Szépirodalom – Versek és slam poetry

(0)13×(H2O+tükör) =

haikufüzér

 

                Tandori Dezsőnek

 

 

0. (a cím olvasata)

 

Tizenháromszor

víz meg tükör egyenlő

haikufüzér.

 

1. (próbafutam)

 

Egy próbafutam –

víz, tükör és vegyjelek

egyre fénylenek.

 

3. (haladás)

 

Csobbanás előtt

egy feszített víztükör –

úszd le a távod…!

 

ADY ENDRE-CIKLUS

 

 

 ADY ENDRE SZÜLETÉSNAPJÁN

 

 

Ne adjon feloldozást

 

a pohár bor, semmi.

 

Nem adhat föloldozást

 

a csak lenni, a nem keresni.

 

Ne adjon föloldozást

 

a muszáj-menekülni –

 

nem muszáj a Semmi:

 

hanyatló árnyék ha óriási,

 

félni tanít – és lenni!

 

 

 

időutazók

délelőtt tizenegykor leállt a légkondi kitüremkedtek 
derékban az ingek elsőként most is a kövérek jöttek 
csípős tajvanit ettek egykor megállt a lift kettőkor 
megérkeztek a szerelők nők gyerekek nagy volt a 
zaj működtek a mammoni részletek pénztárgép 
pénzautomata pénzváltó háromkor felálltak a meg- 
határozások a falélek azt mondták: gráf de nem 
figyelt senki négykor bezáródtak az ajtók és egyre 
melegebb lett megindultak a találgatások először a 
csokoládék olvadtak majd a polcok a falak végül 
az oszlopok félkor eltűnt a lépcső és a főbejárat   

fázom – szólt Margaritának a Mester és összehúzta 
magán az inget

 

 

 

 

kőpúder

a nagy csatákból
kőpúderes szakállal érkezem haza
vagyok magam is kemény
mint a kőpúder
kemény mint a kőpúderes arcok
immár nézhetem arcomat
megfagyott ribizlikrémben
este kvarcórám ébreszt
reggelre mindig elfelejtem a verset
és félek írni
meg kéne írni hogy félek írni
de nem merem
inkább azt mondom:
á
és megmutatom a torkomat
meg a rossz fogam
ami fáj

 

CSERESZNYEVIRÁGZÁS

                                                         adieu gracioso

 

 

Mi lenne kellemesebb, mint a régi,

jól kikönyökölt kockás flaneling?

Talán hozzá a kopottra mosott farmer,

és ezekbe öltözve vidoran kimondani

a reggeli fényözönben ázó ajtófélfának dőlve:

Csodás éjszaka volt, kedves!

Én már elmúltam nyolcvan,

te, szép kicsi lányka, okos vagy, kezes is,

de még nem elég romlott. Menj hát,

nevem, s mobilszámom töröld ki szívedből … 

rózsafák és tűz

 

 

most álmaim hazahívnak,

oda, ahol egyetlen tulipán volt a tavasz,

ahol egyetlen lábnyom jelentett mindent,

beleégve a nyár homokillatú délutánjába.

 

ã

 

már azt hittem elfelejtettem a csónakokat,

elfelejtettem az Erzsébet híd szelídségét

és a faházat valahol Halásztelek környékén,

és elmosódott a nagy nyárfa is a Duna partján,

a levelei között hintázó gitárszólókkal együtt.

 

devla del

 

szűken mért kopogással

a hold teli hasában

a bikkfapipát szívva

és éhen engem hívva

szeret a bicska nyitva

hullik a fekete eső

devla del a teremtő

 

 

Állóképekké töredező varázslat

 

 

 

          Tűz, levegő, víz és föld lényiségei, gyűljetek körém!

                      Igyatok felkavart, habzó vérből,

                húsommá-véremmé lényegüljetek!

 

          Hajlik, reccsenni próbál… Több kosár dióhéj

          az üresnek tűnő hullazsákból…

 

 

 

 

 

 nagy a riadalom!

felborult egy kocsmaasztal
és legurult róla a nap
a pincérlányok szeppenten kutatják
a vendégek lába alatt

"Nem ott van a halál,
ahol a temető"

Söpröm az avart,
a fák setéten állnak,
olykor egy-egy csepp,
a fákról alázat,
csöndben alábbhagy,
szétporlik újra az avar.

Némelyik ismerős,
milyen is - levél volt,
bíbor a széle meg
most is karélyos,
- majdnem örökzöld -
hittük a másikra,
most ime itt van.

 

Mardug[1]  üzenetei

(Egy csillagnak meg egy  sztárnak)

 

Egy Csillag fénylik, s nem kéri, hogy ékes igéit

áhítattal igyad: ha felébredsz, bőven elég az!

Balga bolondok, a Csillagot isteni, víg kacagásra

készteti  minden sértés,  érti a gúnyt  (hiszen Ér-tő)

és nem mászik tőle a falra. Ha ezt teszi: egy star,

rőtlila, pukkadozó majom, öntelt páva csupán csak.