Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal


Kemény István Fotó: Székelyhidi Zsolt

"A költői játékosság nemcsak nyelvi leleményekben, szóviccekben, direkt vagy burkolt humorban nyilvánulhat meg, de a legkülönfélébb fikciók alkalmazásában és szerepjátékban is. Ez utóbbinak is több „kinövése” lehet, ilyen például az álnevek használata. A költők oly elvetemült lények, hogy bárkinek a bőrébe képesek belebújni. Néha valós, évszázadokkal ezelőtt élt személyek nevében szólalnak meg, például egy fiatalon meghalt költő időskori líráját imitálva (lásd a legkülönfélébb mai szerzők „Petőfi Szibériában” mottójú műveit); máskor egy-egy klasszikus irodalmi hős személyiségét gombolják magukra"

 

Kovács Kíra: Adél 

 

Kovács Kíra, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum negyedéves festő szakos tanulója vagyok. 2023 szeptemberétől a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész szakán folytatom tanulmányaimat. 

 


Z. Németh István

"Ez a fegyelmezett, tizennégy sorba tömörített mű éppen azáltal került közel hozzám, hogy merészel játékos lenni. Méghozzá a nyelvvel, a szavak hangalakjával zsonglőrködik, s ez manapság ritka tünemény. (Nem mellékesen, Z. Németh lírájában egyébként is fontos szerep jut az iróniának, a fanyar humornak, a groteszknek, mindez illik hozzá: ő ilyen költői alkat.) Már a címe is önfeledt, augusztusi estét gazdagító játékot ígér, és csakugyan, a szavak itt egymásban bújócskáznak. Egy részük előlép, felfedi magát – távolságból az ág, nagyharangból a rang és így tovább."

 

Kasza K. Viktória: Kilégzés

A Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum ötödéves, festő tanulója vagyok. 

 


Kép forrása: pecsiujsag.hu

Előttem baktat, próbálom kikerülni. Nem sikerül. Sétálok mögötte, próbálok a számon lélegezni. Tarkómon hideg az izzadság, újra és újra figyelmeztetni kell magam, ne csikorgassam a fogamat. Dúdolni kezdek fejben, valami saját, kitalált tingli-tangli dallamot, de nem köt le huzamosabb ideig. Kicsit lemaradok mögötte. Nézem a húzós kocsi kerekét. Nyolcas van benne. Legalábbis régen, ha így állt a biciklim kereke azt mondták a fiúk, ejh, már megint nyolcas van benne, mit csináltál? 

 

Acta Romanica – Ráfi Anna Réka: A stílustalanságból lett stílus

Bartha-Kovács Katalin - Fórizs Gergely (szerk.): A rokokó arcai. Tanulmányok egy tünékeny fogalom történetéhez. reciti, Budapest, 2022.

 

Dekoratív, idilli, tünékeny, frivol és játékosan erotikus. Figurái nem pátoszos hősök, hanem a mindennapok örömét kereső emberek – Baróti Dezső szavaival: „a perc emberei”. Hinta, kagyló, gáláns ünnepségek, jelenkultusz… Az elmúlás melankóliája csillogás mögé rejtve. Itt bizony a rokokóról lesz szó.

 


Czigány György Fotó: Székelyhidi Zsolt

"Jeles elődök ide vagy oda, a magyar irodalmi közfelfogásban a hangulatversnek nincs túl sok becsülete. A múltban kialakult, és fokozatosan eluralkodott az a szemlélet, hogy a hangulatvers egyenlő a súlytalansággal: olcsó megoldás, olyat bárki tud gyártani – és csak a gondolati líra számít, az a valódi érték, az a valódi produkció, azt érdemes írni. Amikor szerkesztőként közöletlen verset kérek egy-egy szerzőtől a folyóiratom számára, nem egy alkalommal kapom a következő választ, fiataltól és idősebbtől egyaránt: „Most nincs szabad kéziratom – nem akarok hangulatverseket írni, a komoly versek viszont nem jönnek.”

 

Kocsispéter Panna Róza: Krapek 4. 

A Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum negyedéves festő tanulója vagyok. 

 


Krzysztof Karasek

"A vers legfőbb szakmai tanulságának mindazonáltal a keresetlenséget, az oldottságot tartom: bármiféle pátosz, erőlködő nagyotmondás nélkül megindító és emelkedett. Karasek úgy közöl sokat-nagyot-fontosat, hogy végig természetes marad és laza. Mi, magyar versírók és -olvasók (talán azért, mert az iskolai verselemzések magasztos szemléletű emlőjén nevelkedtünk), hajlamosak vagyunk túlmagyarázni, bölcsészkari módon túlszakmázni egy-egy művet; strófaszerkezeteket, időmértéket, verslábakat, rímeket és hasonlókat kérünk számon rajta, folyton hermeneutikázunk és esztétizálunk, posztmodernezünk és avantgárdozunk, így Gadamer és Derrida, úgy Kulcsár-Szabó, időről időre nagyon ki akarjuk mondani a nagyon nagyot és fontosat… Karasek nem méricskél, nem pózol, hanem önmagát nyújtja, a saját öntörvényű látásmódját, és jó értelemben tét nélkül, a kötöttségekkel mit sem törődve ír, versbeszél."

 



Pruzsina Kata: Vizsgamunka – Növény gyűrű kollekció (sárgaréz)

Kicsi korom óta nagyon szerettem rajzolni, barkácsolni és alkotni. Mindig is ez jelentette számomra a kikapcsolódást, ez volt a hobbim.

Már általános iskola 6. osztályában elhatároztam, hogy a jövőben mindenképpen valami művészettel kapcsolatos területen szeretnék dolgozni, azon belül a művész tetoválás vonzott.

 

 


Charles Le Brun

A francia királyi Festészeti és Szobrászati Akadémia megalakulása lehetővé tette a művészek státuszának megváltozását, megteremtette az irányadó oktatási elveket és hozzájárult a festészetelmélet fejlődéséhez, ami – amint látni fogjuk – magával hozta a művészek rangsorolását, és ezáltal meghatározta a festészeti műfajok hierarchiáját.

 

 

 


Marton-Ady Edina fotója

Gyalogolsz. Megállsz. Csukott szemmel figyelsz a helyre, ahol a hullám hozzád ér. Gyalogolsz. Megállsz. Fehér vitorlás hajó. Közeli a távol. Vársz. Nagyobb hullámok érkeznek hamarosan. A tó fölött gyorsan száll a hang. Egyedül állsz a vízben. Gyermeki kacaj. Alak nincs hozzá, akár te is lehetnél, egyszer régen. 

 


Gellén-Miklós Gábor

"A szöveg jó, okos, lendületes. Már a címe is megérdemelne egy eszmefuttatást, hiszen a mű utolsó sorából kiragadott négy szó, Ne legyen a fény, biblikus utalás: ellenpontozása az ószövetségi teremtéstörténet felszólításának, amely szerint „Legyen világosság!”, azaz „Fiat lux!” Ám most inkább abba az irányba indulok, hogy kimondottan kedvelem az ilyen sodró, egyetlen zárt gondolatra épülő, azt körkörösen bejáró-kibontó, első nekirugaszkodással végigolvasható verseket. Az is vonzó, ha szövegtestük egybefüggő, annak is megvan az előnye-szépsége, de egy ilyen feszes tempójú, logikai ösvényen végighaladó gondolatfutam esetében talán még jobb, ha tagolt."

 

 

Nagy Izabella: Ruhatanulmány 1. 

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium ötödéves textil szakos tanulója vagyok. 

 


Forrás: Nógrádifutball

Belerúg a labdába. Nem a kapu a cél. A vér azonnal ömleni kezd az eltalált orrból. Rászorítja a tenyerét, az ujjak között vastagon bugyog elő a vörös, megfesti a mandalorian pólót. Nem sír. Lassan sétál hozzám. Fénylik a szeme.

– Azt hiszem, jegelni kell.

– Én is azt hiszem.

Jön mellettem. A pólóját szorítja oda az arcához.

– Ez a kedvenc pólóm.

Szomorkás a hangja. Lemondó.

– Anya szerint a vér soha nem tüntethető el.

– Azért megpróbáljuk, jó? Csak álljon el előbb a vérzés.

 


Rónai Balázs Zoltán Fotó: Székelyhidi Zsolt

"Egy elhivatott költőnek szinte munkaköri kötelessége a jelen világ miatt keseregni, azt ostorozni. Ezt háromféleképpen teheti. Egyfelől elégikusan-himnikusan megénekelve a dicső múltat, amikor még minden szebb, erkölcsösebb és magasztosabb volt (lásd „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?”); másfelől forradalmi programversben elősorolva, mi mindent kell kivívnunk ahhoz, hogy elmondhassuk, „itt van már a Kánaán!”; harmadsorban szembesítéssel, a társadalom elé tartva egy pontos látleletet, amelyben Radnóti-mód felsorolja az emberiség krónikus betegségének tüneteit, ám a gyógymódot nem ismerteti, azt meghagyja az arra illetékesebbeknek."

 

 


Fehér Bíbor: Személyes múzeum 1. 

 

A pécsi Modern Magyar Képtár mindig is fontosnak tartotta, hogy a különböző korosztályokkal megismertesse és megszerettesse a modern művészetet. Ennek jegyében tűzték ki a "Személyes múzeum" című múzeumpedagógia programot, melynek keretein belül középiskolások készíthették el kedvenc műveikből válogatásukat. Vadvári Katalin és Hoffmanné Toldi Ildikó múzeumpedagógusok vezetésével a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium művészettörténet tanára, Styrna Katalin bábáskodott a feladat felett. Ezen a héten tanítványunk, Fehér Bíbor személyes kedvenceit mutatjuk be. 

 

 

 
Kép: Merész Márton / Énbudapestem 

A házak közé beékelődnek a felhők. Dörög az ég. A levegő sűrű. Nehezen lélegzik ma itt mindenki. Gyöngyöznek a homlokok. Mosolygó tömeg. A táskák könyvektől súlyosan, megfeszülő fülekkel húznak kart, vállat. Újra és újra nekem ütődik valaki, szédülök. Torkomban lassan, keserűen áll össze az émelygés. Egy anya megállít. Bal oldalán aprócska, cukorkaszín ruhákba öltöztetett kislány, hosszú loknikkal. Jobbján egy kisfiú, hatalmas, okos szeme kutatóan vizsgál. Készítene rólunk egy képet, kérdezi a nő. Gyönyörű asszony, haja mézszőke, szeme mint az áfonya, lila vagy kék, vitatkozhatnánk rajta. Persze. Szívesen. Kezembe nyomja a telefont, én letérdelek. Akaratlanul mosolyogni kezdek, ahogyan a gyerekek azonnal pózolni kezdenek, de minden póz anyához köthető. Hol a kéz, hol a törzs egésze simul oda a pipacsmintás ruhához. 

 


Farkas Wellmann Éva Fotó: Székelyhidi Zsolt

"... Farkas Wellmann Éva itt olvasható verse is a népköltészeti hatások látványos bizonyítéka: gyakorlatilag egy huszonegyedik századi népdal. Önálló alkotásnak tekintem, nem átiratnak vagy továbbírásnak, dacára annak, hogy címét és vezérmotívumát a szerző a Hajnali csillag ragyog… kezdetű népdalból vette: „Utca, utca, bánat utca, / Bánatkővel van kirakva.” A vers többi része viszont a népdaltól független, saját gondolatiságú szöveg. "

 

Sárkány Eszter: Lea

Egészen kiskorom óta érdekeltek a képzőművészetek, így már alsó tagozatban tudtam, hogy a Pécsi Művészetibe szeretnék továbbtanulni (bár fogalmam sem volt mi az, vagy mit csinálnék itt). 

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal