Keresés a honlapon:

Szokolay Zoltán: Perdita-romantika

 

 

 

Perdita-romantika

 

Fönn, a bükkös belsejében félhomály honol.

Egyvirágú gyöngyperjére ült egy vén betyár.

 

Sűrű vadon rejti vágyát, úgy hever hanyatt,

hátha majd a hegyi tündér ráereszkedik.

 

Ez az erdő nem az éden, nem is a pokol,

itt az éj nem Isten éje, sátáné se már.

 

Gyorsan összecsukja szárnyát minden pillanat,

nem látni a kimerült ég csillagszemeit.

 

Madár sír a párja nélkül, elgondolkodol,

csőszkunyhónyi életedbe bárki ki-be jár.

 

Zúg a szél a bükkösön túl, nincsenek szavak,

talán majd egy téli vihar hazapenderít.

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2018-10-26 16:07:26

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.