Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Lutor Katalin: vissza a jövõbe.

 

a rossz irányba mész!
mássz hegyet, ha nem félsz,
vagy ereszkedj a mélybe, még élsz,
ne mondd, hogy a múltad karma bontja el az észt.
a karma fogja a törvény, hogy te vagy az ok én meg a vész.
pontosabban tettem réme, hogy végre nem napról napra élsz.
az idő most nekünk visszaszámlál.
még kellene a múlt ? minek az emlék?
és minek mennél oda vissza miről nincsen rajzolt térkép?
ha te magad számára börtön, én őrként állok celládnál,
fejünk felett sír ma az ég, hallom a rácsok találkozásánál,
hogy visszhangzik ma a neved, mit tegnap elejtettem,
elfelejtettem megsúgni, holnap meg már nem tehetem.
tegnap egy nyom voltam a hóban, ma már betakar a fehér szűz.
tegnap még éreztem az illatod, amint karod magába fűz(-ött).
ott ez a fűz szomorú. a hűvös földet éri orra, s pont annyira homorú,
mint hátad ahogy körbefon, s karom téged, egy koszorú.
megakadtam csomóként a jelen torkánál.
lenyelt. ennyi voltam. most a fájdalmam fokánál
állok az idő kifordult kanyarulatánál
és a rossz irányba megyek, mert te a rossz irányba mész.
én követlek, nehogy a téglák közé merülve elvéssz.
az idő most nekünk visszaszámlál. tudom azzá válnál,
ki hátat tud fordítani és visszagyalogolni hozzám,
hogy közös legyen a jelenünk, ne kelljen felednünk,
ősz leszünk a télnek, takarónk most felettünk elfed,
hogy nem törődsz a szakadékkal legyen ez az elved,
s lefékez a szánkó a holnapi ébredés tarkójánál:
a nullánál, a hallgatásnál, a pontnál, ahol azt is megbánnád,
hogy idősebb lettél 11 évvel a mánál. egy lánynál.
de az idő most nekünk visszaszámlál.
elmúlhatsz 3 hónap alatt, legyen ennyi az élet,
míg megőszülünk és deres homlokunkból egy "örökké" is elég lesz,
s nem leszünk a tavaszunk szipogó romlása,
csak hegyomlás a világnak. jajj, csak a világ meg ne lássa,
hogy delet ütött az óra és mi máris félig elmúltunk,
a bizonyosságból közhelyesen káromkodik a múltunk,
de hát ez mind kurva jó! igen, most ez lehet.
egy eset, mi indokolt, mibe ezt darálták bele,
és most csak sorakozunk pont úgy, mint az évszakok.
múlt, jelen, jövő, én itt már felesleges vagyok.
ne haragudj, mennem kell, a holnap... kanyarok.

  
  
 

Lutor Katalin (Zalaegerszeg, 1995)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.