Keresés a honlapon:

Évértékelő 2021 – Bene Adrián: Értékek és értékelések avagy a mocsár cuppanós csókja

 

 

Ha szójáték lehetne a Holdkatlan 2021-es évértékelőjének címe, akkor a miazma jutna eszembe, erősen kialvatlan állapotban. A végül inkább szimbolikus cím alatt itt hagyom ezt a két mondatot, kíváncsiságból, ki mit gondol, hogyan érti, egyet és/vagy félre, stb.

 

A Holdkatlan kezdettől fogva irodalmi és ideológiai táboroktól és anyagi érdekeltségtől független fórumként kívánt működni, utóbbi azt jelenti, hogy nem egyszerűen nonprofit, hanem, vintage kifejezéssel élve, társadalmi munkában készül. Senki nem kap egy fillért sem az itt végzett munkájáért. Ez jó is, rossz is. Ha nem így volna, talán sokkal jobb volna. Vagy nem, lásd erről a forrásbőség közgazdaságtani összefüggéseit a hatékonysággal, vagy a privilegizált helyzetben lévő irodalmi intézményeket, folyóiratokat. Miért lehet jó? Mert jó néha zárójelbe tenni a művészeti tevékenység üzleti vonatkozásait, a fogyasztói igényekkel kapcsolatos racionális kalkulációt. Ez a megmosolyogtató idealizmus azt is lehetővé teszi, hogy az irodalom üzleti versenyén kívül állva ne kelljen semmilyen irodalmi tekintélyhez, ideológiához, politikai oldalhoz dörgölőzni, támogatás reményében. Ez a függetlenség pedig lehetővé tesz egy olyan sokszínűséget, sokhangúságot, ami a magyar irodalmi életben nem jellemző. Aztán mégis cuppog itten a mocsár, mert benne vagyunk, nyakig.

 

2021-ben az évértékelőnk kérdéseit úgy fogalmaztuk meg lapunk állandó munkatársai számára, hogy ne csak ízlésük és tájékozottságuk lenyomata legyen, amely ajánlóként szolgálhat a tisztelt olvasó számára, hanem alkalmuk nyíljon reflektálni az irodalmi élet aktuális vitakérdéseire. Olyan nyíltsággal, személyes elfogultságot és politikai elkötelezettséget ugyanúgy felvállalva, ahogyan azt a kulturális élet egyik befolyásos szereplője tette a közelmúltban. Egyesek kitértek a provokáció elől, mások megragadták az alkalmat. Lett személyes hang, fröccsen az indulat, a szerkesztő mosolyog, lám, milyen sokan gondolunk sokfélét a lapnál. Elvileg. Gyakorlatilag hervadékony a mosoly, mikor kiderül, hogy nem függetlenség van itt, hanem vihar egy pohár mocsárban, kicsiben a nagy magyar valóság lenyomata.

 

Tisztelt Olvasó, fogadd szeretettel kisded mocsarunk apró cuppanásait, és gondolkodj el bátran, ha egyetértesz is valamelyikkel, mivégre, meddig, ha most épp nyakig, és mennyit ment előre Ady Endre óta ez a magyar glóbusz! Munkatársaink akarva-akaratlan tükröt tartanak, ki-ki egyénileg, alaposan kifejtve, vagy épp csapatosan, villámválaszok füzérében. Ígérjük, senki nem fog nevetni.

 

Bene Adrián
főszerkesztő-helyettes

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2021-12-15 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.