Videó

A Danubia Televízió videója




Keresés a honlapon:


Bátai Tibor versei (a híd, felszikrázó, változatok vadászatra)

 

 

 

a híd

 

évtizedekig némán lépdelt

a többszörös kudarc felé

önkénye

a maga oldalán képzelte

hús vér valóságában az asszonyt

hozzászokott a helyzethez

és amikor eltűnt

és már hatalmába kerítette volna a

kétségbeesés

megpillantotta a híd közepén

elhitette magával

hogy mindig is ott állt

és ott is fog állni az idők végezetéig

ott

ahol eddig nyoma sem volt hídnak

ott

áll a Pont des Arts szakasztott másán

 

 

felszikrázó

 

elég

felidézni

ahogy óvatlanul

a frissen hangolt húrokhoz

érsz

az éppen csak

felötlő ígéret

emléke is

maga

az egyetlen pillanatban

felszikrázó élet

nem beszélve

az ezen túl

belátható

távlatokról

amikben

elég

felidézni

ahogy óvatlanul

a frissen hangolt húrokhoz

érsz

 

 

változatok vadászatra

 

lépteid követve iramlik

pontosan tartva az irányt

hogy elejtsen

kivédhetetlenül bekerít

a négy égtáj felől

kiforgat minden menedékedből

mígnem

gátjaidon átbukva eláraszt

a fölfedett bizonyosság döbbenete

élesre állított érzékeidet

eloldja szorongásaidtól

és te méltósággal veszel bele

mint legendák ködébe a mitológiai

szigetek

önmagadba

 

 

  
  

Megjelent: 2019-05-06 07:35:00

 

Bátai Tibor (Budapest, 1951) költő

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.