Videó

Posta Ákos István videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

donkihóte

akit anya szült ritkán
lesz donkihóte
vagy antonkolhász

egy darabka kolbász
némi aprópénz amiért
anyját barátját szerelmét
feláldozza megöli

láncfűrésszel felebarátját
precízen megfelezi ledarálja
felszeleteli önmagát

 

 

cannabismese

első mese

díványon fekszem lukas díványon

emlékszel a bohócokra mindnek

merev szeme volt tágra nyílt

merev szeme és borzvizelet

szaguk volt akkor még nem tudtam

mi ez csak néztek és én féltem

tőlük azt mondtad tedd a tükrödbe

rejtsd a nap szeme elé

mennyi voltam hat

 

A tökéletes férfi

A tökéletes férfi itt ül velem szemben. Ennek a férfinek félistenek a nemzői, ha ez lett a végeredmény. Az a fajta, aki csak nekem tetszik, de azért neki is van értő közönsége, nem csaphatom be magam. Csak abban bízhatok, hogy egyikkel sem fog találkozni. Swann érezhetett ilyet, amikor felfedezte Jetro főpap lányát Odett szépségében. Igen, tökéletesen értem Proustot, amikor Swann nőkhöz való viszonyát jellemzi. Az én szerelmem is ilyen. Hosszú, vörös haját felcsavarta a feje tetejére, de a nap folyamán a feszes lazaságból kioldódott néhány tincs, kibújtak a fogságból, hogy a leggyönyörűbb mértani formát vegyék fel, egy hosszúkás es kanyart. Ez a természetes görbület önmagáért létezik, azért, hogy betöltse a világegyetem réseit. Kék csíkos, hosszú ujjú pólót visel, őrület, ahogy rálóg a kézfejére, majdnem eltakarja az ujjait. Belefacsarodik a szívem, hogy a találkozásunk előtt valaki más már hozzáért. Vékony és izmos. A farmerjának is túl hosszú a szára, kirojtosodott, ahogyan a földet súrolja. Nem fél állandó kontaktusban lenni a kosszal, nem fél az élettől, nem fél a valóságtól. Milyen fehér a bőre, milyen kis szeplős. Nem üldözne mindig, hogy menjünk ki a strandra. Lerakta a hátizsákját maga mellé. Szeretném, ha tradicionális neve lenne, a leggyakoribbak közül valamelyik.

 

 Strohmann hátrahagyott bédekkere Nyomkeresőnek

 

Már az első sétádon feltűnhet

hogy nincs két egyforma kerékpâr

és a piactéren nincs piac

a szabad ég alatt kínált forraltbor

még nem terjedt el

de láthatsz színesen korosodó hippiket

ahogy nyájként összekapaszkodva

az Aquarius-t zümmögik

hogy el ne felejtsék

ők egy közösség

kell-e mondani

magányos egyedként

itt hamar felfordulnának

 

Az ebéd

 

Még meg sem melegedett alatta a széke, máris kirúgták. Főnöke adta át a felmondólevelet, és arról motyogott valamit, hogy soha nem hallgat a jó szóra, mindig a saját feje után megy, és ennek most vége. A kár, amit okozott igen jelentős. A vezetés nem is tehetett mást, ez a legkevesebb, ami ilyenkor kijár. A felesége szavai jutottak eszébe, aki tegnap este hasonló mondatokkal igyekezett tudomására hozni, hogy elege van, ki van rúgva. A válókeresetet már beadta, hamarosan értesítést kap, mikor lesz a tárgyalás. Maga sem tudta, miért, de nem érzett bosszúságot. Csak két dologgal nem volt szerencséje az életben, a munkahelyekkel, és a nőkkel. Irén eleinte elviselte a sorscsapásként megélt fordulatokat, de most úgy látszik elege lett. Nem tudta, mit tegyen. Hazamenni még nem akart, és nem volt kedvet a csavargáshoz sem. Annyiszor megfogadta, hogy meglátogatja a lányát, most még indoka is van rá, nem mintha különösebb ok kellett volna hozzá, de nem bírta Gábort, az új szeretőjét. Alkoholista, lerobbant alak volt, amikor két éve megismerte. Szerelem, mondta a lánya. Negyven évesen, három gyerekkel már nincs szerelem, csak örömtelenség, és felelősség.

 

egek

 

a csöndek közötti csendek

hangzása más mint a csendek

közötti csöndé mint amikor

várom hogy jöjjön az az egy

az elhalkult világban némán

gyújtok óriási tüzet ami nem

pattog csak lángol hangtalan

csak látni állandóan messziről

is olyan messziről is ahol az

az egy ül a zajban a morajban

a zúgásban ott ül az az egy

fülén kezei szorosan mondhatnám

hogy igazából a fejét fogja de

a zaj moraj zúgás miatt legyen

inkább a fül míg én a csendben

 

Yesabel egy valóságos végtaghiány-váltó metamorfnak mutatkozik avagy nagy végtaghiány-váltó tor-túrája, (ugye a földre) mi inkább passiója. mint úrnői passziója ő néki

 

Bizony haladánk, haladánk nagyívben szeretett Földbolygóm felé, mert ugye ez a megmutatkozás, - tudják így neveztem el románom nagyobb tartalmi egységeit – mégis csak planétánkra való visszajutásunkról szól/ (ugye az enyém és regényalakiméról)/. Hogy hány parszekbe kerül ez az út s az hány emberi év, azt drága Yesabel tudná megmondani, ő ennek a témának nagy szakértője. A teljesség kedviért azért el kell, mondjam elnézve s átélve szegény drága Yesabel du Anaconde altengernagy, kvázi admirális, semi-ex-hercegné, grófkisasszony csillagidőben mérve sűrű alakcseréit, egy valóságos végtaghiány-váltó metamorf lött haza-űr-odüsszeiánk során, míg végül igazi formájára nem lele. A megszokott, ha szabad ilyet mondani, bal oldali, dupla: valamivel könyék egyben combközép fölötti amputáltságra. Mily nagy az ő küldetése. Mikor pedig Doxopolisz felé járánk, mert ez kábé fele út kék bolygónk felé, Ama Zóna-i indulásunktól, Brünhildámtól való elválásunktól számítván, beteljesült tükrében megjelenő grandjának, mint esméretes a hetedik vénnek, Ma.x Engel.nek egyben Abrakadabarsz fő-fővajákos főbűbájosnak drága bal tagjai meg nem levő részei visszatéréséről szóló ígérete. Csonka nő(m)/ újonnan teljes lőn/. (Bocs, bocs, bocs, közönség, a birtokos személyjel/ nem birtokolása ő néki,/ hanem azonosulás szépséges vélle/ és nagyrabecsülése/ ő néki/). Ilyen már megesett,/ márminthogy Yesabelemnek/ újra éppé alakula/ minden eltávolított balsó karja-lába-molekula/ ám amputációi olta,/ csak egyszer s nagyon revid időre,/ benn Doxopoliszban Szaffion trónörökösnél. Ó, dőre/ közönség figyelmezzünk, ha nem emlékeznénk, bocs, bocs nyájas publikumom. Doxopolisz a lebegő fényváros pedig a Szíriusz - 8,6 fényév Földünktől - és az Orion-csillagképbeli Rigel csillag között húzódik meg, - 772 fényév bolygónktól -, csak azér” közönség ez adatok, hogy némi sejtésök legyen, az időkrűl, távolságokrúl. Kellemes meglepetésünkre, hogy kicsit előre szaladjak, a földi létben is megtartotta újonnan visszanyert, originális négy végtagúságát, mármint ugye Yesabel du Anaconde, de hogy túlzottan ne szaladjak előre, ebben is lesz változás ezen a földön, innen nézvést azon a földön. De míg a Doxopolisz-i teljességig eljutánk le kellett zajlania a nagy végtaghiány-váltó tortúrának, ami főleg lelkileg viselé meg Yesabelemet.

 

Holdrugó

Mikor az ember kapaszkodik
fűbe, fába, mezőillatú
szénába-szalmába,
hogy boldog legyen a sosemvolt
percek pillanatát élve,
s átérezze a kiérlelt
búzakalász-szerelmet,

 

Manhattan

 

Manhattan van. Annyira van! Manhattan a világ közepe! (bár úgy hírlik, hogy a földmagma a világ közepe). Itt élnek a szerencsések... meg a többiek. Képes város, működőképes emberekkel, a sziget őslakosai drága ruhákkal takarják el nemi szerveiket, történetek törtetnek csillogó célok felé, haladó haladékok, tehetséges gyalogosok. Itt minden teremtménynek közeli a képe, rajta kapkodás, sietős sietés, fontoskodás, kényszeredett vidámság által húzott árkok. Van ellátás, van biztonság, vannak térfigyelő kamerák, sok-sok. Felhőkarc. Felhőmarkolók, felhőhorzsolók, hosszúkás házikók ezek, égnek a láztól, akiket égnek emelnek az emeletek. Majdnem mindenkinek jut hely. Az épület végsebessége kifejezhetetlen, de mindig van hovább és tovább.

 

 Dráma

Bejön, lehasal, megszűnik,

belép, látja, ugrásra kész.

Bent van, sebez, nem mozdulok,

félrefordul, nézem, kimegy.

 

Másnap az utca túl meleg,

tele az égbolt madarakkal,

csivitelés, verdesés,

egyedül a zöldfényű nappal.

 

Nehéz, párás a levegő,

zsigereinkben túlnyomás van,

ha fél fokot fordul a tengely,

megfulladunk a zuhanásban.

 

02:21

 

És Dave izzad tovább megy a Silence klasszikus amit holló feketében nyomtam egy paksi

táncparketten nyolcvannyolcban nem kimondottan rehab utáni állapotban ami lehetne akár

paradicsomi is mégsem mindig az pedig mind igaz csak néha megijedve kapaszkodom a

félelembe hogy meglássanak éjjelente úgy ereszkedik a csend a szobára mintha valakire

 

Reinaldo Arenas

 

Az ő Kubájában mindig ragyog a napfény.

Borús időben is aranyban tüzel a sziget, ahol

élete az éjjel-nappali szeretkezések története.

Gyermekként állatokkal kezdte,

tyúkokkal, kecskékkel, kacsákkal,

később párálló seggű kancákkal is,

szinte minden állatot képes volt megkívánni,

még a kutyájukat is rávette, hogy leszopja,

de ha úgy adódott, egy dinnyével, egy tökkel

vagy egy papayával is meg tudta tenni,

és ebben senki nem látott kivetnivalót ott, ahol

a madarak a felhők között párosodnak,

 

 

GORKIJ

(Kamaradráma)

 

 

Szereplők:

Lakó

Vendég

 

 

 

A leengedett függöny mögött a Feel So High című dal hallatszik. Másodpercek telnek, ajtó csapódik a helyére.

Lakó hangja: „Itt vagyunk… Jöjjön… Asztalnál vagyunk; foglaljon helyet…” (Bútor nyikkan) „Rendben…” (Távolodó halk léptek)

 

(Nyílik a függöny)

 

Vasúti kocsi belseje (vasúttársaságok nem használnak ilyet, leginkább sertésszállító eszközre hasonlít, de nincsenek billenthető vályúk, s a baloldal kivételével, ahol méteres, téglalap alakú ablakkivágás látható (léckeretes üveg fedi), rések nélküli; jó része kartonból, festett nikecellből készült). A színpadon teljes hosszában végigfektetett síneken áll; a kocsi ablakos elejét sötétség zárja (a darab végén ellenkező irányba húzzák), elülső oldala hiányzik, a nézőtér minden pontjáról jól belátható. (A tévében Des’Ree énekel)

Szemben az ajtó, attól kissé balra gyalulatlan íróasztal, tetején távirányító, személyi igazolvány, néhány napilap, váza száraz virággal, hamutál csonkig égett gyertyával, a piros viasz kifolyt a fára, mellette kávéscsésze, hántott tökmaggal teli, odébb hőtartó teáskancsó, alátétes ibrik, poros ragasztószalag, melyet a sarokhoz tapasztottak, átellenben zöld gombostű áll ki az asztallap oldalából, rojtos masni lóg róla, arasznyira mélyen metszett rovások; két alufólia henger közül az egyiket colt nyomja (a fegyvert úgy állították, hogy a székre telepedőnek a töltények csappantyúja látszik, markolatnál további két lőszer hever). Felső sarokhoz állogatva négy darab gyógyszeres üvegfiola, cukortartó, öblében óra. A bútor jobbfelén kialakított fiókos rész zárt, négy lábát három különféle fából eszkábálták (bal elsőt ék támogatja). A sánta lábat furnérkockán tartott spirituszmelegítő érinti, rajta lábas; mellette akkumulátor, kivezető pólusait két drót köti az asztal fölé kampózott, világító, csészeburájú villanykörtéhez (másik két szál a tévéhez csatlakozik). Túloldalon kisasztal (azon kancsó, tartóban szappan, műanyagpohárban fogkefe), felette terjedelmes tükör, közelében, az ajtót magába foglaló falon egy kisebbet is akasztottak (ezekben tükröződik majd a reflektor fénye), öntapadós kampón törülköző, alatta benzineskanna. Pöndörödő tapétacsíkhoz igazítva 4-es méretű rexasztal, eldőlt a gombája, a hat golyó szerteszóródott, a két dákó posztón fekszik. Szemközt ablak (éjszaka borul rá – fokozatosan hajnal old bele, majd űzi el a sötétet), viharvert olajradiátor, péklapátnyi, kismutató nélküli óra függ, a polc fél tucat folyóiratnak ad helyet, egy kupacban könyvek, ugyanott összecsavart szőnyeg, végénél feltekert hálózsák, szivacs. A tévé (tetején gombos, sötétlapú szerkentyű) kocsi közepére fókuszál. Hátul, kiszögezett lampionmaradványt érintő állóvázán plüss, cintányéros majom gubbaszt. A kocsi csaknem teljes szabad felületét könyvkivágások borítják.

 

 

OVIsok

 

Őfel(eslege)sége:

Nem kell Brüsszel, se Schengen.

Moszkva kegyét esengem.

Jól tejel a Putyin-mutyim.

Zabos vagy rám? Vár Kukutyin.

 

Alávaló alattvaló:

Érted, én Fideszem,

lelkemet kiteszem;

nem kérdem, mit eszem:

eszi a hit eszem.

 

 

Emlékezetháló

Lebámult rá a Hold. Ott ült a lépcsőn bebugyolálva egy allegóriába. El tudja-e fogadni, amire nem mert gondolni? Beengedi-e vajon, magába, a megbonthatatlan organizmus? Ami a Másik. Tulajdonképpen egy szöveg molekula-rengetege. Emlékezetháló. Egy könyvbe zárt folyó. Gyengédség, puha tenger. Nem teljesen ébredt föl, amióta megkóstolta a szeretetet. Csak lejött a szobából sétálni, a kis utca megvárta. Nem ment arrébb a templom. A kovácsoltvas kapu szinte magától kinyílt. Akár egy hajó is kiköthetne itt. Annyi a sóhaj. S amikor ez eszébe jutott, úgy konkrétan, és kiszállt minden absztrakcióból, az Úr megérezte a kedves illatot. Átölelte. & meghintette a szomjas füvet a pára.

 

A dolgok uralnak minket

 

 

    A Gál házaspár sokáig zökkenőmentesen, botrányok és kilengések nélkül élte a pasaréti újgazdagok mintaszerű életét. A harmóniát elősegítette, hogy Gál Sándor annak idején felesége, Manyika családjának pénzéből indította el vállalkozását. Fura dolog a hála: Gál Sándort egy ideig lekötelezte Manyika szívélyessége. Ez a 10-15 évnyi hálaelőny aktívan hozzájárult a Gál-birodalom kiépítéséhez, a házaspár évekig tartó válóperes huzakodás és hajtépés helyett a vállalkozói rezidencia megalapozására és csinosítgatására fordította pénzét és energiáját. Az ügyvédek helyett az építési vállalkozók és a kényelmi szolgáltatásokat nyújtó üzletemberek jártak jól. A kétszintes házhoz nyírott füvű, rendezett kert tartozott, egy kis sziklás pihenővel. A korona ékköve azonban a legújabb technikai felfedezéseket alkalmazó, a területet impozánsan uraló úszómedence volt.

 

Nem olyan

 

A csend nem olyan, mint a vasárnap,

nem Isten-arcú patyolat nyugalom,

nem az elfehérült száj néma vacogása

és nem a táj békéje, mely mindent eltakar

nem, a csend nem olyan,

mint a szótlan visszafogottság,

szájra tapasztott tenyér,

mint az alkotás lámpafényben

vagy a madárdal nélküli fészek,

elhagyott ház, szikkadt

kenyér

 

 

 

Szentségtörés

 

 

Billy kis híján keretéből szakította ki az ajtót, amint berontott az irodába. Nagy hévvel érkezett, alig tudta lefékezni magát főnöke íróasztala előtt. Légszomja volt és karjaival összevissza kalimpált az orra előtt, mint aki meghatározatlan irányba mutogatva akarja a szemben ülő figyelmét valami félelmetesen titokzatos dologra felhívni, miközben képtelen kinyögni akár egyetlen értelmes szót is, mintha egyszuszra kellene elmondani mindazt, ami kikívánkozik belőle, s amit szinte lehetetlenség higgadtan szavakba foglalni.

 

 

Ölöm a disznót, főzöm a pálinkát

 

Hahó, Napocska! Köszi, hogy keltesz!

Ölöm a disznót. Emberek elé

Vetett disznót. Inkorrekt a kolbász?

A tort rendesen megüljük!

 

Alkonyi mámor, fő a pálinka.

Itt az összes szomszéd, a szakértők!

A whiskyvel szemben inkorrekt?

Csapatépítő a tréning.

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal