Videó

The Bewitched: Scene 1 (Harry Partch)


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Mit keres Kántás Balázs legújabb kötete a sínek között? Hogyan szivárog át Celan a huszonéves költő verseibe? Mennyire merészek és mennyire sablonosak a frissen közölt alkotások? – Boldogh Dezső írása

Élet, mű, köd, és – Kántás Balázs Összefutás című verseskötetéről

Lehet, hogy tisztára véletlen, de Kántás Balázs könyvének borítóján mintha egy szabályos, kissé elnyújtott dollár-jelkép bontakoznia ki az egyenesen és az S-alakú sínpár találkozásából. A hangulatos fotó természetesen az Összefutást, a létezés megannyi csomópontjának efemer időlegességét és hasonló dolgokat igyekszik megjeleníteni, mivel a könyv kevés kivétellel a szerelem avagy az egymásrautaltság verseinek gyűjteménye. Szóval, nem tudom, van-e a kép mögött valami plusz üzenet, mármint a pénz és a költészet, a párkapcsolatok és az élet realitását szimbolizáló disznófejű akárkik hatalma közötti összefüggés, de ez igazából talán nem is lényeges.

 

Háborús rózsakert

Csontig hideg van, háború, vagy inkább háború utáni állapot, leszakadó ég egy nem létező tengerparton, félig nyitott, kopott barna bőröndből fújja szét a szél a fehér lapokat. Némelyiken írás, versek, áthúzott mondatok, gyűrt üresség. Ki hagyta ott, mi történhetett vele? Nem tudni. A versek valószínűleg összefüggő ciklusokat alkothattak valamikor, nagy részük elveszett, de amit megtalálunk a bőrönd mélyén vagy a közeli homokos-sziklás fövenyen, abba érdemes belenézni. A gyanútlan szemlélő eleinte bibliai utalásokként is értelmezhetné a verscímek alá írt betűket és számokat: „Tf 40,  Hv 7 (8) (1) (14),  Mon 4…” – de az ilyen típusú kódjelzés nem ismerős egyetlen vallási könyvből sem, legfeljebb egy még kiadatlan apokrifból. A szövegek jegyzője talán apokaliptikus szövegeit, önkínzó emlékeit vetette papírra és ismeretlen szerzőket idéz? Apró utánjárással, a Cs. kr. jelzésű versekről mégis megtudhatjuk, hogy a Több fehér című kötet alcímeként is funkcionáló Császári és Királyi Rózsakert ciklus darabjaira utal, hasonlóképpen a többi felirathoz. (Monológok egy színésznőnek [Mon], Háborús versek [Hv], Több fehér [Tf]).

A versek írójának kilétét homály lengi körül. A személyesség látszólag minden elemét nélkülöző darabokból azonban lassan kirajzolódik egy alak, aki feltehetően részese volt egy igazi háborúnak, bejárta a Délvidéket, a bajor erdőket, látott halottakat heverni, üldögélt illatos bécsi kávégőzben.

 

 

 

Ha megesszük a hőseinket
Néhány gondolat Csernátony Lukács László „Eat Your Heroes” című sorozatáról és egy interjú a festővel

(Ide kattintva találja Csernátony Lukács László képeit a Holdkatlanon)

Csernátony Lukács László mostanában halmozza a meglepetéseket. A fiatal képzőművész utóbbi kiállításain jelentősen más nézőpontok szerint mutatja be a világot, mint néhány esztendeje.

Michel Butor, a kiváló francia író és esszéista külön könyvet írt a szavak festészetbeli szerepéről, ahol a képek verbalizálható tartalmait, jelentésmódosításait elemzi. Csernátonynál már a „Sunshine.Happiness?” – sorozatban is szorosan együttműködött a cím és a látvány: a „ Kívülről egyszerűnek tűnök, de valójában bonyolult vagyok” jelzetű képen egy nevetgélő, dekoratív szőke nő kannából benzint önt magára, majd kicsit debil, de mindenképpen groteszk külsejű úszóbajnokok, nőimitátorok, napszemüveges újgazdagok tűnnek fel előttünk frappáns képaláírások kíséretében. Hatalmas irónia és alig bújtatott társadalomkritika jellemzi a „Gyermekjátékok” vagy a „Fucking miniatures” festménysorozatait is, de a textusok direkt képzőművészetté lényegítő kísérletei az „Eat Your Heroes” darabjainak esetében a legnyilvánvalóbbak. Némelyik kép látszólag nem is több, mint egy-egy graffiti-utalás, new yorki gettószlengben megfogalmazott szójáték nagyvonalúnak tűnő, holott igencsak professzionális vászonra „pacsmagolása”.

A Nancy Brücke Experimental Space Music Group Csernátony Lukács saját formációja, melyet Traub Viktória animációs művésszel közösen készít és ami kiállításain audiovizuális kiegészítést is ad a festményekhez. ( A folyamatosan bővülő repertoárból, találomra, pl.a „Kosztól sír a gyermek” – című opusz, valahol a Tudósok „Apa kocsit hajt”-jának magasában, mindenkinek csak ajánlani lehet.)

 

Debreczeny György lassan négy évtizede van jelen a magyar líra él-, fél- és célmezőnyében, mégis csak a negyedik önálló kötetét tarthatjuk kezünkben. Érdemes volt ilyen sokat várni rá: páratlan művekhez jutottunk.

A költő ismeri és hasznosítja az értéktudatos képviseleti költészet forrásait, ugyanakkor tántoríthatatlan őrzője és követője a magyar avantgard kassáki örökségének, s beépíti lírájába mindazt, amit az elmúlt évek posztmodern költészete tett hozzá a korszerű versnyelv kialakulásához. Hagyomány és folyamatos megújulás, az elődök és kortársak tisztelete éppúgy jellemzi, mint az irónia, a dévaj kedv, a bátran osztogatott fricskák.

 

Az 1977 óta publikáló Debreczeny Györgyöt 1982-ben Tandori Dezső mutatta be a Magyar Ifjúságban. Első kötete az Ellentétpárhuzamok is ebben az évben jelent meg. 
1987-ben Lengyel József ösztöndíjban részesült. 
Második kötetét a Szépirodalmi Könyvkiadó adta ki 1989-ben Elodázható elégiák címmel. 
2004-től a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban dolgozik könyvtárostanárként. 
Hosszú szünet után, 1999 óta ismét szaporodnak a versek. Huszonkét év múltán jelentkezik újabb kötettel, mely a Syllabux Könyvkiadó gondozásában jelent meg a 2011-ben a Könyvhétre

 

 

Kutya és tűz?
Lobog a föld tetején a tűz. Akkor ez a tűzkutya éve, tessék mondani? És ezt a két elem piktogramja jelképezi? Nevezetesen a föld tetején lobogó tűz?
Gondolom, akkor az alsó piktogram föld, a felső meg a tűz. De hát már nem 2006-ot írunk. (Akkor volt ugyanis a tűzkutya éve – a kínai horoszkóp szerint.)
Az egyik bevásárlóközpontban hirdeti magát egy kovácsmester. Kínálatában kovácsolt kandalló felszerelések is szerepelnek, mint pl. kandalló- ajtók és készletek, tűzkutyák, szikrafogók és fatartók. Vasnyársra szúrt húst sütöttek a tűzkutyán, a vörsi Talpasházban látható is egy. Ha a tűz immár végérvényesen kihunyt, kandelábereket is rendelhetünk a mesternél.

Kutya és ház?
Nagyon fontos, hogy a kutyaház milyen szerkezetből készül, abban mekkora és milyen minőségű hőszigetelő anyagot helyezünk el. Milyen párazárás kerül a falakba, milyenek a nyílászárók és azok üvegezése. A jobb műszaki felszereltségű kutyaház nyilvánvalóan többe kerül, de hosszú távon megtérül, mert rengeteg energiát takaríthatunk meg a hosszú évek alatt, valamint ott tartózkodásunk is sokkal kellemesebb lesz, a jobb minőségnek köszönhetően. És végül: nem árt, ha a kutya be is fér a házába.

Na és hogyan lehet önnek energiatakarékos kutyája?
Erről, látja, fogalmam sincs.

Házi kutya?
A kutyáknak megadatott az emberiség által ismert legnagyobb kincs: a tudat, hogy jobbá tehetik valaki másnak az életét. A házi kutya az, akinek kutyaháza van. Vagy akinek nincs. Az én kutyámnak van, de nem hajlandó benne lakni.
Gyerekkoromban még megvolt a tábla az udvari oszlopon, miszerint Házalás, koldulás, kintornázás tilos! A kutya viszont akkor is igen megejtően tud finom falatokat koldulni, ha épp az imént ette tele magát. És ezt nem is tiltja tábla sehol. Legalábbis eddig még nem láttam ilyet. Táblakészítők, figyelem!
Egykori bérházban lakunk, a földszinten, a kapuval szemben. Ezt – a postás kivételével – most már mindenki tudja. Este vagy éjszaka, ha valaki bejön a kapun, a kutya éktelen, mondhatnám veszett ugatásba kezd. Ilyenkor nagy szeretettel gondolok vissza a háziasítás korai stádiumát megtestesítő, úgynevezett ősi típusú kutyákra, melyek alakjukban a mai napig leginkább őrzik a Canis familiaris palustris (tőzegkutya) morfológiai jegyeit: egyes fajtái ma sem ugatnak.
A kutyákkal létrejött szövetség elősegítette és felgyorsította az emberré válás folyamatát.

Kutyafül?
Ön talán kutyafülű tatár?
Láttam egy metszetet valamelyik kulturális honlapon. Tatár torzszülöttet ábrázol. Hosszú nyakú, kutyafülű lény álló alakja. Kezében íj és nyílvessző. A készítés éve: 1664, technika: rézmetszet. Tévesen nevezik tatároknak a magyar történetírók a mongolokat, mivel a Fekete-tengertől északra élő türk nyelvű népcsoportok egy része behódolt a mongoloknak, felvette az egyik mongol törzs, a ta-ta nevét, és segédnépként vett részt a mongolok hadjárataiban. Természetesen az első sorokban kellett harcolniuk, hogy bizonyítsák rátermettségüket. No meg hát a szelekció miatt.

Újsághír: 30 centisre nőtt egy kutya füle, ezzel bekerült a Guinness-rekordok aktuális kötetébe a leghosszabb fülű kortárs kutya kategóriában. Harbor Colorado államban él, nagy testű, fajtáját tekintve mosómedvekopó.
Ön talán fejes?
Esetleg kutyafejű tatár?
Ez esetben Petőfi említi először kegyedet a János vitézben. Ön talán Kutyafejű tatárnépek fejedelme? – tudakozódik a költő. A korabeli leírások szerint a kutyafejű tatároknak elöl is, hátul is volt a fejükön szemük. Jól gondolja meg! Ha látása kora előrehaladtával meggyengül, vásárolhat duplán szemüveget!

Tudta-e ön, hogy Josip Broz Tito (a későbbi Láncos kutya) az 1943-as Schwarz hadműveletben megsebesült, és életét csak kutyája önfeláldozása mentette meg?
Van önnek gyermeke?
Visel láncot?
Szívja vagy nyírja a füvet?
A gyermekláncfű vagy pitypang (Taraxacum officinale) mindenfelé gyakori évelő növény, régebben nevezték még pongyola pitypangnak, tejesfű virágnak, kákicsnak, de barátfejnek vagy barátfűnek is. Egyes vidékeken kutyatej-nek nevezik, helytelenül, ugyanis a farkas kutyatej-jel (Euphorbia cyparissias) keverik össze, ami egy mérgező tejelő növény.
Szereti ön a tejet?
Na igen, a kutyatej. Tudta, hogy majdnem euphoria?
Egy betű híján.
Ugyanis a kutyatej (Euphorbia) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjának névadó nemzetsége. Közel 1700 fajjal. További magyar megnevezései a Pallas nagy lexikona szerint: ebtej, farkastej, farkasfű, tejesfű, fűtej.
Ne igyon belőle sokat a tűzkutya évében sem! Hashajtó hatású.

Tudta-e, hogy az Euphorbia heptagona nedvéből Afrikában nyílmérget főztek?
És akár igen, akár nem, nagyon kérem, ne mérgelődjön sokat. Nem tesz jót.

Most pedig, ha már ilyen szépen, meghitten magunk között vagyunk, lehetőleg továbbra se beszéljünk a prosztatáról, a felfújódásról, se a hüvelygombáról!
Előre is köszönöm!

 

Ne szegje kedvünket kiátkozás, se keresztes háború!

Debreczeny György több mint másfél évezredre visszatekintő, mindamellett előremutató, és elrugaszkodásra biztató újévi ünnepi beszéde

(Az Akadémiai helyesírási szótár iránymutatásaival összhangban)

Na, most tiszteljük ünnepeinket, vagy inkább ünnepeljük meg őket? És hogy ne kerülgessük a kihűlt kását, hadd szegezzem rögtön a nyájas olvasónak a következő kérdést is! Miképpen járjunk el a Szilveszter esetében?

Mint tudjuk, ama nap, amelyen a nyugati világ ünnepélyesen elbúcsúztatja az óesztendőt, egy pápáról kapta a nevét, aki a III. és a IV. évszázadban élt, ez utóbbiban választották a keresztény egyház fejévé, s e méltóságát bő huszonegy esztendeig viselhette, egészen 335. december 31-éig. Ugyanis ekkor hunyt el Rómában.

Ki tetszenek találni, hogy ki volt ő?

Mivel szilveszterkor jobbára szilveszteri tárcát írunk, mi már csak ilyenek vagyunk, így joggal  valószínűsíthető hogy Szilveszternek hívták az illetőt.

No, nézzük csak!

 

Na most tiszteljük a képeket, vagy ne tiszteljük?
787-ben ezen a napon fejeződött be a II. niceai zsinat, amelyet Eiréné bizánci császárnő hívott össze, hogy véget vessen a képrombolásnak. Ettől persze még később, például a franciaországi hugenották, a németalföldi kálvinisták, valamint az angliaipuritánok mozgalmainak történetében is előfordult képrombolás. Úgy látszik, hajózni és képet rombolni szükséges. 
Ó, fejedelmi, királyi nap!

 

 

Hány négyzetméter jár?

Olvasom az internetes újságban, hogy jóváhagyta a kormány az állatvédelmi törvény módosítását. Az új jogszabály szerint ezentúl csak a kistestű kutyáknak kellene beérniük tíz négyzetméteres hellyel és négyméteres lánccal, a közepeseknek már legalább tizenöt négyzetméter és hat méteres lánc járna, a nagyoknál pedig húsz négyzetméter és nyolc méter lenne a minimum.

Igazán örvendetes, hogy az állatvédelem terén ilyen nagy léptekkel haladunk.

De vajon hány négyzetméter jár e kis hazából a nagy veszteseknek, a hajléktalanoknak?

 

Olvasom az újságban, pontosabban annak online változatában, hogy egy 37 esztendős cseh tűzoltó vérkeringését immár hetvenkét napja két szivattyú biztosítja, amelyeket egymással összekötöttek, működésüket összehangolták. A betegnek, akit a műtét után tizenhét napig altattak, újra kell tanulnia járni, és el kell sajátítania az elemmel működő készülék kezelését is. Mondhatnánk: Kelj fel, cserélj elemet és járj!

Mert lám: igenis lehet szív nélkül is élni.

Többen élnek a világon olyan szivattyúval, amely mindenhonnan a pénzt szivattyúzza ki. Ők a világ leggazdagabb emberei.

Ott, a prágai Klinikai és Kísérleti Medicína Intézetében a szivattyúkat összekötötték, itt Magyarországon kiürítették a kamrát.

72 napja él a két szivattyúval a cseh férfi, és 22 éve él szív nélkül Magyarország.

Kelj fel, cserélj elemet és járj Magyarország!

 

Szepes Erika: Ördöggolyó  -  Saluton Kiadó 2005

Az Ördöggolyó, a klasszika-filológus, irodalomtörténész, ógörög-latin fordító Szepes Erika első novelláskötete, több mint tizenöt – köztük néhány, társszerzővel együtt publikált - tudományos igényességgel megírt könyv után, az első szépirodalmi próbálkozása. „Próbálkozás”? - ha valaki évtizedek óta az irodalom sűrített atmoszférájában él, belülről ismerve a literatúra nevű szakma és életelhivatás csínját-bínját, a pályatársak és eszmék dzsungelharcait, akkor vajon beszélhetünk-e külön vágányokon futó alkotói, illetve esztétai pályafutásról? Egyáltalán, létezik valami különbség az irodalom egészét tekintve, költészet és műelemzés, teremtésvágy és kritikus szellem között, ha valaki értő, mondhatni, az alkotóval vérrokon módon képes olvasni és ítélkezni? Ebben az értelemben szinte mellékes, hogy az ember tudós irodalmár, vagy „csak novellista”, esetleg alanyi költő lesz.
Szepes Erika, legújabb

 

Paládi Zsolt: Kiskapitalista kalauz és szótár   (2005 - Kairosz kiadó)

   
Paládi Zsolt első novelláskötete, a „Szakszerű Felszabadítás” után négy esztendővel egy olyan művel jelentkezett, amelynek dekoratív, kékes alapszínekben játszó fedőlapja, többek között, egy pepita cilinderes cápát ábrázol. Az éles szemű irodalmár rögtön tudja hogy itt valami metaforáról lehet szó, amennyiben a kevésbé vérszomjas, inkább sunyin mosolygó ragadozót összekapcsolja a könyv címével..

 

(Lesi Zoltán: Daphnis ketskéi 
Fiatal Írók Szövetsége,  Budapest, 2009)

Lesi Zoltán első verseskötetét olvasva egy izgalmas kísérlet alanyainak érezhetjük magunkat, mivel a szerző a szövegformálás terén olyan lírai hagyományokat idéz fel, amelyek régóta jelen vannak legújabbkori irodalmunkban, mégis képesek a meglepetés erejével hatni. A versek kivétel nélkül valahol a  tizennyolcadik századvég körüli nyelvezet álöltözetében jelennek meg, és nemcsak a szóhasználat hanem még a helyesírás is viszonylag hűen utánozza az adott korstílust.

 

Hegyi Botos Attila: Rögnyi ég    ( Irodalmi Jelen Könyvek, Arad-Budapest, 2011)

Jó mottókat választani igen nehéz. Ha pedig egy verseskötet majd mindegyik opusza felett zárójeles, római számos be / feljegyzéseket találhatunk, ott határozott koncepciót sejthet az ember.. Vajon rávezetésekről, a versek sűrű magjait felnyitó utalásokról volna szó, vagy valamilyen, a költészet őseredeti rangját idéző invokációs eljárásról? Hegyi Botos Attila első könyvében merész vállalkozásba fogott, bizonyos értelemben — miként kötet alcíme is utal rá — áldozati énekeket, szakrális lírát próbált teremteni. „Kinek füle van…” (és elég türelme, ideje), hallja meg, merüljön alá, heveredjen ki ezekkel a versekkel, lehetőleg a szabad ég alá, egy Olümposz-szerű helyre, valahová, távol az emberi zajtól.

 

Ayhan Gökhan : Fotelapa
JAK+Prae .HU, Budapest, 2010


Ayhan Gökhan és a vele együtt néhány esztendeje feltűnt fiatal költőgeneráció „új nép, másfajta raj” –  és Gökhan közülük is az egyik legújabb, ami persze nem jelenti azt, hogy megszólalásmódja, forma és nyelvteremtő kísérletei ne utalnának valami  régtől fogva ismerős és bevált poétikai hangulat felidézésére. A Fotelapa verseiben, főként a fiatal Kosztolányi halált játszó „beszédmódjairól” vagy inkább tónusairól van szó inkább, egy huszonegyedik századi szegény kisgyermeket hallunk, nem panaszkodni, hanem az elidegenedéstől való félelem fedezékéül, egy sajátos költészet mágiáját felhasználva átlelkesíteni a körölötte levő mozdulatlan teret.

 

Simon Adri: Komplemente
Parnasszus Könyvek – Új Vizeken, Budapest, 2010


Simon Adrit olvasni jó. Ha viszont nem tudnánk, hogy Adri kétségkívül egy igen jelentős nőköltő a hazai mezőnyben, sőt! – és pl. most vennénk először kezünkbe a Komplementét, lehet, hogy kicsit megijesztene a nyitóvers (A kezdettől a végelgyengületig) némely sora: „…önrendelkezik a nem-meta-ővel, / az önfelkelő- és önlemenővel; / hogy már nincsen is mit konnotálnia. / (Ontológia mint dezontománia.)…”  Nem azért, mert egyrészt kevéssé világos hogy miről is van szó, hanem mert látszólag még annyira nem-Adrisan bukdácsol itt a szöveg, hogy  a folytatást tekintve akár bizalmatlanok  is lehetnénk. Azonban:  „Simon Adri azon kevesek közé tartozik, akiknek költészete van” –írja Janox szerkesztő a hátsó borítón,. és beláthatjuk, hogy mégiscsak igazat szól.  A Komplemente verseit szemügyre véve, hamar kiderül, hogy az ilyen költészet magaslatán, az „értő olvasókon” kívül nyugodtan tehet egy sétát az is, aki csak kedvét lelve merítkezik ebben a sűrített levegővel teli szövegvilágban.

 

Interjú Hegyi Botos Attilával

- Üdvözöllek a Kelemenek nevében! Bár alig több mint egy esztendeje ismerjük egymást, nyugodtan mondhatom, hogy egy kicsit HBA-fan, vagy legalábbis drukker lettem, már ami költészeted első megízlelgetéseit, értelmezéseit jelenti. Mindamellett tudható rólad, hogy profi zenész is vagy, vagy esetleg voltál, (de hangod szerintem a régi), biológus-ökogazda, filozófus, művészettörténész és sok egyéb, mármint végzettségeidet tekintve. Az is bizonyos, hogy az ország egyik, igaz kicsiny, de a körülményekhez képest legpazarabb, legegzotikusabb kertjének tulajdonosa vagy, a világ majd minden tájairól begyűjtött palántáiddal, ami nem is tudom, hogy hobbi-e vagy hivatás… Szóval honnan is kezdjük? Mit tartasz jelenleg életed legfontosabb tevékenységi körének az itt felsoroltak közül, vagy netán azokon is túl?

 

Gáspár Ferenc: Ördögvér (Ikerhold Kiadó-Pont Kiadó, Budapest, 2007)

„Bátyám, bátyám mi történik itt?” – kérdezi Gáspár Ferenc hőse nyomban a regény első mondatában, valószínűleg nem véletlenül, hiszen az olvasónak is feltűnik, hogy valami fura dolog történik itt, hiszen máris, megállíthatatlanul egy olyan regényfolyamban hömpölygünk, minden bevezetés és magyarázat nélkül, amelyik leginkább az álomi logika szabálytalanságaira emlékeztet. Vagy inkább egy elalvás előtti, féléber, de igencsak intenzív tudatállapot, amolyan köztes létbeli áradat ragad el minket, ahol a környezet és mindennapi életünk szereplői még nem veszítik el valóságos alakjaikat, de kétségkívül fura elváltozások figyelhetők meg rajtuk.

 



Debreczeny György: Sőt mi több
Syllabux Könyvkiadó, 2011.

Bodor Béla nyilatkozta egyszer hogy első kötetének megjelenése egy irodalmilag  nem túl szerencsés korszakba, az un rendszerváltás évébe esett, amikor a népek nem igazán az új költők köteteit keresték a boltokban –  ez a helyzet úgy tűnik Debreczeny György irodalmi pályafutására is determináló lehetett, (neki a 89-es Elodázható elégiák már a  második könyve volt). Saját bevallása szerint ekkoriban, a nyolcvanas évek második felében kezdett el un montázsversekkel foglalkozni, játékos tiszteletadásként elődöknek és kortársaknak, olyan végtelenségig variálható versvilágokat hozva létre melyek egyszerre tűnhetnek avantgard tiszteletlenségnek is, hiszen „fogtam szépen a mások verssorait és építőkockának használva őket megépítettem belőlük valami mást, ami már én vagyok...”

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal