Videó

A Kincskereső videója.




Keresés a honlapon:


Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

 

 

Nagy Gusztáv

 Gemecs meséje

(Bence Erika jegyzeteivel)

 

 

2021 utolsó napjaiban látott napvilágot Nagy Gusztáv A cigányok tündérországa című mesekönyve. Valamikor még az év első felében kaptam el az írótól a kéziratot és a betördelt első változatot.

 

 

 

 

Tarkaság kötéltánca:

települő világjárvány

elkölönült kivágásán –

 

bővülő sötétzárka.

 

 

A pályázat a pénzdíjak és a könyvajándékok célba jutásával véglegesen lezárult. A fotó viszont „tovább tart”, folyamatosan történik és alakul. Akárhányszor megtekintjük, mindig más és más jelentés szolgálatában áll. Mindannyiszor új jelentését fedezzük fel. 

 

 

 

 

 

Debreczeny György

(mű)holdas félreolvasások

 

Holdat ért Csang’o a Holdistennő
(aki Hou-ji a Mennyei Íjász felesége)
és a Jáde Nyúl
hamarosan megérkezik 

 

 

 

Edelfelt Porvoo városában született, ahol tősgyökeres svéd paraszti környezetben nevelkedett. Ez a táj egész életére megihlette a festőt, s bár pályájának fontos állomása volt Rubens városa, Antwerpen, ő végig patriotista maradt: tetőtől talpig finn, a népi kultúra harcosa. Kifinomult technikai tudás, sokoldalúság, nyugalom jellemzi művészetét. Foglalkoztatta a szabad levegő problémája, s nagy hatással volt rá Jules Bastien-Lepage finomnaturalizmusa, de hatott rá Velázquez instantizmusa is. Művészetét az impresszionizmus mérsékeltebb megnyilvánulási formájaként jellemezhetjük; mint a francia impresszionisták, Ő is a pillanatnyi benyomás rögzítésére, a reflexek rögzítésére törekedett, légiesen elmosódó felületeken jelenítve meg népe békés életének legmeghittebb perceit is, ám az ő halk szavú művei elsősorban nyugalmukkal és az elbeszélés egyszerűségével hatnak.

 

 

 

Elektrografika: Kiss Barnabás-Kiss Tamás

 

Ha jól gondolom, Kiss Tamás előző, könyv alakban megjelent műve a Kollázsember. Mobil kollázsregény. A Patchwork bár nagyon hasonló vállalkozás, szintet is vált, továbbfejleszti a világ értési lehetőségeinek képi és nyelvi formáit, megnyilatkozásait. Nemcsak „összekollázsolja” a részeire hullott világ elemeit és próbál meg újra teljes képet alkotni, de nagyon is őrzi magán a töredékesség jeleit, hanem össze is szövi, együttes jelentéssé teszi, új beszédmóddá a széthullottságot.

 

 

„Tudjátok-e, hogy a cigány közösségekben mindenkinek volt valamilyen beceneve? Hát persze, hogy tudjátok, ti is cigányok vagytok, nem igaz?”

 

 

 

 

Most hogy már öregszem egyre inkább

Kiszépül arcomra cigányságom házaló bácsika

Lennék aki esernyőt javít és titokban kéreget

Mert el kell ugye tartani az asszonyt meg a rajkókat

 

 

 

        Hello.

        Hello. Te jöttél 4.30-ra?

        Igen.

        Megkaptam a rajzodat. Szépen rajzolsz. A lányod?

        Nem. Én vagyok fiatalon. Mennyi idő lesz?

 

 

 

 

Kiss Tamás: Love Street 1.

A 19. századi romantika nemzethalál-víziós költészetének (például a Vörösmarty-látomások) hangjai, de  orwelli szlogenek is megjelennek a Kiss Tamás alkotta szövegvilág-rengetegben; előbbiből leginkább az ember „világba züllő”, önpusztító jellegének/jellemének („az ember sárkányfog-vetemény” ) képét veszi át a kollázsregény, míg az utóbbival a jövőtlenség és a szabadsághiányos állapot kifejeződése rokonítja, az erőszakos, diktatórikus módszerek életmodellé, jelszóvá történő szublimálódása: „a tudatlanság jövő”, illetve: „a jövőtlenség érdek”

 

Az emlékezet képlékenységét és a legendateremtő magatartás képzelőerejének szabadságát figyelembe véve, mégis teljes nyugalommal írtam hát fel címként Holczer Dávid Felívelő Lejtmenet című kötetéről szóló ismertetőm fölé: Egy istenadta tehetség

 

 


Dumesnil: Krisztina királynő tudósok körében (részlet) (Internetes forrás)

 

 Eleinte azt is gondolhatjuk, dékárt valójában a filozófus és matematikus René Descartes (1596–1650) újkori alakmása, annál is inkább, hiszen számos megegyező motívum és reflexió idézi elénk a történelmi személyiséget. A francia tudós nevét „dékárt”-nak kell ejteni, valóban élt és tartózkodott Hollandiában, „csakis királynőkkel” volt baráti és szerelmi kapcsolata: többek között Erzsébet pfalzi hercegnővel és az „önmagát száműző” svéd Krisztina királynővel, különc és magányos elme volt: az idealista és a materialista világértés kettőségében teremtette filozófiáját és tudományos elméleteit.

 

 

A posztavantgárd jegyében fogantak/-nak Aranyi László képversei. Inkább képek, mint versek: olyan szövegek, amelyekben a nyelv képi jellege konkrét formát ölt, manifesztálódik. A szöveget szinte teljesen „elnyomja” a kép. Autentikus reflexiók egy olyan világ bűvkörében, amely valóban a vizuális információ bonyolult szerveződése felé mutat. A végkimenet ismeretlen számunkra, még valahol a folyamat elején/középén tartunk, de a költő már sejt valamit. Víziói nyernek formát e sajátos képszövegekben.

 

 

 

utak mentén poroszkálok

az útra én rá nem hágok

az útra én rá nem hágok

                                (Farkas István)

 

 

A félreolvasásokkal, azt hiszem,  Debreczeny György egy új, ironikus beszédmódot, az (ön)gúnyvers és -paródia valamiféle költészet alatti változatát teremtette meg napjaink lírájában: egy rosszul működő világ hibás és rontott nyelvű leképzését. Egyszert majd, lehet, műfaj lesz.

 

 

 

miért mondod

nincs Isten

most találkoztam vele éppen

                                               (Oláh Károly)

                                         

 

 

Először azt gondoltam, nem is törődöm vele: végérvényesen használhatatlan. Aztán összeillesztettem mégis. S valamiféle szimbolikus jelentést véltem felismerni állapotában. 

Mert mit is jelenthetnek ma számunkra ezek a – mostani létükben – virtuális portrék? Semmi különöset. Mind a négyen halottak. Akik szerepelnek rajtuk, s ők is, akik készítették a felvételeket. Memento mori.

 

 

A „nagy újraalkotás” szöveg- és zenei képzettársításait, azaz az „amerikai” verseket (a blues-költészetet, az improvizációkat és a rock and roll-verseket) is, természetszerűleg kíséri végig a kép- és szövegalkotásnak ez a módja: a töredékből alkotás, a széthullottból egésszé formálás eljárása.

 

 

 Ó, mily boldogság sötétségben lenni! Amikor a korábbi széthullottság képes visszaállni addig ameddig…Az éjszaka pihe puha tudat-langyában ringatózva egészen máshogyan szűnnek meg a határok, a korlátok, és egy izzadság-tusban eltöltött rémálom egyenesen felvidít.

 

Arcomat hívom – a kötet első installációjának címe, ami egyszerre asszociál a fényképészet előhívási eljárásaira és a költői vallomás, az önportré létrehozásának folyamatára, amelynek haladtával nemcsak a versbeszéd változásai, a világ és a közösség átalakulásának sajátosságai, de a szó szoros értelemben vett képi technikák is átalakulnak, egyre bonyolultabbá válnak. Így lesz alcímének megfelelően: kordokumentum is ez a kötet.

 
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal