Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Acsádi Rozália: rózsafák és tűz

 

 

 

rózsafák és tűz

 

 

most álmaim hazahívnak,

oda, ahol egyetlen tulipán volt a tavasz,

ahol egyetlen lábnyom jelentett mindent,

beleégve a nyár homokillatú délutánjába.

 

ã

 

már azt hittem elfelejtettem a csónakokat,

elfelejtettem az Erzsébet híd szelídségét

és a faházat valahol Halásztelek környékén,

és elmosódott a nagy nyárfa is a Duna partján,

a levelei között hintázó gitárszólókkal együtt.

 

ð

 

azt mondják, meg kell tanulni magunkat.

hát jó, de mit veszítünk közben?

elém terült egy táj, egy arc, egy évszak,

örök tavasz, vagy nyár, már nem is tudom,

aztán elsodródtam olyan messzire,

mintha nem is ugyanabban a városban élnék.

 

ð

 

most álmaim hazahívnak:

anyám lesz.

apám lesz.

és a ház a kerttel.

rózsafák és tűz és feltámadás,

és egy virágzó mandulafa is,

ha addig nem ér ide a holdfogyatkozás.

ideje újratanulni a járást annyi térdre esés után.

ð

 

de talán nem is ez a lényeg,

nem a virágzó évszakok,

és nem is John Lennon békedala

vagy a bibliai idézet egy gránitkövön,

hanem az egység,

a jelenvalóság,

mely maga az út

egészen a végső elágazásig.

 

ð

 

most álmaim hazahívnak.

odagömbölyödik a lélek,

ahol minden fény együtt lehet végre:

egy évszak nélküli kert emlékezetében,

a hold magánya mögött,

vagy egy árva teafalevélen.

 

 

 

  
  
 

Acsádi Rozália (1957) költő, szerkesztő

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.