszonhat olyan tárlat várta a Duna-parti kisvárosban a látogatókat, amelynek a témája a modern ember természethez való viszonya, az elveszett Paradicsom utáni vágy: a kert ideája volt.

Immár harmadik alkalommal, ezúttal Az Édenkert nyomában címmel rendezték meg Szentendrén az Art Capital elnevezésű képzőművészeti fesztivált, amelynek kiállításai szeptember elején zártak. Huszonhat olyan tárlat várta a Duna-parti kisvárosban a látogatókat, amelynek a témája a modern ember természethez való viszonya, az elveszett Paradicsom utáni vágy: a kert ideája volt.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 

Száz alkotótól, közel kétszáz vers érkezett az idei Salvatore Quasimodo költőversenyre. A mára már brandnek számító, egyedülálló irodalmi megmérettetés fődíját Falcsik Mari vehette át. Térey János különdíjat, Kabdebó Tamás posztumusz életmű-díjat kapott. A költőverseny apropóján megemlékeztek Ovidiusról és felolvasott a friss Janus Pannonius díjas kínai költő is.

Tovább a balatonfured.hu cikkére >>>

 

 

A cikk írója maximálisan felvállalja teljes mértékű elfogultságát a főszereplők irányába. Számomra Winona Ryder és Keanu Reeves 100%-os garancia volt a szórakozásra és a jó film élvezetére. Előzetes megérzéseim nem csaltak meg, noha tény, ez a mozi nem az a szokványos kis habkönnyű romkom, viszont a maga nemében sikerült minőségit nyújtania  a nézőinek.

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>

 

Ki gondolta volna, hogy a jövő fotográfusai számára kiemelt téma lesz a memento mori

Miénk a jövő. Ezt az állítást legalább kétféleképpen érti az a hét fiatal európai fotós, aki a Parallel Európai Fotográfiai Platform programjának keretében bemutatkozik az idei Landskrona Fotófesztiválon. A 80-as, 90-es évek gyermekeiként, a Generation Next tagjaiként olyan felszabadító és lelkesítő érzést kapcsolnak ehhez a mondathoz, amely az általuk is formálható, lehetőségekkel teli jövő elgondolásából fakad. Ugyanakkor ez a jövőalakítási potenciál a fülpiszkáló-szorongató csikóhalak és a műanyag gyűrűbe belenőtt teknősök korszakában már nemcsak jó reményeket jelent, hanem nyomasztó felelősségérzetként is nehezedik rájuk.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

 

Európában élnek nők, és írnak is. A lengyel származású Lidia Amejko A telepi szentek élete című könyve az Európa női szemmel programsorozat egyik kezdőköteteként jutott el a hazai olvasókhoz. A kezdeményezés célja, hogy támogassa a kortárs európai írónők műveinek magyar nyelvű fordítását, illetve a szerzők a könyvfesztiválok díszvendégeiként is népszerűsíthessék köteteiket.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

 

Mán-Várhegyi Réka Mágneshegye érzékeny, tanárias póztól mentes kísérlet égetően fontos problémák feltárására „a rosszindulattal vegyes rosszkedv országában”. Kőszeghy László recenziója.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

A Pannonhalmi Főapátság rendkívül gazdag és sokrétű gyűjteményei Magyarország legfontosabb egyházi kollekciói közé számítanak. Az itt őrzött grafikai lapok azonban ritkán szerepelnek kiállításokon. A 2018-as esztendő Pannonhalmán a kibékülés gondolatköréhez kapcsolódik. Ez adott alkalmat arra, hogy a metszettár anyagából olyan válogatást mutassunk be, amely szorosan kötődik ugyanehhez a tematikához.

Tovább a magyarmuzeumok.hu cikkére >>>

 

Végállomás: Amalthea című könyvben egy könnyed sci-fi után egy igazán erős – sőt: jelentős! – szöveg követel magának olvasót. Arkagyij és Borisz Sztrugackij még 2018-ban is meghökkentő!

A Sztrugackij-fivérek, bár elsősorban sci-fi-szerzőként vannak számon tartva, mégis sokszínű és sok zsánerben alkotó írók voltak, akik ráadásul „nehezített pályán”, a létező Szovjetunió létező cenzúrájának nyomása alatt alkottak remekműveket. Sokkal inkább műfajteremtők, mint akármilyen skatulyába begyömöszölendők. Nem véletlen, hogy könyveik más művészeti ágakra is megtermékenyítőleg hatottak. Tarkovszkij, Kromanov, Bondarcsuk…

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 

Az Artmagazin Online felületén hetente egyszer, minden pénteken szemezgetünk az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn- és társművészeti híreiből. Előtérbe kerülnek a divat, az építészet, a formatervezés, az urbanisztika vagy az aukciók eredményei, legfrissebb történései mind nemzetközi, mind hazai fronton.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

 

A kiállítás is egy műfaj. Művészeti alkotások társulása, időleges kapcsolódása egy kiválasztott térben. A művek – bár önálló életet élnek – egymás társaságában való közös hatásuk is fontos. Ha több alkotó munkáit kell kontextusba helyezni, megtörténhet, hogy a művek egymás erejét gyengítik. Csongrádon a Városi Galériában Aranyi Sándor, Sejben Lajos és Popovics Lőrinc Fényszögek című kiállításán ennek épp ellenkezője történt, festmények, fotók, kisplasztikák együttállása különös hatást generált. A vizualitás három instrumentumán, három művész, három szólamban játszott, olyan összhangot keletkeztetve, mely a művek saját erejéhez is hozzáadott.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

 
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal