VideóA Magyar Hang videója Keresés a honlapon: |
Publicisztikák“A szerző meghatározása szerint írása műfaja „miniopera, egy felvonásban, három színben”, ennek ellenére az olvasó hiába keresné az opera műfajára jellemző vonásokat. A neoavantgárd nagygenerációba tartozó Bíró a dadaizmus és a szürrealizmus hagyományait követve, a mondatközi írásjelek és a nyelvtan szabályainak felrúgásával teremti meg szabad asszociációs szövegvilágát. A verssorok repetitív jellege és a színekre tagolás előadásszerűvé teszik a szöveget – az olvasónak az a benyomása támad, mintha egy képzőművészeti lírai performance szövegkönyvét olvasná. A kötet Bak Rita fordításában jelent meg.” Irodalom, intertextualitás, film: Żuławski Hűségének szövegközi alakzatai
Pszichobiográfia Andrzej Żuławski Hűség (2000) című filmje sok szempontból az addigi életmű összegzése. Megörökítette és megkísérelte feldolgozni a nagy szerelmet Sophie Marceauval, aki az utolsó közös munkát megelőzően is olyan filmjei főszereplője volt, mint az Eszelős szerelem, Az éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok vagy a Chopin és George Sand szerelmét feldolgozó Kék hangjegy. 2001-es szakításuk ihlette az íróként is aktív Żuławskit Hűtlenség (Infidelité) című regényének megírására. A traumatikus személyes élménytől való eltávolodást a megbízhatatlan („hűtlen”) elbeszélőnél talán csak az szolgálhatja hatékonyabban, ha a történet maga is átírás, esetünkben egy irodalmi klasszikus, Madame de La Fayette Clèves hercegnőjének a filmfeldolgozása. A szerelem drámája itt keserűen (ön)ironikus regiszterbe, majdhogynem paródiába megy át, köszönhetően a megcsalt és elhagyott szerető életrajzi perspektívájának, ami az alapmű 17. századi becsületeszményének a hiányával szembesít. Ezt a komikus filmbeli férj Auden költészete iránti rajongása emeli tragikus és egyértelműen értéktelibb pozícióba. Minden együtt van, ami a szerző sajátos stílusát adta a korábbi filmekben is: az önéletrajzi motívumok, az irodalmi utalások, a teátrális lázadás a racionalitás hétköznapi világa ellen, középpontban a művészettel és a szerelemmel. Nem vagyok város, Éjjel-Nappal Budapest, romkocsmatúra by Fabó Kinga Amint a főcím már jelzi, virtuális romkocsmatúrára invitállak benneteket képek és szövegek segítségével. Lesz itt bőven lehetőség kukkolásra, megkukkolhattok például egy chippendale showt. Aztán jöhet némi slam poetry; itt most annak végeredménye: 2 vers. A slam és a show, ugye, élő, rögtönzött műfajok. Ti is beszállhattok! Közben némi betekintés az Éjjel-Nappal Budapest egyik jelenetébe. “Nem vagyok város”, mondja — ki is? — miközben Éjjel-Nappal Budapest van. Gyertek velem végig először ezen a rövidke virtuális úton, majd kövessetek a valóságban is! A többit a fantáziátokra bízom… SZAKOLCZAY LAJOS irodalomtörténész, kritikus
„Csak úgy tudod megelőzni magad, ha előre engeded az értéket.”
- Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Technikumot végeztél, s 1968-ig ebben a szakmában dolgoztál. Csak ekkor tudott elcsábítani az irodalom, vagy ekkor derült ki hivatalosan a csábítás? Generációs viszontagságok, tükörgyerekek Szatíra a mindennapokról
Az idő múlásával a kislányok bakfissá, fiatal nővé serdülnek, amikor is kifejlődik az olthatatlan vágy a másik nem megismerése iránt. Mindenhogy. És ez oda-vissza nagy igazság. Mert a kisfiúkból, srácok lesznek, akik fiatal férfiként kutatják majd tovább a boldogság forrásának nyomait. Már nem csak hallani akarják egymást, már túl vannak a szégyenlős pillantásokon. Egyszer csak mind a két nem le akarja igázni a másikat. Ménes Attila legújabb regényének főhőse a kamasz Juli, akit édesanyja egyedül nevel. Juli anyja, Magdolna, ahelyett, hogy lányával foglalkozna, állandóan és kétségbeesetten keresi a szerelmet, újabb és újabb viszonyokba keveredik, melyek mind szakítással és az anya összeomlásával végződnek. A sok férfivendég miatt a házban is rossz szemmel néznek rájuk, végül már csak az alkoholista ezermester, Teve áll szóba velük. Mi történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Paul Celan Meridián című beszéde mint művészetelméleti manifesztum
Paul Celan Meridián című előadása értelmezhető egy komplett művészetelmélet, azaz viszonylag jól körülhatárolható esztétikai elképzelések költői manifesztumaként. Amennyiben magából a textusból, s nem elsősorban a recepcióból indulunk ki, úgy talán megtehetjük azon állítást, mely szerint a költészet, a szépség nyelv általi előállítása Celan megítélése szerint mindenképpen magányos és keserves tevékenység. Ez az egész hangulat kérdése - Bakos Miklós képei a Fonóban
„ Arcképrezsim – fényképmoly „ címmel látható, Bakos Miklós fotográfus legújabb tárlata november 8-tól a Fonó Budai Zeneházban. A művésszel ebből az alkalomból beszélgettünk.
Typotex Elektronikus Kiadó Kft. 2013. Következetes diagnózis
POSZT-POSZTMODERN
Előadásként elhangzott a Magyar Írószövetségben rendezett konferencián, 1999. január 27-én. Töredelmesen bevallom: én az ötödik résszel, a "magyar posztmodernt" körüljáró fejezettel kezdtem a könyv olvasását, s csak ezt követően forgattam "komolyabb" oldalait, azaz merültem bele a benne fellelhető szigorúbb fogalmakkal dolgozó értekezések egy részébe. Eljárásomat főként az menti, hogy néhány filozófia szakot hozzám hasonlóan nem abszolvált kollegámmal ellentétben jómagam sohasem pályáztam a szaktudományos és/vagy foglalkozásszerű filozopter szerepkörére, mellesleg pedig az, hogy – amennyire megítélhetem – az itt jelenlévők között is szép számmal akadnak, akik hozzám hasonlóan cselekedtek. KISS JUDIT ÁGNES író, költő
„Nappal mintha elengedne, de éjjel leül az ország, és mesél nekem.”
- Bölcsészcsaládból származol. Így könnyű! - mondhatja az olvasó. Te is így érzed?
- Egyfelől rengeteg előnyét láttam. Arany-balladákkal altattak este, és négyévesen kezdtem olvasni, mert alaptevékenységként ezt láttam a szüleimtől. A versírást is örököltem, már apának gyerekkori játéka volt, nagyapám is verselt. Anya pedig Nagy Lászlót szerette-tisztelte apjaként. A Szép versek összes kiadása ott állt a polcon, bár eleinte leginkább a csúf bácsikat nézegettem, akkor még megjelentek benne a szerzők képei. Ugyanakkor épp emiatt nem gondoltam másként a versírásra, mint játékra, ez is közrejátszott abban, hogy lírikusként későn, harmincévesen kezdtem publikálni. Petőcz András: Az Egészen Kicsi Kis Létező és egyéb történetek Felnőttmesék "Egy napon, váratlanul, találkoztam az Egészen Kicsi Kis Létezővel. Erről írok ebben a könyvben. Erről a találkozásról. A filológiai rendőrnyomozó kortárs magyar irodalmi aktatára Poliptichon – Fantomképek a kortárs magyar irodalomról Zsávolya Zoltán Poliptichon – Fantomképek a kortárs magyar irodalomról című tanulmánykötete szerves, koncepciózus folytatása a szerző második, A fanyalgás művészete címet viselő rövid esszékritika-gyűjteményének. A szerző itt is azt a merész, kötetlen, olykor játékos, olykor provokatív, olykor egyenesen már-már a szépirodalmi regiszterre jellemző stílusbravúrokba hajló értelmezői nyelvezetet használja, mint korábbi, kisebb lélegzetű könyvében, és az irodalomtörténetileg-esztétikailag kétségkívül megalapozott interpretátori (inter-predátori?) állítások mellett nem riad vissza az elég markánsan vállalt, a kötet egészét végigkísérő és szövegszervező elvvé előlépő szubjektivizmustól sem. 
|
Vegyünk egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rebelais-t és egy egészséges adag Kunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A Deus ex machinában a dolgok egyáltalán nem mennek valami jól a Földön. Az emberek elszigetelődtek, és már régen elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket - egyik napróla másikra tengetik fásult és unott életüket. De egyszer csak az Istenek a tettek mezejére lépnek. Földre szállnak. Sikerül-e Nikének, Afroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknek helyre állítani a régi rendet? - Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus értekezés a modernitásról. Egyszerre megdöbbentő és rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját. Ignacy Karpowicz (1976) lengyel író, prozaista, utazó. Az írás mellett angolból,spanyolból és amhara nyelvből fordít, és utazgat Közép-Amerikában és Kelet-Afrikában. 2010 októberében a Wydawnictwo Literackie gondozásában látott napvilágot Balladyny i romanse című műve, mellyel elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.