Standovár Ágota versei (Napozó, Fakír vagyok, Lepecsételve)
napozó
tudod a napfelkeltét
én úgy képzelem el
szemedben látom ahogy
ébred a reggel
mikor dolgozni indulsz
olyan apró leszek
hogy nyelved alá férjek
így akkor is érzem
gondolszrámnap ez
és majd hat körül
az őszi szürkületben
simogatom a ködöt
mert tudom
míg hazaérsz
helyettem ölel
fakír vagyok
ha egyszer megérkezem
sír majd cipőm kopogása
a régi kulcs
nem harap már a zárba
és hiába áll minden bútor
ugyanott mint nemrég
fogasra dobott kabátom
tudja hogy csak vendég
mert padlóra ejtett
kristályváza lett az életem
és a vérző talpú fakír is
magam vagyok
legyezem
az együtt készített
ebédek illatát
az egymásnak feszülő testek
verejték szagát
remegő orrlyukakkal
ugrásra készen
nyelem a jussom
indulhatok
lepecsételve
mint elhagyott ház
a piszkos ablakon
lesnék át én is
de megállítom
a rebbenő kezet
törölni nem hagyom
Megjelent: 2025-06-07 20:00:00
 |
|
Standovár Ágota (Pécs, 1961) költő, prózaíró, szerkesztő, kulturális rendezvényszervező, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja
2014. 08. - 2020. 08. a Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat felelős szerkesztője, 2020. szeptembertől főszerkesztője. |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
