VideóA Magyar Hang videója Keresés a honlapon: |
Publicisztikák
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal
Számos költészeti megnyilatkozása van, sokfelé közlik. Pályája kezdetén kiktől kapott inspirációt, voltak-e mesterei? A Magyar Hang videója
Van valami egészen különös abban, amikor egy ember – szinte a mesék világát idézve – egyedül útnak indul. Nem hatalommal, nem biztos háttérrel, hanem hittel, bátorsággal és azzal a belső meggyőződéssel, hogy változtatni kell. Magyar Péter történetében sokan ezt az egyszerű, mégis erős képet látják: valakit, aki kilépett a megszokott keretek közül, és nekivágott a bizonytalannak.
Boldogh Dezső: Mesélnél a gyerekkorodról? Volt valaki művész a családotokban? Honnan ered ez az érzékeny kötődésed a történetekhez? Hargitai Ildikó: Igazi író nincs a családban, csak rengeteg könyv, meg gyerekkoromban rengeteg idő, a nyarak, melyek hatalmasan tágasak voltak akár a falusi, akár a városi nagyanyámnál. Akkoriban a gyerekeket nem vigyázták ennyire, minden felnőtt dolgozott, mi meg, mint a kóbor macskák, jártuk az utcákat, udvarokat, belehallgattunk a felnőttek beszélgetéseibe, Pulcsi néni a vegyesboltjában Fülöpszálláson néha mesélt is nekünk. Írókat én csak a könyvekből ismertem, illetve Veres Péternek dédapám volt a háziorvosa, dedikált kötetei itt vannak a polcomon, szerintem anyám kölcsönvette őket dédmamától, én meg anyámtól. Ötéves koromtól anyám csak feltett a buszra, hogy menjek valamelyik nagyszülőhöz, volt nálam egy könyv, meg váltás fehérnemű. Körülöttem minden felnőtt olvasott és mesélt nekünk, falusi nagyanyám például Herczeg Ferenc meséit esténként, a Himlő utcával halálra rémítve minket. Ha az ember történetekben gondolkodik mindíg van mibe kapaszkodnia. Minden történetnek van kezdete meg vége és bármi történik, a jóknak kell győzniük. Ha mégsem ők jönnek ki jól a dologból, lehet kezdeni egy új történetet, amit tapasztalataink alapján ügyesebben formálhatunk, hogy mégiscsak ők győzzenek.
Simon Adri: A mesterséges intelligencia megjelenése új kérdéseket hozott az alkotás világába. Hogyan hatott mindez a saját írási folyamatodra, a hétköznapi alkotói ritmusodra, a figyelmedre vagy akár az íráshoz való viszonyodra?
Bordás Máté: Azt vettem észre magamon így 10-11 év írás után, hogy főként a művészeti érdeklődésem kiterjesztéseként fogom fel a nyelvet, és próbálom igazítani az éppen számomra érdekes alkotói folyamatokhoz. Például az első kötetemben a festészet, a zene és az analóg hangtechnika elég erőteljesen megmutatkozik, és utána ebből bomlik ki a kötet. A mesterséges intelligencia most valami hasonló módon hatott rám, elkezdtem hang- és szöveggenerátorok programozására használni, és ezt a programkódot felhasználni lírai szövegek megalkotásához is. A készülő kéziratom egyik fele a technológia mindennapi jelenlétének terheléséről szól, és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek is egyértelműen hozzátesznek ehhez a terheléshez.
A holland Valk Productions, és partnerei, a francia Autour De Minuit, a belga Vivi Film, továbbá a magyar Cinemon Entertainment koprodukciójában készült Danse Macabre /Haláltánc című animációs rövidfilm bekerült az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál nemzetközi rövidfilmes versenyprogramjába. A rangos esemény a világ egyik legfontosabb animációs fesztiválja, ahol évente a legkiemelkedőbb alkotások mutatkoznak be. A filmet Hisko Hulsing holland rendező jegyzi, aki korábban többek között az Undone című animációs sorozat rendezőjeként, valamint a The Sandman egy epizódjának alkotójaként vált nemzetközileg ismertté. Munkáira jellemző a festői látványvilág és a valóság és álom határán mozgó, erősen atmoszférikus történetmesélés.
Kevés olyan hazai szerző mozog a placcon, aki szinte minden mondatával ennyire telibe talál, és ekkora lényeglátással bír. Nacsinák Gergely András: Kopó napok című kötete azon túl, hogy megindítóan személyes napló, 18 mini-esszét fog össze. Nem törekszik világmegváltásra, csak elindul valamerre: utazások, tükröződések, valóságmodellek és hídverések egy kis filozófiai kötéltánccal. Beszűkült elméket tágító, pangó szerveket üdítő, tévhiteket cáfoló, kattintástól begörcsölt ujjakat felszabadító, eltompult érzékeket tisztító írások ezek. Az a rossz ízű kijelentés pedig, miszerint, ha egy könyvet nem akarsz eladni, írd rá, hogy „esszék és elemzések”, ebben az esetben borul, ugyanis a könyvborítón nem szerepel ilyesmi, amit ott láthatunk, csupán egy minimalista elrendezésű cím, mely első blikkre mintha valami kalligráfia lenne. Méltatlan módon a kötet kis formátumú magánkiadás – szerény külső, 100% magvas tartalom –, pedig igen gyakorlott szerzővel van dolgunk. Az írások rövidek, mégis monolitként emelkednek ki az oldalakról, valamint egy közös motívum is összeköti őket, ugyanis mindegyikbe beköszönnek gondosan megfaragott költői képek és szépirodalmi elemek.
A Magyar Írószövetség szomorúan tudatja, hogy 2026. március 12-én elhunyt Konczek József (1942–2026) költő, író, újságíró. A Magyar Napló / Balogh Robert videója
Póhalom nem önálló település Mezőtúr, Túrkeve, Dévaványa, Gyomaendrőd között, közigazgatásilag leginkább mégis utóbbihoz tartozik. Afféle tanyaközpont volt a múltban, kisgazdák szövetkezésének helyszíne és két téesz telephelye, a jelenben inkább lyuk a térképen. Azt, hogy a magyar művészet- és művelődéstörténet jeles és jellegzetes alkotói mit láttak meg benne, amit másutt és másban nem, annak megsejtése nem is olyan egyszerű. Féja Géza még békéscsabai száműzetése előtt, a Viharsarok megírása idején érezte, ide el kell jönnie, látogatásának lenyomata ott van az elhíresült szociográfiában. Biztos, hogy vonattal érkezett, hiszen ő maga rögzítette beszámolójában. A gőzmozdony vontatta szerelvényről leszállhatott Nagyálláson vagy Őzedmajornál is, akár így, akár úgy, a zúzalékágyra-huppanástól két-három kilométert még gyalog vagy kocsival, lovas fogattal kellett megtennie. Amit nappal látott, az nagyjából rendben volt, az ólakban szarvasmarhák, birkák, baromfik, az éjjeli visszatéréskor azonban a viharlámpa fénye a nagyistállóban rávilágított a másik valóságra. A sarokban rongyokkal takaródzó embercsoport tagjai egymással szorosan összebújva próbáltak pihenni, aludni, nem sokkal különb körülmények között, mint a bealmozott állatok. Féja nem óvatoskodott a megfogalmazással, jobbágysorsnál is kegyetlenebbnek nevezte ezt az életet, modern rabszolgaságnak - baja lett belőle, megtalálta a hatóság.
B. Tóth Klára hatalmas ismeretanyagot feldolgozó új könyve, a Két víz között, alcíme: Kisoroszi emlékezete, kiemelkedően fontos kultúrtörténeti és biográfiai adatok feldolgozásával, a szerző által is átélt események és élmények rendkívül élvezetes tolmácsolásával, nemcsak tudásunkat gyarapítja a különböző művészeti ágazatokban tevékenykedő alkotókról, személyiségük mélyebb megismerését is lehetővé teszi. A könyv olvasását követően sokkal jobban tudunk azonosulni a festők, grafikusok, szobrászok elképzeléseivel és alkotói módszereivel, s hiteles információt kapunk azokra a miértekre is, melyekre az irodalom és képzőművészet művelőitől várjuk a választ. Nem utolsó sorban jobban megvilágosodik számunkra, hogyan tudták túlélni művészeink a Kádár-korszak rájuk leselkedő veszélyeit. B. Tóth Klára, restaurátor, festőművész és költő, hatalmas ívű, minden részletre kiterjedő élménybeszámolóját követhetjük nyomon a kötetben kislány korától napjainkig, s a szerző személyes kapcsolatai és a kisoroszi élettérben megtapasztalt élményei felidézésével egy csodálatos világba csöppenünk olvasás közben.
Gaál-Nyeste Katalin nem (a címmel sem) finomkodik, rögtön az arcunkba csap: a női létezés átszexualizált bugyraiba ereszkedünk alá ezekben a Tar Sándor-os hangulatú mininovellákban. Nehéz eldönteni, prózát olvasunk vagy verset. Bár ezek novellácskák mind lírai lüktetésű szövegek, átütő erejüket, miképp a szerző Bőr kötetében (2023) is, a váratlan nézőpont- és regiszterváltások adják. A merülés a női tudatalattiba, az emberi sors mélységeibe mindenféle védőbizbaszok, vagyis kontextus és történetek nélkül. Amikor a nők a seholban vannak, ernyedt tudatállapotban vetnek számot saját sorsukkal / sorstalanságukkal.
Ma, amikor a luxizás közbeszéd tárgya, lenne létjogosultsága egy hasonló kezdeményezésnek? Valószínű, csakis annyit érne, mint 1916-ban, az első világháború harmadik évében. Mindenesetre érdekes akció volt, érdemes szemezgetni a fennmaradt dokumentumok között. A Ligát Pallavicini őrgrófné hozta létre 1916 májusában, amihez lelkesen csatlakozott Tormay Cecile írónő. Az Alapszabály rögzíti a célt: „Hazánk közgazdasági és hadviselési érdekeivel semmiképpen sem összeegyeztethető fényűzés, de különösen a női ruházkodás terén eddig lábra kapott nagymérvű anyagpazarlás megakadályozása.” Akkor háború volt és nem háborús vészhelyzet… A kezdeményezést sokan felkarolták. „Hogy ez eszmét a társadalom minden részében elterjesszék, ifj. báró Wesselényi Miklósné elnöklésével gyűlést tartottak. Az elnöki megnyitó szavak után Árkosy Lajosné hazaszeretettől, kötelességtudástól áthatott beszédben ismertette a liga célját. Rámutatott a mai fényűzésből eredő gazdasági kárra, amely a jelen viszonyok között nemcsak a családot, de a hazát is sújtja. Ennek az oktalan pazarlásnak megszüntetésére irányuló munkához kérte a nők odaadó, összhangzó munkáját és a munka keresztülviteléhez erős akaratot.”1
Néhány áthallás mintha akadna, így az oktalan pazarlás, hazánk közgazdasági… érdekeivel semmiképpen sem összeegyeztethető fényűzés, valamint a fényűzésből eredő gazdasági kár, amely a jelen viszonyok között nemcsak a családot, de a hazát is sújtja, Szabó Lőrinc pályakezdő évtizede a korában helyét kereső fiatal költő széttekintése a létező világban, és az ebben a létezésben az ember helykeresése. A metafizikai értelemben felfogott létező és a történelmi időben megnyilvánuló „rettenetes” sorsok elbeszélésének szembesítése. Poétikailag: a létezés jelenbeli állapotának rögzítése a vers kriminalizálósásával. A „rettenetes” felismerése. Megfogalmazása. Ennek formálását próbálgatja versen kívüli szövegek megalkotásával. Korábban egy Szent Ágoston-fordításba rejtett szövegben, a kozmikusba belegondolt pusztulás és a létezés összehangolásának elgondolásával, majd pedig egy csak napilapban publikált vers párbeszéd formájában rögzített mottójával.
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal
|
