Horizont – Kiss Tamás: Rock-dalok és -szövegek továbbgondolása (B. E. jegyzetével)
Kiss Tamás
ROCK-DALOK ÉS -SZÖVEGEK TOVÁBBGONDOLÁSA 1–5.
Kiss Tamás: Azért is az égben járok
„Azért is az égben járok”
„Hosszú éj hajnalán születtem
S megszólalt mögöttem egy hang: „Neked jó!
Nem tudsz még semmit sem!
Így van ez jól légy jámbor s ne siess!
Ráérsz még megtudni…”
Megtudtam de még élek
Rettenetes dolgokat tettem
Mertem
És attól tartok még fogok
Fütyörészve sétálni a Duna parton
Röhögni porlepte kétszínű álarcokon
Kóstolni borokat mondjuk franciát olaszt
Nézni kibomló bimbókat nőkön és a tavaszt
Mert „Azért is az égben járok!”
Lassan minden hitemet elhagyva
„Felnőttem s az égre felnéztem
Csodás csillag ragyogott ott fenn!
Gondoltam magamnak megszerzem…”
De az nem az a csillag volt nem égi jelenség
Tornyokra ültetett vérvörösben izzó testet-lelket ölő tüzesség
Lehorgasztott fejeket simogató intermezzo
Semmi újdonság ez is csak fals történelmi dudaszó
De én „Azért is az égben járok!”
Emelkedni próbálok
Ezért aztán:
Folyvást szemetelek
Politikai szagú porokat hullajtok
Gerjesztő reménybeszédeket felejtek
Okádé gyűlölség-érzeteket kirekesztek
Rémület-vigasztaló szövegeket hantolok
Nem érdekel a gondolat-fertőzöttek száma
Az olvasásról mint szellemi lélegeztető gépről
Lekapcsolt milliók öngyilkos fuldokló halál-hahotája
A kimerevített akaratban megfullasztott idő
Ti is „csillagosok” vagytok, „ugyanazok”
Zsebeitekben hordjátok sötét igazságotok
Én táncolok!
Virágokat szedek erdőkben réteken járok
Rovarzümmögés dongás nevetés kacaj a rádióm
A fákat hajlító szélsusogás szerelmi mámorom
Itt van a csillag amiről álmodom
„Azért is az égben járok!”
(A Metro együttes: „Azért is az égben járok” című dalának emlékére)
Kiss Tamás: Égi vándor
„Égi vándor” – „Skyrover”
„Néha még álmodom
Bíborszínű alkonyon…”
Keresve magamat
Édes-rózsás ajkadon…
Szemeid fekete gyöngyében
Kozmikus vágy-mélységek repülnek
Égi-világi tekinteted vonzásában
Csillagmilliárdok ülnek…
Számodra nem létezik titokzatos hazád
Túl vagy minden Mindenségen
Agyoncsépelt húsos-csókos „csodán”
Kényszeredett földi vendégségen
Hiszen szabad vagy annak szült a világ
S Ide a Földre toppanva hozod el a látóknak
Az érzékeket felülmúló elfeledett csodát
Egy szerelmet, mely Nem Az
Amit itt éltünk élünk e Földön
Nem Az, melyet csupán testünk zsigereivel éreztünk/érzünk
Más…
Üzenet, hogy a Mindenségben van tovább
Végtelen éji sötétséges-csendből születő
Szürke elmével felfoghatatlan ujjá születő világ
Puha csendesen kecses lépteid nyomán
Szenteled meg koszos utak meggyalázott porát
S hozod vissza halálra szánt agyaknak
A napfény-áztatta öröklét-remény koronát
Ha nézlek látom benned a lét lényege vár
Magadba zársz kiáradsz simogatva vigasztalva átjársz
Mint északi fény vadul kemény rideg táját
Mosolyogva suttogod el az örök élet imáját
Megfogan az ige csapdába szorul az idő
Pokolra jut az elme gyilkos sötét köntöse
Álarchalál zuhog lelkiismeret feledte kövekre
S mint csapkodó jégeső szakad le a mennyekből a jövő
„Égi vándor” vagyok a Kozmoszt magamhoz öleltem
„Nem a Földön születtem, de ez a Föld
A Végzetem!”
(Az Omega együttes: „Égi vándor, „Skyrover” című dalának emlékére)
Kiss Tamás: Ezüst eső
„Ezüst eső” – „Silver Rain”
Eltűnt arcokról a szél
Könnyes dallamot mesél
És hull csak hull reám
„Ezüst eső”
Látod azt az iskolát
Ott vártam én mindig rád
És kéz a kézben járt
A szerelem
Virágzó ajkad csókot kért
Átölelt a szenvedély
De elmúlt sok-sok év
És álmaink tüzét
Elvitte a fagy és a szürkeség
Nincs már több remény
Elmúlt csókokról a szél
Könnyes dallamot mesél
„És hull, csak hull tovább
Ezüst eső.”
Hullj ezüst eső, hullj ezüst eső
Hullj csak rám tovább!
Hullj ezüst eső, hullj ezüst eső
Hozd el illatát!
Hullj ezüst eső, hullj ezüst eső
Szívem visszavár!
Csak kopogj, csak kopogj tovább
Csak kopogj, csak kopogj tovább
Emlékem ablakán
Álmok szőke szárnyán
Csak kopogj, csak kopogj tovább
Csak kopogj, csak kopogj tovább
A síron is túl – tovább!
A síron is túl – tovább…
„Sötéten néz le rám az ég
A múltad árnya itt kísér
És hull csak hull reám – ezüst eső!”
(Az Omega együttes: „Ezüst eső” – „Silver Rain” című dalának emlékére)
Kiss Tamás: Love Street 2.
„Love Street” – Csak Neked
Ez már csak látomás jelenés
Sosem volt így
Mégis
Látlak lobogó hajjal rohanva felém
Szemüvegeden fénybe borul a remény
Lelkem csupa pitvar-remegés
Te sem vagy már más csak a szerelem maga
És az egész világ a szertelen szívdobogásba torkolló
Szerelem utca…
„She lives on Love Street” – igen, a Szerelem utcában élsz
Ajkad vágyszavaival töri szét a fényt és az éjt
Csak egy cseppet kérnék tőled, egy cseppet én…
Hogy tovább éljek még…
Csókjaid zamat-kertjében lehessek törzsvendég
Mert megszerettelek
Vallom be magamnak nagy titkos csendesen
Tétova szemeimre reménykönnyek telepedtek
S közben csak szól a dal a Doors a Doors és Morrison
Magamba roskadva zokogok poros köves utakon
A boldogságodért…
Az összes utca „Love Street”
Azóta
Szembogarad huncut csillogása ott ragyog a Napban
Az éjben meg az elérhetetlenség sír
Nem mertem megkeresni hol is van az a Love Street
Hol tán vártál is rám titkon tudom
Részeg rejtett poros-fényes utakon
Hogy együtt énekeljük végig az életünk
Színes tarka szelek sodró dallamain át
Köszönöm az utcát…
(Doors: „Love Street”)
Kiss Tamás: Rain and Tears
„Rain and Tears” – Eső és könnyek
Az idő által tarkára foltozott lélekrongy ráncos útvesztőiben
vesznek el a rég elsírt könnycseppek
ott lelve örök nyugodalmukat
A szerelemért és mindenféle reményekért kiontottak
a meghaltak kihűlt arcaira záporként zúdulók
ott adnak egymásnak elkésett randevúkat
Ne mondd, hogy az eső nem könnyek zuhataga
amikor nincs másik kiátkozottal együtt zokognod
pattogó cseppjeivel ő simogatja meg kihűlő elnyűtt arcodat
mindenért, amit elszenvedtél, és A Mindenedért, akit szerettél
s könnyeidből eső, az esőből meg könnycseppekké válik
a múlt légyott-mámoraiban eltévedt tompa hangú tavasz
„Eső és könnyek, ugyanaz mindkettő”
De ha süt a Nap nem sírhatsz,
mert az esőt megalázod…
„Eső és könnyek, ugyanaz mindkettő”
De ha rád ömlik sem sírhatsz
mert a Napot megalázod…
(Az Aphodite’s Child együttes: „Rain and Tears” című dalának emlékére.)
Kiss Tamás
A Kollázsember versírása*
A Kollázsember Kiss Tamás 2021-ben megjelent hatszázoldalas „regénye”: szövegvilágába több mint félszáz író, dalszerző, zenekar, énekes, más szerző szövege épül, azaz formai szempontból ekkép áll össze előttünk a kollázs-regény. A 21. századi elbeszélő katasztrófát vizionáló valóságszemélete épp úgy kifejezést nyer benne, miként a lírai én dezillúziós látásmódja. A prózaíró és a költő alkotói módszere és szemlélete közötti distancia csak formai (azaz: formális).
[…]
A 19. századi romantika nemzethalál-víziós költészetének (például a Vörösmarty-látomások) hangjai, de orwelli szlogenek is megjelennek a Kiss Tamás alkotta szövegvilág-rengetegben; előbbiből leginkább az ember „világba züllő”, önpusztító jellegének/jellemének („az ember sárkányfog-vetemény” ) képét veszi át a kollázsregény, míg az utóbbival a jövőtlenség és a szabadsághiányos állapot kifejeződése rokonítja, az erőszakos, diktatórikus módszerek életmodellé, jelszóvá történő szublimálódása: „a tudatlanság jövő”, illetve: „a jövőtlenség érdek”.
Bence Erika
*Részletek a Kiss Tamás Kollázsember. Mobil kollázs-regény (Novum-pro, 2021) című regényéről készült kritikából.
Bence Erika
Megjelent: 2021-09-15 14:00:00
 |
|
Kiss Tamás (Szombathely, 1953), főiskolai tanár, író, festő, ökológus. |
 |
|
Bence Erika (Bezdán, 1967)
egyetemi rendes tanár, kritikus. A Horizont rovat vezetője. |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
