Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Csak vonalak vannak. 
Tiszta égen száradó, 
nyári esték. Csak pár-
huzam, és számos ok 
arra, hogy miért.

 

Azt mondja, két sarokkal arrébb. Nem a Szürkebarát utca,
legyen inkább a Kossuth. 
Azt mondja, írt, neki. Egy nyert, egy vesztes csatát. Az 
egyetlen háborút.

 

és ami már rég nem neked szól.
a nyitott ablakú házak. a szűk
utcákban a szél. ahogyan a ki-
húzott zsinegen fehér szoknyám
lobog. ideje lecserélnem a 
zászlót.

 

Mielőtt elengeded a galambot, simogasd
meg a szárnyait. Ne etesd, a teli has csak 
zavarná röptét, hamarább fáradna ki. Ha 
a galamb már röpült előtte egyedül is, nem 
kell féltened. Bár mindig jöhet egy meleg 
áramlat, egy felhő, esetleg egy ragadozó 
madár. De ezek már tőled függetlenek. 
Te csak arról tehetsz, hogy a galamb mi-
képp indul útnak.

 

innen nézve homályos,

vagy csak
tested takarja ki, a szavak
óriásra nőnek, mindegyikük
bablétra

 

Szakura

- Monori Évának -

most írom, először, hogy cseresznye-
fa. nem virág, fa. lombos, ágas, törzs-
gyökeres. fa. nem a madár, nem a te-
tejére tűzött ég, nem a rajtad pihegő
csillagok. "csak" fa.

 

Birtalan Ferencnek

Az ég általában véve túl sokat mozog.
Fújsz rá kéket, lakkot, és ha már ragad,
mozdulatlan addig tartod, míg meg nem áll
magától úgy, hogy tovább már nem mozog.

 

Szöllősi Mátyásnak

Tényleg nem tudom eldönteni, felnőttél-e 
önmagadhoz. Nem az, hogy az évek, vagy
a centik nem stimmelnek papíron - már ha
valami, valamikor papíron egyáltalán stimmelt -,
hangulat van, mindössze ennyit tudok. Rólad.

 

Lobogás

A símaszk mögött,
lángoló utcakő mögött
egy arc van
és ifjúság.
Ott hit lobog,
amott a zászló,
s a mellékutcákban árulás.
S a jelszavak
tartalma is lobog:
hol jelent,
hol eltakar.
Szél fújja mind,
és agyakra, mint
óriásplakát ragad.
E szélben
úgy állok én,
lobogva, mint
ki fennakadt.
Önálló
öntudat,
ökörnyál
a pesti őszben.

 

Méla öreg van,
mintha fotel karfáján kéz, kezemen
(persze e városi tájban is itt vagy)
és ahogyan falevél friss zöldje sötétül,
érzem amint lassacskán esteledünk.

 

Ketted

Van-e szabálya a rizsfőzésnek? – kérdezték a tanítványok.
A kellő pillanat felismerésében keressétek – válaszolt a mester.

Most egy tanítvány sem főzi kétszer ugyanúgy az ételét.
Milyen furcsa. A keresés oldja bennük a halálfélelmet.

 

Misi elutazna

Misi bepakol bőröndjébe.
Szabályos négyzet alakú ingeit
pontos fedéssel egymásra helyezi.
Az egyiknek megigazítja a nyakát.
Két szigorúan vasalt nadrág és az
alsóneműk. Kettő pulóver, cipő.
Egy papucs, egy törülköző.
Misi lefekszik az ágyra.
Térdhajlatai alá
csúsztatja
kezét
és
gondos
mozdulatokkal
összehajtogatja magát.
Lesimítja az éleit. Nézi a plafont.
Nincs senki, aki bőröndbe tegye. Megint marad.

 

Kézrátétel

Rátették a kezüket az utcákra. Az utcák felkunkorodtak.
Rátették a kezüket az országra. Kormos, kiégett házak.
Rátették a kezüket a fejekre. Vérben és hadrendben állnak.
Az ablakok kitörtek. Az ajtókat nem lehet bezárni.
Kasszáik vannak és vas villákban laknak a magaslatokon.
Rézhúrokat feszítenek a futók elé.
Száraz káposztareszelék a szívük.
Tenyerük alatt elolvadt lelkiismeret. Lenyalják.
Ragacsos testedet kullancshalomba mártják.
Nyikorognak a síneken. Csigák. Okét mutatnak.
Felnyitják fejedet. Dió az agyad.
Nyugalmat akarnak, ezért eszik.
Kitisztul a szemük, mikor beleélveznek a kútba.
Az átlátszó, sötét vízben lassan merül a fehér ondó.

 

jó lenne vágyban holdsütésben*

szeress akkor is ha nem szeretsz
hívd segítségül a karmát
a macska holdban áztatja
a karmát

amikor szeretsz akkor se szeress
eperfalevélen didereg
a holnap selyemgubója
kereskedik számban a szó

helypénzt szedni helyénvaló
szeress akkor is ha nem szeretsz
jó lenne vágyban holdsütésben
ágyban zsírpárnák közt halni meg

* Bédy Lili Szeress akkor is c. verse
motívumainak felhasználásával

Bédi Kamilla illusztrációja

 Bédi Kamilla illusztrációja

 

fogalmam sincs

variáció Stiller Kriszta ennyire c. versére

ma fogalmam sincs sok-sok állomásig
egy utca mélyén nem venném a véred
a fák fejében a józan észnek annyi
isten szeretne ha elszórna az élet

állj a hídra mert isten szeretne
tök mindegy már hogy apró szélütések
szebb halál kell a nyúltagyamba varrtan
mitől vagyok részeg szétroncsolódva


Stiller Kriszta önarcképe

 



Nagy Zopán Mama vedd meg nekem
(rajzolatok, képek, gesztusok 1998-2010)

mama vedd meg nekem

Nagy Zopán Skizológia c. kötetének olvasása közben

alvadt véred lassan táncol
ében álmok ájulások
kérlek ne nyúzz meg teljesen
szirom alatt növekszik hatalmassá a favágó
céltábla csőrével kárognak ájulások

olvadt vérted a hallgatás hornya
hat almát nem akarok
csak a reccsenést szeretném hallani
az élet nagy villanyórájának kattogását
hűvös szelek csoszognak viszonylagosan

felébredtem lila amnéziába varrva
megőrölt a káromkodás imamalma
ó krémkirály ó krémkirály
hol a te kakaóvajad
hol a te rémes franciád

táltosnak (utálatosnak) vallottam magam
eddig a sörsátorban ültem
ott vészeltem át
Csien-lung tíz nagy hadjáratát
mert nincs sors melyet le ne győzne a nevetés

ki mint nevet úgy arat
kérlek szirom ne nyúzz meg teljesen
favágó alatt nő hatalmassá a fa
céltábla-álmok árulások és árudák
mama vedd meg nekem a garudát

 



Nagy Zopán: ópapika
(rajzolatok, képek, gesztusok 1998-2010)

ó papika!

montázs Nagy Zopán verseiből

a káprázat a pénz tulajdona
mi van a héj alatt? mi van a héj alatt? mi van a héj alatt?
a félrebeszélés-program esetlegességei
a homogén hagyomány
homályát hangsúlyozzák

ó papika te véres kapca!
amott csak reccsen a titkos küszöb
és csillagtalan éjen áttetsző fekete kendő
az agónia útikönyveinek zuhanásai
a hétköznapok semmijén át az egekig

(l)átható (f)alak alatti tantra-bitang
s jött a vak pornószínésznő
ösztönös ősz fürdőzött a tó felett
belső tükörbe zuhant az áttetsző kavics
énekét hallgatom

mi van a héj alatt? mi van a héj alatt? mi van a héj alatt?
dolomit és mész dolomit és kész
rozoga műanyag bevonatú rozsdásodó rugókkal nyikorgó
félrevert fakutya az ember aki a káprázat tulajdona
csitty-csutty-csuritty, csitty-csutty-csuritty

 

ezeken a fényképeken nincs karácsony

Fruzsina lányom fényképalbumából

ezeken a fényképeken nincs karácsony
nincs feldíszített karácsonyfa
sem girlandok fagyöngyök krisztustövisek
a képeken semmi sem utal a téli napfordulóra
pedig máglyát rakni szép pogány
s egyházi szokás

és egyáltalán
van ezeknek a képeknek etimológiájuk?

hatalmas kövekkel körülhatárolt terület
belül többnyire tiszta kvarcszemek tömege
belül homokozóvödör és lapát
és készen kapott formák
hogy megkezdődhessen a váralkotás
ja és ott vagyok én is
és az árnyékom is ott van

 

most felfele száll

kollázs Novák Valentin verseiből

a Bastille-ból a máglyára kilépő
lélek rálép a földelő huzalra
fiam maga bizony kötözött hús
földi bugyit dörzsöl a nap
de a láma nyugodtan ül a lámán
a Bastille-ban nem talált jakot

legyen a vers a világé
a kilincselés szellemében
rossz helyre hozták a postást
szegényt hamar letaposták
ó vérsóvár kéjes szerepek
makadámon göcög a madám

szenesült mértan dől el
ó tökfilkó maga norvég sorvég
és a pulóvere sem sorvégmintás
most felfele száll a füstkegy
fel a füsthegy tetejére
munkahelyéről a Bastille-ból kilépő

liberté égalité fraternité

 

a mindenható pillanat

montázs Weöres Sándor verseiből,
születésének századik évfordulójára

kitört vadul a köd mögül a mindenható pillanat
s úgy leng el életem mint lágy felhő a hold alatt
beteg vagyok? vagy hulla vagyok?
itt értem van a mozgás a nyugalom
előbb-utóbb mindenkit elfelednek
táncom előtted reszket

magamat magamból kiüríteném
ércből van öntve aki boldog .
hét tükörben nézd arcom
tán most születtünk? vagy tán már hiányzunk?
ne vállalj mást csak a teljes homályt
éjjel ha lovak lépése dobban
+

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal