VideóA Fefe Szabó csatorna videója Keresés a honlapon: |
Vers
A KÖLTŐ PILLANTÁSA akár az orgyilkos mérgezett tőr vagy a gleccserhasító jégcsákány hegye mint magasba lendülő hóhérbárd élén megcsillanó hajnali napfény lézersugár, műtétlámpafény cirógatta szike vízre lecsapó halászó sas sárga karma futtában fölkapott aranytallér kilobbanó láng a ravatalozóban alvadtvéres sikoly a kényszerű nászágyon röppenő kő verte szélvédőrepedés páncélon koppanó robbanófejes lövedék szakítólevél végén a papírlyukasztó pont Homérosz sorsára alig ügyelve még ha viharfelhős éjszakában elveszetten, vakon tapogatódzva is. Nagy Norbert Kép forrása: Nagy Norbert facebook-oldala
Magamnak, magamban, úgy vallak: Rettentő erővel, de színes ruhák híján. Én nem bíbelődöm a hangerő-tekerővel, s e sápadt bőrre sincsen ős-betűvel írván, hogy hozzád, hazám, pusztán szívem, s születésem okán van közöm. A néma vallomáshoz, mit szótalan is tudok, úgy szívembe költözöm, hogy csak te lásd azt a gyertyapislogást, mit a szelek nem fújtak el, s harsány szó nem takart. Zilahi Nono: Csend-király. Grafika: Sipos Sándor
Kép forrása: Pixabay
VALAHOGYAN ZÖLD
Semmit sem érzek… illetve talán valami smaragd? vagy hínáros? zöldet… meg azt a riadtságot, hogy épp csúszik ki a kezünkből a tál…
a zuhanás lassított felvételét, a csattanást, szilánkokra csillanást és hozzá még néhány tompa puffanás a szétguruló gyümölcsök pattogó körei…
Néha azt hiszem, csak hozzá képzeltelek… a táltartó négy kéz… az enyém, meg a te két kezed, de se kéz se kristály se tál se gyümölcsök semmi… csak a zuhanás előtti összerándulás
Forrás: langoloharapasok.hu
EKSÖN
Boszorkány riszál az angyalcsapatban, szárnyas-patás, köpönyeges, romlott gyümölcs a kamrapolcon, celofán alatt lapul, palackozva, a lecsupaszodott faágakat fényesre sikálta rég a szél deres tenyere, estére köd guggol a kertben, bujkálnak a meglovagolt özvegyek beigért bujálkodásukhoz illő, szagos-rojtos-sodort térdszalagjai, becsapja maga mögött a csálé kiskaput a kerítő, útszéli széplány, himbálva megfeszül harangkötélként a kerítés biztosító lánca, nyírfasöprűjére pattan a vénséges banya, s belesivít az éjbe: Eksön! messziről visszhangként kíséri, tépett tollú csókák csúfos kacagása, beszippantom élvezkedve a nyomában kunkorin kavargó kénkő illatot, közeledik az éji rozsdásvas-csikorgás, a huhogó kísértetek körtánca, mikor a párkák már nem a fonalat, hanem a torkokat vágják a kertek alatt. Elcsoszogok a halottaimhoz Én elő-halott s Ők halhatatlanok Virágokat lehelnek elém S beszélnek hozzám Az egyik: a véred voltam A másik: én meg a lelked De ne gyere közénk Megbontanád a rendet Hoztam nektek ételt meg italt De hiszen tudod hogy nincs testünk Akkor honnan tudod hogy itt vagyok A szemeiddel látom magunkat
Hogy tudsz akkor beszélni A lelkiismereted beszél fiam
Cseri József: Várjuk a tavaszt? Avar, te barna-rőt avar,
Forrás: Cafeblog A túlhízott, hájas szórakoztatóipar, nehéz testét verítékezve vonszolja, az aktuális események mögé szaporán odatotyog, nadrágot old és végez imitált párzómozdulatot. * Kövérsége miatt jóízű szeretkezésre képtelen, a valóságból neki járót csak megjelöli, birtoklást és szándékot mutat, zsarolva kér el, csábítva követel a buja akarat.
Debreczeny György Fotó: Hegedűs János a végtelen időkből kiemelkedik
Fűkő Béla: A mag
Szabdaltságunk vitorlái szennyezettek Tépettségük szelekben mérhető Érthető, ha nyílt vizekben igazán szabadok Ránk égett szárnyaink már nem is fájnak a perzselődött szaru égető ragacsa már-már édes Szurokba mártott távlataim rongált csőrű csapásokkal lyuggatottak Mondjam, mutassam, hol lehet, betörni lelkemnek udvarába? Mondjam, mutassam, hol lehet roncsolni, tövig gázolni vérereim deltájába? Most lehet Most lehet csak igazán!
Nagy Attila: Ő Félrevert harang
Hőség teszi, vagy cseppnyi délibáb,
Seholsincs szavakat mormol magában,
Okolva ökölbe tett kézzel félrevert harangból
AZ AKCENTUSRÓL
Unokám nem ismeri a csillagszemű juhászt, sem Johnny Popcorn kalandos életét, az Óperenciás helyett neki az Ontarió a nagy víz, s dollárban fiadzik majd bankszámláján a betét. Most még vállamhoz bújva azt búgja, Daddy, de ha hirtelen hírtelen eltűnök, mint a tejfogát, hamar elfelejt, egy időre legalábbis, hagyatékom mind, ami akad, széthordja a szél, elrohad a magyar susnyásban, s még egy kis akcentusa se marad utánam szegénynek.
Fonnyadt öregasszony az ősz, a vaksi ködből lép elő. Hajába ökörnyál fonódik, szája szögletéhez még odatapadva a nyár morzsái. Szuszogva cipeli hátán összekötözött batyuját. A nyirkos avarban kaparász, rőzsét gyűjt télire, hiszen hideg lesz. Egy kerítésrács mögül rácsodálkoznak a krizantémok. Arcán halvány mosolyba futnak a ráncok, mikor megüti orrát a sírvirágok kesernyés illata.
Grafika: Sipos Sándor
legyen romantikus a manga legyen benne család és kedves háziállatok meg akció is legyen benne
barát bajtárs és persze baj nézzenek ki jól benne a nők legyenek mellben kidolgozottak legyenek népszerűek az üveghegyen és a célcsoporton is túl
A líra nem törekszik ellentmondás- Mentességre. Maga a keletkezése, Képződése és létrejötte is merő Szempont-, és logika-nélküliség. Esszencia és szubsztancia. A költészet ízlelőbimbói a szavak. A nyelv egy érzékszerv. Az íze teszi szeretetté a gyümölcsöt.
Három ember
egyik elnöki díjat kapott.
másiknak Isten fejére helyezte a kezét.
a harmadiknak csak a perec lyuka maradt
mind a három jó valamiben!
VELED A fejed két kezembe fogtam, hajadba túrva egy délután. NÉLKÜLED Most csak kavicsokat sírok. HIÁNY Jó, hogy mondod!
istenem, annyira pici vagy
A DELTÁBAN
Rohanni akarok Feltépni a föld bőrét mint durva kartonpapírt Homokviharban körözni Át akarok vágni a nagy síkságokon ismét
|