Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Bárdudvarnoki Nagy Tibor: Kié a tapintat?

 

 

 

Kié a tapintat?
.
Hallgattam.
Hallgattam sokszor,
Hallgattam sokat.
Még mosolyogtam is,
Adtam akarva a tapintatosat.
Melegen, illendőn,
Szemérmesen is tán.
Csiholt művitáik
Szekánt simulatján.
.
Hogy miről is van itt szó?
Kitanultam aztán.
Művészember helyét,
Könyökli ki művi.
Megcsalják a kottát,
Mert nem tud hegedülni.
A húrok, amúgy zengnek,
Hogyha le s fel vonják,
A nyikorgó káoszt
Meg modernnek hazudják.
.
Ekképpen hát a vers,
Mert fenemód szabad.
Üget békamódra
Vagy vakon ámokszalad.
Kortárs az ebadta,
Az élőholt költő.
Felveti a fejét.
Kész is a képesztés,
Elbódul a cseléd.
Kultúrát hazudnak
A talmi himpellérek,
A tálentummalbíró,
Lesz ki végül téved.
.
Ez a sakálfalka
Összeállva vonyít.
Züllik zülleszt, rohaszt,
Egymást vastapsolva
Bármit bebizonyít.
Ők lesznek az éra,
Az övéké lesz minden,
Kivéve a véna.
A buták, elegen, mind kövek,
Egy nagy posztamensre
Amire felcsámpál szandálban
A vízfejű nyegle.
.
Korcstárs szokás nőtt ki,
Az igennagy tapintat.
Jaj, óvatosan uram,
Ha beszélne, véletlen,
Még igazat is mondhat.
Érzékenyek ezek,
Mikor múzsát ölnek,
Kapd csak rajta Őket,
Még nekik áll föllebb.

 

 

  
  
 

Bárdudvarnoki Nagy Tibor (Budapest, 1954)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.