Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Csapó Lajos: Útra keltünk

- Útra keltünk, mert haladni kell,
Új kihívások felé, új hegyekre fel.
Nem tárt karokkal várnak, - de kaput nyitottak,
És a kerítések sem kolbászból fonottak.
Gondból, dologból ott is van jó adag,
Munka vár ott ránk, nem báli forgatag.

- Útra keltünk, mint egykor a hét vezér,
Csak a kaput látjuk, és messze még a cél.
Sok kusza gondolat forog bennünk egyre,
Van, aki örül, s van, aki félve, remegve
Indul az útra, amely népünket lehet,
Hogy majd felemel, - de lehet, hogy eltemet.
Emlékeimből most nagyapám mondása jön elő:
„Csak bátor legyél fiam, ne pedig vakmerő!”
És – „Ki mindig vesz, sose gyarapodik
Csak kik értékeik óvják, és azt megbecsülik.”
Állj majd meg mindig eme szónál
„Ne akarj lenni zsidóbb a zsidónál!
Hogy becsüljenek, magadat becsüld,
S jut majd asztalodra kenyér, csibesült.
Tiszteld a mást, a másét, és a tiedet
S téged is - csak akkor övez majd tisztelet!”

Útra keltünk. Bugyrunk, batyunk tele,
Óhajjal, sóhajjal rakva egyik fele.
A másik, pedig nem mást takargat,
Éltünket, létünket, a magyarságunkat.
Hagyományainkat, - ezeréves múltunk,
Kultúránkat, - s mit ősöktől tanultunk.
A szokásaink, - ami oly idegenek ottan,
S mindazt mi csak a miénk, - elsősorban
Magyar, - s csak azután európai,
Mit századokon át, óvni, megtartani
Csak hullajtott vérükkel tudták ezt az ősök,
A hont, s Európát védő névtelen hősök.
Öröklött tudásunk, mivel ha jól éltünk,
A magyar nevet e világ oszlopára véstük.
Különleges nyelvünk, mi létünk alapja,
Ez van csomagunkban szépen összerakva.
Ez a mi vagyonunk, ez az, amit adunk.
Ezt visszük magunkkal, és érte mit kapunk?
Ez csak rajtunk múlik, bár az alku kötve,
Tán nem fogunk kullogni leghátul örökre.
Ha csak a jót vesszük, ha jól sáfárkodunk,
Ha magunkat megtartjuk, s nem mindent eladunk,
Ha nem szédíti meg fejünk a pénz, a csillogás,
A fényes, de kontrasztos Uniós imázs,
Ha a véráztatta rögön, mi fedi ősöknek hamvait,
Nem idegen tipor majd, s hizlalja disznait,
Ha születendő unokám is unokájának mesét,
Magyarul mond majd akkor, ha elmúlt estebéd.
- Szemem a múltat látva a jövőben kutat,
Kívánok mindnyájunknak kitartást s jó utat!

  
  
 

Csapó Lajos festő, költő, szerkesztő

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.