Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Petz György versei ("Nem ott van a halál, ahol a temető", Fiókban)

 

 


"Nem ott van a halál,
ahol a temető"


Söpröm az avart,
a fák setéten állnak,
olykor egy-egy csepp,
a fákról alázat,
csöndben alábbhagy,
szétporlik újra az avar.

Némelyik ismerős,
milyen is - levél volt,
bíbor a széle meg
most is karélyos,
- majdnem örökzöld -
hittük a másikra,
most ime itt van.


Mennyi apró rügy,
egész nyári gyár van
lábam előtt-alatt,
magam is avarban,
nem állok mint a fák
lassú seprűzajban.

 

Fiókban

Anyámnak nem állt jól a gyász, 
se a betegség, 
mit vegyek fel érzés, 
az ölelés a legjobbik ruha, 
tisztán hagyja a szívvezetéket. 
Vannak a profik, 
kik anyatejjel szívták a halottas illemet,
tudtak témát váltani, 
nevetni, megríkatni,
anyám nem ilyen. 
Az élete dugig hiánnyal, 
fiókjaiban egy másvilággal, 
anyával, nővérrel, férjjel, 
tán érthetetlen fiával. 
Ha többet tudott volna erről a világról, 
biztos nem istenkedik,
nem káromol, 
hanem ugyanolyan lett volna, 
mint amúgy, 
kiben az élet mégse pislákol, 
aki vénasszony korára leszólít bárkit, 
mer, amit sosem, 
nem fél a tudástól.
Anyámnak, ki addig kivárt, 
jöjjön az utoló nyugdíjaspostás,
anyámnak nem állt jól a gyász, 
se a betegség, 
se a saját halál.

 

 

  
  
 

Petz György (Budapest, 1955) szerkesztő, író, költő, tanár

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.