Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Jane Austen

 

Még mindig azt hiszed, volt egy titkos románca

És nem csak szállt vele a képzelet?

Hogy a szarkasztikus gúny csak álca

Hogy a szív megőriz és rejteget?

Rejtegetnivalója mindenkinek van

S míg agyunkat nem jegyzi komputer

Sok ki nem mondott gondolat surran

Ami talán senkihez nem jut el

Illetve eljut. Csak nem akkor és ott

 

 

A magam igazával

A magam igazával akartalak megnyerni magamnak

késsel szeletelni a kenyeret ágyat nyerni a vajnak           

valahogy így akartam beléd hatolni
hogy érezzem az önzés örömét

s ma úgy látlak mint egy szűz és szemérmes nőt

akit megerőszakolnak majd hirtelen eszmélés nélkül
elönt a vér

az indulat megkapaszkodva a tudatban érvényesül
verset akartam
fehér falba süppedett angyalkázó gyermek lenni

akit a tisztaság hűsen betemet

valahogy így képzeltem el a verset
mint egy ékes fogsort

mint Mózes táblakövének törvényeit

melyeknek lapjairól leolvasom az igazat

 

 

Menn(y)i kéne?

 

Itt szőrén-szálán tűnik el

a szőr és a szál

és nem ülnek, ha ülni kell,

mindenki a helyén áll.

 

A köv-nek nincs etkezménye,

de a nyom: talan,

a köz kézen-közön része:

bizony kissé bizonytalan.

 

Àradás



Acélsínpáron páros kajak

Gördül lefelé

A folyóba

Betongyűrűbe rekedt lélegzeted

Kezeid, amik formába öntötték az utat

 

 

fröccs

 

minden évben egyszer

- úgy lenne érdekes ha háromszáz-

hatvannégyszer -

megünneplem a zuhanásomat

a sárga földig

ez a nap is csak szédít hányinger-

be zár ez a zavaros részeg a Duna

nincs rajta ruha mégis összegyűrve

lóg a haja ősz lett hirtelen

egy rokkendrollert még vett

szól a magnetofon helyett

 

Magasan

 

Torkán akadt kitelt időnek,

pörgésbe –zajba beleájult

a nappal szemben mit se látott,

s zuhant a középpont felé.

 

Agyag és zsíros műanyag

tölti ki pórusainkat.

a lépcsőzetes pusztulásban

kaviccsá zsugorodunk.

 

 

Nem történt semmi

 

Egyik darabod főpróbája volt, ültem a fűtetlen, kopár nézőtéren, figyeltem az amatőr színészeket, hogyan forgolódnak a recsegő színpadon, fekete kabátban dideregtem, éppen kivégzési ceremónia folyt a színen, farmernadrágos hullák dőltek vezényszóra halomra, nem bírtam tovább a látványt, indultam kifelé, amikor megpillantottalak a karzaton téged, szakállasan és kialvatlanul, láttál osonóban, úgy néztél rám, mint egy árulóra,

 

Mint Szindbád…

 

Idekucorodott

hozzám a nyárvégi csönd.

Hozzám simult lágyan,

s most együtt hallgatunk.

A szívverése – akár csak az enyém.

(Szótlan és szelíd.)

Rokonok vagyunk…

 

 

Rengések

 

Belső lemezeim összecsúsznak

egész valóságom megremeg.

Érzések java rekedt bent túsznak

talán még akad ki érte megy.

 

Erekben lávaként gyűlik vérem

belém ég, tombol a gondolat.

Sikít, mint gyermek a játszótéren

majd elalszik, felkel, fojtogat.

 

Az időnek szárnya nő

 

Az időnek

szárnya nő,

mint fogait a halál,

szárnyait csattogtatja,

 

csonka szóvégek

furakodnak furcsán

egy újabb sorba,

 

 

József Attilához



Velem vagy újra itt, nem kérdezem, miért is,

könnyű a délután, fölém derül az ég is,

friss nyírfaágakon árnyéka, csöndje lebben,

tavaszi selymes ár, ahogy még soha szebben.

Egy vén rigó fütyül, jó karmesterhez illik,

a kórus válaszol, lelkem lelkedre nyílik.

Zenél a rím szavakban, fecseg a dallamon,

ma rólad szól, s ma nékem, nem űzöm el, hagyom.

Eljöttél, víg a ház, fényre nyit ablakom,

veretes bibliám, verseid olvasom.

Mormolják, s hallgatom, az ismerős sorok

a holnapot, a rendet, ahogy te gondolod.

 

 

Nagy Költő a fészen, ha nagyon...

 

Nagy Költő, ha nagyon alkot, egymaga vív bánatharcot:
... feneketlen tó fenekén, nincsen ott más, csak te, meg én ...-
bús rímekkel kergetőzik, teljes pucérra vetkőzik,
szeme árkos, hangja néma,
Segíts!
Sajnálj...! - kéri.
Még ma!
Versem alá vigaszt írjál, tíz zsebkendőt telesírjál!
Értékelni jöjj naponta!
... gyakran nézi,
várja lopva.

 

Levél

 

tárgyalás nélkül zártak magamba

tényleges életfogytiglan ez

a folyosón jön-megy a képzelet

zörgeti a kulcsokat

ilyenkor azt hiszem

szabadon akar ereszteni

de végül az ablakokon át

csupán a felhőket nézhetem

 

 

Tánc

 

Gyógyító érintésedben feloldódni

a kedvességeddel. Kísérj oda, ahol

megérthetem, mi történik velem.

Isten szerelmes, mert mindent ért

általad, nekem hagy téged, hogy

 

Szeptember

 

Izzik a szeptember,

elégek, elégek.

Libasorban mennek

a szírek, a szírek.

 

Mit istennek hittek,

az szakadt most rájuk.

Semmijük se maradt,

csak a némaságuk.

 

Kódolt üzenet

 

Hallom a suttogást – értem

ha hozzám beszélsz.

Hallom a morajlást a csobogást

a sziszegést  -  a jajgatást

a sírást a zokogást

a csepegést a folyást

a nevetéstől hangos csilingelés dalát

-a muzsikát.. a ritmus dübögését

a ringás suhogását a lépés lüktetését

a futás egyenletes csapódását

az eső a jég kopogását

a villámok dörrenését

a föld szuszogását -  a szellő szavát.

 

Öröm

 

Hová lettél, öröm, kiköltöztél,

semmit se szóltál, nem volt

búcsú, könnyek, csak összébb

szorultak a falak, és rám nehezedtek

a csillagok; azóta folyton alszom,

és nem tudom becsukni a szemem,

 

 Cetli a hűtőn

 

Van az a kor, amikor az ember annak is örül,

hogy ami a száján be, az másnap a fenekén ki,

két mankó kell, hogy kiegyenesedjen a fotelból,

percekig vesz levegőt, hogy kiáltani tudjon:

Anyus, éhes vagyok, hol van a vacsora?”

De nincs válasz, és remegve kibotorkál,

hátha valami történt, a múltkor is elszédült,

csak úgy, magától, egy perce még jól volt.

A hálóban nincs senki, a wc-re is bekopogott,

a konyha is üres, a hűtőn észrevesz egy cetlit,

 

 

Mosoly

 

Tudjuk, hogy miattunk történik
az, ami kettőnknek jár.
Áradunk egymáshoz, csak
magunknak múlunk eggyé.

 

 Открытка Санкт-Петербурга

(Szentpétervári képeslap)

 

lisztet hintett a városra

éjjel valami bolond pék

 

szombat volt akkor is

fehérbe mártotta magát a híd

a síneket kis sárga gép takarította

csillogva feszült felette a vezeték

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal