VideóPosta Ákos István videója Keresés a honlapon: |
SzépirodalomA Szerencse
Életterünk zsugorodik,
a Föld satnyul. Herélt Megváltó a proszektúrán…
Csak úgy dől belőle a híg, habos hányadék, vastagon, mint a ló dereka. A Főpapnő nyaka-szegetten lógó fejét emeli, Baross tér, május, 17:30
Döng az úttest a közeledő busz alatt, amikor mellém ér, gyorsít, a kékes köd beborítja a gyalogjárót. A szél abban a pillanatban eláll. Kipufogógáz és cigarettafüst. bűnös
gyűlölöm. ráépült nyolc évnyi emlékemre. összenyomta a hortenziafejek apró szirmait, s a parfümök kavalkádja elfedte a lila akácok diszkrét illatát. az udvari egyszobásunk mellett sem érződik gázszag. a szomszéd néni igazi úrinő volt, de szerelmei után csak a halállal tudott elszenderedni. a házfelügyelő sem inti a gyerekeit, hogy ne rohangáljanak, s nem csúfol senki gólyalábúnak. a híd
évtizedekig némán lépdelt a többszörös kudarc felé önkénye a maga oldalán képzelte hús vér valóságában az asszonyt hozzászokott a helyzethez és amikor eltűnt és már hatalmába kerítette volna a kétségbeesés megpillantotta a híd közepén elhitette magával hogy mindig is ott állt és ott is fog állni az idők végezetéig ott ahol eddig nyoma sem volt hídnak ott áll a Pont des Arts szakasztott másán ZabálóA Zabáló felfalta az eldobott csikkeket és csokis papírokat, azután felépítette belőlük testét, hogy megegye a várakozókat. Észrevétlenül jelent meg mögöttük: a buszmegálló körül szétszórt szemetet, annak esszenciális energiamegnyilvánulását – úgymond lelkét – zabálta fel, hogy átvegye formáját, és megtestesüljön az anyagi világban. A bőrön túlA lélek kitölt, nem kapaszkodik, Hihető talán, nem kell magyarázzam, Fejlődés
Két férfi a kocsmaasztalnál mit sem sejtve hitvitába keveredett. – Bocsánat, hogy asztalt bontok – mondta az egyik újonnan megismert ivótársának –, de holnap reggel vinnem kell a családot a templomba. – Templom?! Ugyan már! – Ne haragudjon, ön keresztény egyáltalán? – Mi az hogy! Katolikus, születésem óta! – De nem jár templomba vasárnaponként? Mielőtt válaszolt volna, magyarázó-pózba helyezkedett, aminek a minőségén csupán az rontott egy kortynyit, hogy jól látható volt tekintetén a becsípettek homálya. – Én felvilágosult katolikus vagyok. A templom számomra csak egy bürokratikus intézmény, amit élősködő papok tartanak fenn, hogy ne kelljen dolgozni. Nem, a Biblia sehol nem írja elő, hogy templomba kell járni. SZIPORKÁK
MO. 21.SZ.
Vígan rikkantja a kalauz: Szárszó! Már nem lukas a zászló! VéletlenekMárpedig véletlenek igenis vannak és ezek olykor kellemesek, máskor pedig roppant kellemetlenek tudnak lenni. Még a nyolcvanas évek elején, a floridai Miccosukee Indian Village egyik kis ajándékboltjában esett meg, hogy elhaladt előttem egy rendkívül megkapó, kreol, ránézésre mexikói származású fiatal, nyúlánk nő. Divatos, testhez tapadó pólót és merész tangát viselt. Fekete haja a derekát verdeste. Már puszta megjelenésével is kezelni tudta volna az alacsony vérnyomásban szenvedőket. – Te, ennek a latin szépségnek olyan gyönyörű popója van, hogy festeni sem lehetne szebbet – mondtam hirtelen felindulásból ott élő barátomhoz fordulva, aki a látványtól addigra már kapkodva szedte a levegőt.
– Köszönöm a bókot. Ritkán hallani magyar szót itt az Isten háta mögött – mondta a hölgy tört magyarsággal, miközben szórakozottan babrált a hajzuhatagában. Egy mondat módosulásai
Hátul a fasorban egy szellősen öltözött nő tűnik el éppen. Peter Handke
Hátul a fasorban Hátul a fasorban Hátul a fasorban Hátul a fasorban Néhány madár elköltözik
Néhány madár elköltözik, az istállóban fészkek, délutáni nyarak a frissen vágott sarjún, libegnek kimosott ingek, most kezdődik az ősz, a szorosra zárt ablakok párkányára leveleket sodor az éles szél, már előttünk lovak hajnali patanyoma a hóban, egy másik égen szikráznak sebes röptű fecskék, milyen jó lesz majd várni, hogy hazaröpüljenek a keselyűszakállú, sovány férfiak közé, angyalkinövések, ördögárkok
hasonfekve, nyárban hajába tűzött margaréta bomlik zöld levendulatakaró az ágya piros pipacsfödém lázas csillogása bennem kerek ő egyedül, mint az Isten karamellszín, mint a hit síma, mint mások nincse van, mint aki visz
hajlataiban erdőmélyi állatok nesze Permafrász
Klímakutatók szerint a tundrán, Szibériában embertelen sok, vagy inkább emberiségnyi metán szabadul ki a földből nemsoká, talán huszonöt-harminc év múlva,
vagy még előbb. Kétezer-tizennégy óta hét furcsa, rejtélyes krátert fedeztek fel a térségben, melyek eddig jégbörtönükben pihenő metántömbök meglazulásával
s kirobbanásával keletkeztek. Kezdetben nagyobbacska fagypúpok beomlását azonosították – mulatságosan pingó a nevük, így becézném a pingvineket, ha Feltámadás
A messiás itt járt, de már elment. Volt dolga elég. Az emberek tettek is rendesen azért, hogy a megváltás elengedhetetlen legyen. Szodoma, és Gomora, illendőséget, erkölcsöt feledő lakói nem törődtek az intelmekkel, Jónás szavait sem fogadták méltó alázattal, és a tenger hullámai közé vetették. Megértem én, hogy az Úr haragra gerjedt, és mérhetetlen felháborodásában elküldte közénk egyetlen fiát, Jézust. A projekt eleinte jól ment. Híveket szerzett magának, és maroknyi kis csapatával járta a vidéket, hirdette az erkölcsös életet, a keresztényi megbocsájtást, és nem mellesleg különféle csodákat is tett, hogy nyomatékot adjon szavainak. – Ne azt nézzétek, mit mondok, a tetteimet ítéljétek meg! – mondta egy beszédében a zsinagóga előtt. Mert Jézus zsidó származású kisebbségi volt, miután az iszlám hívei éltek többségben azon a vidéken. Akkor még nem létezett iszlám radikalizmus, békésen megéltek egymás mellett a különböző vallások. Esőfelhők Társkereső slammel
Regizel, rád írnak, megjelölnek, nem pecséttel, nem skarlátbetűvel, jó ez, mert azt jelenti kellesz még ebben a durva életben valakinek, akinek szintén durva lehet, bár nem mutat önmagán túlra, feltöltöd magad, a fotókon cool vagy, rákattintasz, ha a szíve túl nagy, tetszel, százkilencven centiméter, kilóban nyolcvan, beszél hellénül, de már tíz éve nem vénül, most jött Amerikából, állítja magáról, de messziről jött ember azt mond amit akar, ha egyenesen nem mer, üzletember, de nem mondja ez mit takar ezen a szájton, csak jó ha trendilila rúzs van a szádon, és ha egy-egy menetre benevezne, ne akadj fent, ha az ujján a gyűrű karika, bár a profilján egyedülálló, muszáj hazudnia, és majd gyereket is, ha elmúlik hatvan; szép a szeme, nála a helyesírás divat, így meggondolod, játssz-e randikat, már nem csak azért, mert heteroszexuális, ő is Szűkmenet
A bevásárlóközpontban lehetett először észrevenni, hogy jön a nyár. Kilátszottak a kismamák tetoválásai, egy vihogó nő szoknyáját vadul enni kezdte a mozgólépcső, mire leért, már alig takarta valami a combját. Nincs itt semmi, ami árthatna neked, valaki ezt firkálta sietősen egy prospektusra filctollal, nem biztos, hogy jól láttam. A mozgólépcső aljától nem messze egy bácsi állt, színes bermudában, felette szürke zakó, alatta szandál, a szemüvegén közelről látszottak a pókhálófinom repedések, amiken keresztül a semmibe meredt, az ánégyes plakát, az alján a letéphető telefonszámokkal, hogy ki látta, holnaptól lesz a villanyoszlopokra ragasztva. Fosztóképző Merre?
“Lót felesége amúgyis sótlan volt.”
Ha a ma egy évvel ezelőtt lett volna, Akkor is, mindig is ilyen döbbenten állnék Hozzád, eléd, melléd. A helyragok is Összezavarodnak, csak mint az idő: Kiesnek és beesnek valami malomszerű Csikicsukiba - még a döbbenet sem Pontos szó rá, nem a mélység hiányzik Belőle, hanem a magasság. Előre látni mint ez is a porban ül, figyeli a szemcsés árkokat, ma nem mozdulok ki a fejemből, 
|