Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

Kultúra & Kritika – A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja

 

Magvető Kiadó

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – Irodalomtudományi Osztály

jooble.org

 

Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Vizsga

 

 

Élete legfontosabb szigorlatára készült

Elolvasta a lábjegyzetet is

Most az egyszer nem vallhatok kudarcot

Ezt mondogatta magában eltökélten

Szerzett egy beépített chipet

Nehogy valamit elfelejtsen

Gondosan megfésülködött

Megnézte a tükörben magát

Még egy kis smink

Éppen csak annyi

Amennyi egy komoly vizsgához illik

Nehogy már egy szigorlatjegyen

Vérezzenek el az álmai

 

MI LENNE, HA

 

  

Mi lenne, ha most az egyszer magamnak írnék verset,

 

nem divatból, pózból,

 

nem másnak, hogy örüljön, gyógyuljon,

 

nem is önterápiából, nem is az ósdimodern

 

elméletek kedvéért, nem a halott szerzőnek,

 

vagyis nekem,

 

hanem valakinek, akihez közöm van,

 

nem nosztalgiából, szerelemből, hiányból, szenvedélyből, vagy krónikásként a kamerának,

 

a sleppnek,

 

nem bárgyú médiumként, nem flancos vagányságból,

 

hanem, ahogy ember beszél az angyallal

 

a kedveséről és a bűneiről,

 

az emberiség nevében,

 

mit is mondanék versben magamnak,

 

 

Írás a dűlőkre

 

Talán nyár, talán reggel van,

a szobán átröpülő lábgyűrűs gólya vissza nem jön,

nincs többé erőd, amikor a félelem megfüröszt.


Rovod dűlőkre az írást.

Még látod az elbukottakat,

a táj vagy s az út vagy, felejtesz háborút, méhrajt,

forrás tenyeréből iszol, dőlhetsz pihenni bárhová.

 

 

A Császár

II. változat

 

 Apám óvatos, megfélemlített,

              mintha a Templom titkait őrizné.

Talán kétszer dőlt ki a piától,

       míg én naponta görbültem segg-részeggé.

 

Emberi botsáska, faág mímelő.

Lepkék szárnyai: kényes porcelánszirmok.

                     A nyelv fül, fejük felfúvódott has:

              álcák mögé bújt egy generáció.

 

 

Jailhouse rock

 

A farkas már megint itt jár, pedig csaknem

egy éve… semmi. Ha a szappan

és a bőr közé elektromos tér kerül,

nem árt kicsit jobban odafigyelni.

 

A gyanú persze napok óta velem.

(a környezet olvad?) (vagy éjszaka minden megnő?)

Árnyéka, állatkerti szaga,

sárga szemvillanás?

Nem.

 

hogyha


lényegében
még mindig
ugyanott
vagy
egy kicsit
előrébb
mint az undok
légy
a zsíros levesestál
szélén

 

MINŐSÉGI ÁLDOZAT

 

A sakk úgynevezett elmesport.

Két intellektus szikrázó összecsapása.

A forradalmat törvényszerűen követő konszolidáció idején

Budapesten, a November 7. tér és a Körönd között

valahol félúton, de a vacogtatón hűvös mélyben,

sakkozgatókedvű kihallgatótisztem, a derék,

döntetlenre adta kihívásos páros mérkőzésünket.

Előbb én vertem meg őt,

aztán ő vert meg engem. Piszkosul.

Akkoriban a szakkönyvek a gyalogot még  

parasztnak nevezték,

s a Vezér csak mosolygott, milliom példányban, búzaérlelőn.

 

Mária fiára emlékezik

ha fára mászott
megérintette az eget
máskor szitakötőket fogott
buborékot eregetett
sokszor játszott ipi-apacsot
Józseffel pecázni járt
tekintetétől elmozdultak a kavicsok
ne rosszalkodj
mondtam ilyenkor
és ringattam elalvásig

 

 

CRITICAL MASS I

 

Vinni örömmel a keresztet.

 


CRITICAL MASS II

 

Semmi sem történt.

Mégis félrenéztetek.

 

 

Esti merengő

 

volt karácsonyom épp elég

gyalázatos és meseszép

 

hófüggönyön át isten nézett

hogy örülünk a születésnek

 

aztán az angyalok elsuhantak

jött a tél a magadra zárt ablak

 

fenyőkereszt szíved belevásik

vársz betlehemtől feltámadásig

 

 

42 

vajon a nappalra rá
szárad az éj? mint
gézzel fedett seb
viszket alatta a fény
és amikor lerántod
hirtelen egy mozdulattal
kiserken a tudat? 
vagy mint világfátyol
takarja el annyira
csak annyira a lényegit
hogy ne lehessek
erre az életre vak?

 

 

szép vers – csúnya vers

 

1.

az emberek általában
a szép verset igényelik
(hogy így fejezzem ki magam)
ha szép verset írnék
központozással írnám és
szólna a vers
az első szerelemről
(a szerelemről egyáltalán)
lehozható és lehozhatatlan
csillagokról

 

reggel.hu

vetített zászlók a templom falán
a tornyokon még száradó harangszó
lemeszelt árnyékával az éjszakából
kikeveredő napot épp kivégzik
a vár fokára ábrákat rajzolok
egy-két eltévedt golyó
és kalapács
ami éppen ütne de nincs
hogyan
és mit
és miért sem
kételyeim lapos pályáján
kitört térkővek közt sistergő város

**

 

Gyermek a buszon

 
Kezében egy fekete zsineggel
ül a buszon a gyermek.

Mint egy fekete nyál, úgy
csüng ujjai közül ez a pompás játék.

Meggörnyedve, oldalra hajolva
köröz vele.

Egyre jobban meghajol.
Szinte már lecsúszik a székről.

Egyesíteni akarja a zsinór végét
a padló fekete mocskával.

 

Tollatlan

Ajtók nyílnak és csukódnak
ki-be jár valaki bennünk
költözködő mindennapok
hórukkosa lett a lelkünk

vigyázva visszük tükreinket
a foncsor mégis megreped
szemünk körül rianások
foltoznak bombatölcséreket

 

 

Vannak

 

legtöbben a széplelkűek

aztán a hivatalból-okosok

a kiválasztottak a kiválasztókkal

istenek közvetlen barátai

kikhez házhoz jár az áldás

hibákat mindenkiben meglelők

 
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal