Videó

A Gallery FreylerArt videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra:

– Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Barnás Ferenc Életünk végéig című regényét tartom 2020 legfontosabb irodalmi művénekÉletrajz és fikció szürkezónájában íródott, ahol eldönthetetlen, hol végződnek a tények, hol kezdődik a képzelet. Beszélői számot adnak kiszolgáltatottságukról

Az Életünk végéig fordulat Barnás Ferenc pályáján. A szöveg epikus elemekkel megtűzdelt napló stílusában számol be az elbeszélő életéről a 2010-es évek Magyarországán. Az ötvenes elbeszélő Paulich Sebestyén filozófus, az ún. Objektben teremőr. Mindenki Sepinek szólítja.

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Számomra egyértelműen Grecsó Krisztián Magamról többet c. verseskötete, melynek témái az én életemet is meghatározzák. Örülök, hogy visszatért a költészethez.

 

 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Spiró György: Sajnálatos események – Két tragédia közjátékkal Kádárról.

 

 

 

 

 

– Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Áfra János – Szegedi Varga Zsuzsanna: Termékeny félreértés/Producitve missreading.

 

 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Formabontó leszek, mert nem hagyományos értelemben vett szépirodalmi alkotást jelölök meg, hanem egy szépirodalmi igénnyel megírt memoárt. Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca című visszaemlékezés-töredéke az, amiről azt gondolom, méltán érdemel megkülönböztetett figyelmet. Igaz, az emlékirat befejezetlen maradt, de a hiányokkal és kérdőjelekkel együtt is fontos része a Térey-életműnek. Mert nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a múlt is a mienk: a családi emlékek, a kötelékek – és persze a szembesülések, a vívódások, a traumák is. A szerző idén lett volna 50 éves, a könyv ebből az alkalomból jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában.  

Nem hallgathatom el, hogy volt egy másik lebilincselő olvasmányélményem is: Gálfalvi György Világszélen című kötetéről van szó, amely riportok, esszék, naplójegyzetek gyűjteménye, ami egy picit a régi idők emlékei közé navigál vissza.

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Annyira szeretjük ezeket a legeket. Szépségkirálynőket, csúcstelefonokat választani, legjobb termék, legszebb épület, mindig az jut eszembe, ahogyan gyerekkoromban a faluban szögelik ki a tiszta udvar, legszebb ház táblát a népek, miközben ahány ember él, annyi a legszebb. Nekem sok fontos könyv jött idén, kettő van, ami nagyon megtépázott, az egyik Babarczy Eszter A mérgezett nő című novelláskötete volt a Jelenkornál és most, mondhatni folyamatosan olvasom, felfedezem Jászberényi Sándor Varjúkirályát, ami a Kalligramnál jött le, nagyon erős borítóval és még erősebb történetekkel.

 

 – Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

 Nádas Péter: Arbor Mundi

 

 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Dragomán György 2014-es, Máglya című regényének új kiadása volt az egyik meghatározó olvasmányélményem.  

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Hartay Csaba: Átkiáltani az őszbe (Scolar). Az örökkévalóság szempontjai szerint írja a verseit, nem a kánonok elvárásaira fókuszál, mint sok más kortársa. Szellemi függetlensége példaadó, ugyanakkor szemléletmódjával összhangban van nyelvhasználata, beszédmódja. Én ismerem az életét, a valóságban is olyan, mint az írásai. „Testem avar, ereim alkonyi égre meredő ágak.” Ez az oeuvre valóban hasonlít a természeti jelenségekhez. Egyik elágazása érdes, matt és mégis jóízű, másik ága keserédes s a nyelvezete rejtjeles. Mégsem megfejthetetlen. A harmadik ága apró levélkék és kicsike gallyak, szavak, akkordok és dallamfoszlányok. De a tónus, az aspektus mind a három útnál ugyanaz. Kíváncsiság, mi rejtőzhet a folyóparti kavicsok, füvek, mohák alatt? Talán a nyelv, a szavak. Hartay misztériuma feltárja magát. Jó olvasni ezeket a verseket, mert megfogják a kezét a befogadónak.

 

 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Őszinte leszek, nem akarok blöffölni: sajnos nem jutott el hozzám túl sok idei kötet, úgyhogy erre a kérdésre nem tudok válaszolni.

 

Melyik kötetet tartod a legkiemelkedőbb fordításban megjelent műnek 2020-ban?

Sajnos erre sem tudok válaszolni.

 

Ki volt számodra az év felfedezettje és miért?

Az év felfedezettje számomra: Gálla Edit volt. Szégyellem magam, de nem hallottam felőle addig, amíg az egyik nyári Holdkatlanban el nem olvastam néhány versét. Nagyon erős tehetség. Utánanéztem, és elolvastam több művét is a neten, és teljesen meggyőzött: mindenképpen helye van – és lesz – az irodalomban. Kívánom neki, hogy elérje azt, hogy minél többen meg- és elismerjék. Sajnálom, hogy nincs meg nekem az első kötete. 

 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Ezt nem merném nagyobb merítés híján megválaszolni.

 

Melyik kötetet tartod a legkiemelkedőbb fordításban megjelent műnek 2020-ban?

Erre csak részrehajló választ tudok adni, ugyanis a kiadónk (AB ART Kiadó, Balázs F. Attilával közösen) által életre hívott és Fábián István általt tervezett és illusztrált míves kortárs világirodalmi sorozat, a Lyra mundis kötetei között nagyon sok izgalmas műfordítást találunk, olasz, szerb, albán, román, párizsi, moldáv, amerikai, kenyai, vietnámi költőket, antológiákat. Ezek közül én a sorozat 10. darabját emelném ki, Laura Garavaglia [olasz] Csendkvantumok című kötetét, de nagyon izgalmasnak tartom a 8-ast: Duska Vrhovac [szerb] Memento Vivere, a 11-est: Linda Maria Baros [párizsi román-francia] Borotvapengeház, a 12-est: Christopher Okemwa [kenyai] Tisztítótűz, a 13-ast: Bill Wolak [amerikai] Nem szeretni veszélyes vagy a 14-est: Constantin Barbu [román] A semmi ketrecébe zárva című köteteket is. Ezeket egyébként mind az idén adtuk ki, a karantén alatt.

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve? 

Háy János: Ne haragudj, véletlen volt című, karanténnaplónak álcázott műve az első mondattól az utolsóig erős, sűrű szöveg. Számomra nemcsak az év legfontosabb könyve, hanem maradandó alkotás, amihez többször vissza fogok térni. A napló csak forma, színtér, a szerző valójában nem a karantént dolgozza fel, hanem felesége, Eszter halálát. Nem könnyű olvasmány, mélyen a tárgyba vág, megmutatja a rejtett rétegeket, megállít, elgondolkodtat. Mesterien szőtt cselekményszálak, érdekes gondolatmenetek, keserű humor, torzításmentes kép, folyton változó lírai én jellemzi. A világ, ahogyan csak Háy János tudja ábrázolni.

 

Holdkatlan: 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Melyik kötetet tartod a legkiemelkedőbb fordításban megjelent műnek 2020-ban? 

Ki volt számodra az év felfedezettje és miért?

Melyik volt a kedvenced a Holdkatlanban megjelent írások közül és miért?

Hogyan befolyásolta az életedet a koronavírus-járvány?

Mik a terveid 2021-re?

 

Hegyi Botos Attila: Ezekre a kérdésekre érdemben: nyugodt lelkiismerettel aligha tudnék válaszolni.

Amit megengednének, esetleg amoly halk kérdések (?) - hogy persze, sok minden átpergett előttem; kerültek kezembe a legkülönfélébb gesztusok alkalmasint kedves mozzanatai, netes publikációk, nyomtatott könyvek úgy, amint mindennapi, gondozandó penzumok, de sommázatot mondani? Emelni ki? 

 

 Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Bodor Ádám Sehol (Magvető Kiadó, 2019) című novelláskötetét említeném. A cím egy nemlétező földrajzi helyet jelöl, csak néhány helységnév (Leordina, Hlinka-tető, Dvug folyó) és szláv személynév utal arra, hogy talán valahol a román-ukrán határ közelében zajlanak az események. A novellák ezen a ponton kapaszkodnak egymásba, mintha egy nemlétező térség faluinak házait járnánk sorra, ahol rendre bekopogtatunk, és mindegyik ajtón kidől egy csontváz. Az elbeszélői hang, a történetekben rejlő abszurditás és a visszatérő motívumok (haj, égetés, halál), egységessé teszik a különböző történeteket, és ezzel egyfajta teljességérzetet keltenek – ebben a képzeletszülte seholvilágban. 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Engem grafikus hallgatóként Áfra János és Szegedi-Varga Zsuzsanna Termékeny félreértés című könyve nagyon megnyert magának, mert izgalmasan és esztétikusan ötvözi a lírát, verbalitást a vizuális, képi elemekkel.

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Mohai V. Lajos: Tintaceruza a sörösládában (PRAE, 2020). A legbékésebb, legemberibb Közép-Európa képei a valamikori békeévekből, ahol Prága és Nagykanizsa összeér egyetlen emberöltőként, és arany jókedv festi a háttérben készülődő iszonyatot. Arany idők, aranyfényű sör, Arany Prága, Hašek és Hrabal – mintha mindannyiunknak lenne törzsasztala az Aranytigrisben.

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Azt, hogy melyik volt a legfontosabb még megtippelni sem merem, csak azt tudom megmondani, számomra melyik volt a legfontosabb. Két kötetet is említenék. Az egyik egy rendhagyó „antológia”. Ez az Irodalmi Jelen Trianon lapszáma, amely kortárs írók, költők prózai és lírai műveit tartalmazta. Ez mindenképpen fontos kordokumentum. A másik Bene Zoltán Isten, ítélet című regénye.

 

 

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve? 

Egy folyóirat felkérésére évek óta elkészítem évi tízes irodalmi toplistámat. Noha, természetesen, versesköteteket is olvasok, s igyekszem, amennyire ez lehetséges, a kortárs magyar költészet területén is „képben lenni”, de alapvetően prózakritikával foglalkozom. Talán ez az első év, hogy a listám élén, az első helyen, egy verseskötet szerepel: Géczi János Szűz a gyermekkel, Szent Annával és egy szamárral című kötete, amely a Pesti Kalligram gondozásában jelent meg. Tudnék pontos, mérhető értékeket felsorakoztatni, mitől és hogyan lesz ez a könyv a kortárs magyar szépirodalom egy fontos mozzanata, műve, de nemcsak kritikus vagyok, hanem magánszemély-olvasó is, s e könyv esetében ez a „magánélmény” lett sokkal összetettebb és tartalmasabb, ezért a róla szóló írásom is inkább esszé lett, mintsem egy klasszikus kritika. Sok összetevőjét kifejtettem ennek az élménynek, itt most csak a legfontosabbra hivatkoznék. A Géczi-vers olvasásakor az intellektuális élmény amplitúdója a maga jelentésbeli vonzatkörével lett rendkívül fontos: az élmény mélységei, távlatai, kiterjedése. A versekkel együtt újraolvastam (legtöbbször a szó szoros értelmében is) az európai kultúra hagyományanyagát.

 

Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Zalán Tibor Papírváros című műve, valamint Halmosi Sándor Napszálkák című verseskötete.

 

Melyik kötetet tartod a legkiemelkedőbb fordításban megjelent műnek 2020-ban?

Laura Garavaglia Csendkvantumok című verseskötete.

 

 

 

A mindig van eggyel lejjebb bölcsességére is rátromfolt ez az év. Az életünk keretei, a tervezhetőség a legkevesebb, ami odaveszett. Rendezvények, inspiráló találkozások maradtak el, mindenre rátelepedett az aggódás zsibbasztó állapota, a gond. A kultúra vérkeringése helyreáll, az alkotóerő apálya majd elmúlik, de az elhunytak után űr marad. A Holdkatlan közösségét is érzékenyen érintette a járvány. Semmi nem lesz ezután már ugyanolyan, de a változás kényszere erőt is ad a közös munkához: új munkatársak, új szerzők, új ötletek találták meg a helyüket.

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: