Videó

Szénégető Richárd videója




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra:

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve? 

Háy János: Ne haragudj, véletlen volt című, karanténnaplónak álcázott műve az első mondattól az utolsóig erős, sűrű szöveg. Számomra nemcsak az év legfontosabb könyve, hanem maradandó alkotás, amihez többször vissza fogok térni. A napló csak forma, színtér, a szerző valójában nem a karantént dolgozza fel, hanem felesége, Eszter halálát. Nem könnyű olvasmány, mélyen a tárgyba vág, megmutatja a rejtett rétegeket, megállít, elgondolkodtat. Mesterien szőtt cselekményszálak, érdekes gondolatmenetek, keserű humor, torzításmentes kép, folyton változó lírai én jellemzi. A világ, ahogyan csak Háy János tudja ábrázolni.

 

Holdkatlan: 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Melyik kötetet tartod a legkiemelkedőbb fordításban megjelent műnek 2020-ban? 

Ki volt számodra az év felfedezettje és miért?

Melyik volt a kedvenced a Holdkatlanban megjelent írások közül és miért?

Hogyan befolyásolta az életedet a koronavírus-járvány?

Mik a terveid 2021-re?

 

Hegyi Botos Attila: Ezekre a kérdésekre érdemben: nyugodt lelkiismerettel aligha tudnék válaszolni.

Amit megengednének, esetleg amoly halk kérdések (?) - hogy persze, sok minden átpergett előttem; kerültek kezembe a legkülönfélébb gesztusok alkalmasint kedves mozzanatai, netes publikációk, nyomtatott könyvek úgy, amint mindennapi, gondozandó penzumok, de sommázatot mondani? Emelni ki? 

 

 Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Bodor Ádám Sehol (Magvető Kiadó, 2019) című novelláskötetét említeném. A cím egy nemlétező földrajzi helyet jelöl, csak néhány helységnév (Leordina, Hlinka-tető, Dvug folyó) és szláv személynév utal arra, hogy talán valahol a román-ukrán határ közelében zajlanak az események. A novellák ezen a ponton kapaszkodnak egymásba, mintha egy nemlétező térség faluinak házait járnánk sorra, ahol rendre bekopogtatunk, és mindegyik ajtón kidől egy csontváz. Az elbeszélői hang, a történetekben rejlő abszurditás és a visszatérő motívumok (haj, égetés, halál), egységessé teszik a különböző történeteket, és ezzel egyfajta teljességérzetet keltenek – ebben a képzeletszülte seholvilágban. 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Engem grafikus hallgatóként Áfra János és Szegedi-Varga Zsuzsanna Termékeny félreértés című könyve nagyon megnyert magának, mert izgalmasan és esztétikusan ötvözi a lírát, verbalitást a vizuális, képi elemekkel.

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Mohai V. Lajos: Tintaceruza a sörösládában (PRAE, 2020). A legbékésebb, legemberibb Közép-Európa képei a valamikori békeévekből, ahol Prága és Nagykanizsa összeér egyetlen emberöltőként, és arany jókedv festi a háttérben készülődő iszonyatot. Arany idők, aranyfényű sör, Arany Prága, Hašek és Hrabal – mintha mindannyiunknak lenne törzsasztala az Aranytigrisben.

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Azt, hogy melyik volt a legfontosabb még megtippelni sem merem, csak azt tudom megmondani, számomra melyik volt a legfontosabb. Két kötetet is említenék. Az egyik egy rendhagyó „antológia”. Ez az Irodalmi Jelen Trianon lapszáma, amely kortárs írók, költők prózai és lírai műveit tartalmazta. Ez mindenképpen fontos kordokumentum. A másik Bene Zoltán Isten, ítélet című regénye.

 

 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve? 

Egy folyóirat felkérésére évek óta elkészítem évi tízes irodalmi toplistámat. Noha, természetesen, versesköteteket is olvasok, s igyekszem, amennyire ez lehetséges, a kortárs magyar költészet területén is „képben lenni”, de alapvetően prózakritikával foglalkozom. Talán ez az első év, hogy a listám élén, az első helyen, egy verseskötet szerepel: Géczi János Szűz a gyermekkel, Szent Annával és egy szamárral című kötete, amely a Pesti Kalligram gondozásában jelent meg. Tudnék pontos, mérhető értékeket felsorakoztatni, mitől és hogyan lesz ez a könyv a kortárs magyar szépirodalom egy fontos mozzanata, műve, de nemcsak kritikus vagyok, hanem magánszemély-olvasó is, s e könyv esetében ez a „magánélmény” lett sokkal összetettebb és tartalmasabb, ezért a róla szóló írásom is inkább esszé lett, mintsem egy klasszikus kritika. Sok összetevőjét kifejtettem ennek az élménynek, itt most csak a legfontosabbra hivatkoznék. A Géczi-vers olvasásakor az intellektuális élmény amplitúdója a maga jelentésbeli vonzatkörével lett rendkívül fontos: az élmény mélységei, távlatai, kiterjedése. A versekkel együtt újraolvastam (legtöbbször a szó szoros értelmében is) az európai kultúra hagyományanyagát.

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Zalán Tibor Papírváros című műve, valamint Halmosi Sándor Napszálkák című verseskötete.

 

Melyik kötetet tartod a legkiemelkedőbb fordításban megjelent műnek 2020-ban?

Laura Garavaglia Csendkvantumok című verseskötete.

 

 

 

A mindig van eggyel lejjebb bölcsességére is rátromfolt ez az év. Az életünk keretei, a tervezhetőség a legkevesebb, ami odaveszett. Rendezvények, inspiráló találkozások maradtak el, mindenre rátelepedett az aggódás zsibbasztó állapota, a gond. A kultúra vérkeringése helyreáll, az alkotóerő apálya majd elmúlik, de az elhunytak után űr marad. A Holdkatlan közösségét is érzékenyen érintette a járvány. Semmi nem lesz ezután már ugyanolyan, de a változás kényszere erőt is ad a közös munkához: új munkatársak, új szerzők, új ötletek találták meg a helyüket.

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: