VideóA Danubia Televízió videója Keresés a honlapon: |
Hegyi Botos Attila: Évértékelő 2020
Holdkatlan: – Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve? – Melyik kötetet tartod a legkiemelkedőbb fordításban megjelent műnek 2020-ban? – Ki volt számodra az év felfedezettje és miért? – Melyik volt a kedvenced a Holdkatlanban megjelent írások közül és miért? – Hogyan befolyásolta az életedet a koronavírus-járvány? – Mik a terveid 2021-re?
Hegyi Botos Attila: Ezekre a kérdésekre érdemben: nyugodt lelkiismerettel aligha tudnék válaszolni. Amit megengednének, esetleg amoly halk kérdések (?) - hogy persze, sok minden átpergett előttem; kerültek kezembe a legkülönfélébb gesztusok alkalmasint kedves mozzanatai, netes publikációk, nyomtatott könyvek úgy, amint mindennapi, gondozandó penzumok, de sommázatot mondani? Emelni ki? Közeli barátok közeli munkáit? Nem véletlenül közel állók. Ígéretet, ígéretességet – útnak eredőt (…)? Vagy felsorolást tartani, noha figyelmem hangsúlyai kevésbé irodalmi vonatkozásaikra estek? Válaszolni azzal a tudattal, hogy amit értékeltem egyik írásban, ugyanúgy számtalan másikban is? S hogy a leg-kézhez-állóbb feleletem, ami lenne, egy szókratészi "nem tudom"? Sem került kezembe egy új „ember tragédiája”, üde „Divina Commedia”: ami nem jelenti kizárását létezése megindító lehetőségének - én nem futottam össze vele? Sem ért ez az év így, ahogy esett: váratlan, idegenül? Hogy együtt volt a szűkebb család eddig is; vonatkozzék ez a szeretett intenzitásra - úgy a nevetőre fordulóra, incselkedőre, megindultra, amint a végletekig feszült, s villámgyorsan engedő idegekre (itt szájban a tej meg nem alszik)? Mozgásterek, történések beszűkülésére; meghaladására, kitágítására? Az amúgy sem kevésnél hatványozottan több „táj-bejárásra”? Hogy igen, végképp ellenállhatatlan, kardinális parancsok voltak, akadnak, ahogy pár hónap múlva egy új könyv (még össze sem állítottam, de majd csak jut villanás idő neki is)? S talán újabb, szokásos „fin’amor” muzsikák, emelkedett dalok? Az elragadtatottságnál aligha létezhet szívközelibb, autentikusabb állapot: annyi „mindenben érintett, mindentől érintetlen pillanat” (Széllépcsők) - ámde a jövőbe mit? Miféle belátással, érvénnyel - mi végre hajítani?
Megjelent: 2020-12-19 06:00:00
|
