Egyéb publicisztikák, tanulmányok és esszék

Budapest-töredékek: Jónás Tamás Somlyó Zoltán Megbeszélések az istennel c. verséről

Kelebi Kiss István: Ősz

Lássuk mindjárt először is a címet. Önmegvalósítás... veszedelmes kifejezés. Veszedelmes, jobban mondva inkább félreértelmezett, közhelyesített, lefokozott, beszűkített és popularizált kifejezés, amely a modern értelmezésben már messze eltávolodott attól a jelentéstől, amelynek felvillantására ez a gondolatsor kísérletet tenne. Önkiteljesítés... ez már talán valamivel jobban hangzik, ugyanakkor ennek esetében is felvetődik a kérdés, hogy pontosan mit is teljesítünk ki az "ön-", vagy "önmagam" fogalma alatt. Misztikus... nos, ezzel már talán értelmes kiindulópontot találhatunk a vizsgálódáshoz. Misztikus szempontból megragadni, megvalósítani és megismerni valamit, illetve mély és bensőséges közelségbe kerülni valamihez, ami önmagunkon túlmutat, mindig másfajta módon történik, és minden szempontból valamiféle többletet hordoz, mint a hétköznapi módon történő tapasztalás esetében.

A költők feladatait, attribútumait, eszközeit és célját Lactantius nem egyetlen összefüggő szövegrészben tárgyalja, hanem argumentumokként funkcionáló exemplumok közé iktatva kiszólások és interrogatiók, néhol pedig exclamatiók formájában. Poétaképét tehát induktívan, azaz egyedi példákból általános következtetésekre jutva adja meg.

Lactantiusnál a poétaképnek alapvetően két aspektusa figyelhető meg:

1. A poéta mint testis: A poéták műveinek egyes locusait az isteni tannak megfelelően interpretálja. Ily módon a poéta mint testis alakját tanúbizonyságul kívánja alkalmazni a művelt pogányság megnyerésének érdekében.

2. A poéták mint transfiguratorok: Az euhémerista koncepció mitikussá alakulásának költői folyamatát tárgyalja, azaz a poéták transfiguratióját, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a res gestae-t, egykori királyok lényét és tetteit istenivé emeljék.

Mózes nyolcvan évesen kezdte a szolgálatát. Ábrahám száz évesen apa lett. Ádám százharminc évesen nemzette Séth nevű fiát. majd Séth 912 évig élt. Járed százhatvankét évesen lett apa, a fia az az Énókh volt, akit az Isten magához vett élve. Noé ötszáz évesen nemzette Sémet. Egyébként százhúsz év a mai ember életideje a Biblia szerint. Ezt figyelembe véve egy hetven éves férfi érett fiatalembernek nevezhető.

És mindvégig úton vagyunk a megértés felé. Az ember magával viszi önmagát, nem tudja elhagyni az ént a beszéd. Nem mi csináljuk a nyelvet. Ő alkotott bennünket, az Ő legelőjének nyája vagyunk. S amit legszívesebben magunknak kívánnánk s tennénk, azt tesszük másokkal. Olyan mértékkel mérnek nekünk, mint amilyennel mi mérünk.

Csomópontok – Turi Attila építőművész
és alkotótársainak kiállítása

Kedves idős nénik és bácsik és köztes állapotúak! Ez az aranyos nyugdíjas néni a fotón az édesanyám özv. Angyal Gyuláné, becenevén "Angyalmarika", egy tavaly nyári bécsi kirándulásán, a Stephansdom-ban. Tudjátok, hol járkál mostanában, koronavírus-járvány idején Angyalmarika? SEHOL!!! Otthon marad és esze ágában sincs feleslegesen kóborolni és naponta vásárolni, főleg nem ül be a BKK-járatoknak a szalaggal lezárt, vezetőtől biztonsági távot tartó részére. Tisztában van vele, hogy a kora miatt ő a leginkább veszélyeztetett csoportba tartozik, de mellesleg évek óta szed naponta C-vitamint, mint én. Hetente legfeljebb 1-2 alkalommal mozdul ki otthonról, akkor is csak a legfontosabbakat veszi meg, vagy intézi el.

Turczi István: A Mélyből, 2020. március 15-én
Zámbori Soma előadásában
Kép, hang, utómunka: Pető Illés

A korakeresztény hívek részéről az antik költészeti hagyomány mint a pogánysághoz tartozó elem a retorikához és a filozófiához hasonlóan¹ jelentős ellenérzéseket váltott ki. A Római Birodalom és a kereszténység közt fennálló feszültség, a keresztényüldözések és más, a keresztényeket hátrányosan súlytó intézkedések tovább szilárdították ezt a meggyőződést. Lactantius ezzel a felfogással szembehelyezkedve a vallás szolgálatába állítva, nyíltan használja fel a retorikát, filozófiát és antik költészetet mint eszközt az isteni tan hirdetésére fő művében, a Divinae Institutionesben. Az opus második exordiumának² tekinthető 5.1 caputban önreflexió formájában fogalmazódik meg Lactantius részéről, hogy milyen célközönség indokolja a pogány antik kultúra eme három ágának átvételét:

1. Nostros tamen confirmabimus, quorum non est stabilis, ac solidis radicibus fundata et fixa sententia. Nutant enim plurimi, ac maxime qui litterarum aliquid attigerunt. Div.Inst.5.1.9³

Könyvbemutató – Jankovics Marcell

Mit csinál egy karmester? - Hámori Máté és Makláry László a Kult50-ben

Újabban meglehetősen nehezen veszem rá magamat bárminemű írásmű formába öntésére, amely jelenségnek kézzel fogható, jobban mondva néven nevezhető okait is a maguk nevén tudnám szólítani. Minderre azonban jelenlegi elmélődésem során nem kívánok kitérni, elvégre, mint ahogyan a jól ismert passzus is oly találóan meginvitálja: "Ideje van...", méghozzá mindennek a maga jól meghatározható és tetten érhető ideje. Mostanság inkább a csendes magamba mélyedéssel telnek napjaim... Önmagamba, mint ahogyan az a magam egyszerű módján képes lehetek meghatározni. A Belső Titkok Világa, amelybe életem során oly sokszor nyílhatott már alkalmam betekintést tenni, mostanság oly ambivalens módon viseltetik irányomban: hol elfogadó, hol a borzalmakig fokozván az elutasítást mutatkozik elképesztő mértékben kirekesztőnek. Ennek is oka van... a Gnózis Útján járók bizonyára pontosan ismerik mindazt, amiről jelenleg szót szeretnék ejteni.

Exkluzív tárlatvezetés Gordon Eszter fotográfussal Keleti Éva életműkiállításán

A narratológiai vizsgálatok középpontjában a 20. század második feléig a szövegek álltak. Ezt követően a digitális tér és az annak hatására kialakult információs társadalom más médiumoknak, majd az intermedialitás lehetőségeinek is teret engedett, hozzájárulva ezzel a klasszikus narratív elemek transzformációjához.¹ Ugyanakkor az irodalmi textusoknál alkalmazott narratív stratégiák más médiumok adaptációs alapjául szolgáltak, azaz a szöveg az intermedialitás révén egy másik formában született újjá a posztklasszikus narratológia jegyében. Az eltérő mediális terek más médiumfüggetlen narratívák kialakulását is előidézték, amelyek akár egy textuális kontextusban is napvilágot láthattak volna, és némileg napvilágot is láttak. Jelen tanulmány célja egy ilyen komplex narratív struktúra vizsgálata.

Ez a narratívatípus egy filozófiai elmélet alapjaiból képződött meg a posztnarratív formájában, amely a butterfly effect elnevezést² kapta. Ennek a káoszelmélet alapjaira építő teóriának a lényege, hogy a véletlenszerű folyamatok, azok pozitív visszacsatolásai folytán, egy dominóelv hatású aktussorozat következtében messzire nyúló és hosszú távú hatást válthatnak ki az őket befolyásoló rendszerből. A teória megteremtője Edward Lorenz, a New York-i Tudományegyetem professzora 1963-ban alkotta meg tézisét. Ekkor a pillangó helyett még sirály szerepelt a reprezentatív kiindulópéldában.

Kult’30 – Az értékes félóra: László Fülöp kiállítás

Egy perc VERS – Hétvári Andrea: KICSINNYÉ LESZ

A rög gyermeke – Portréfilm Oravecz Imre költőről (portréfilm-előzetes)

A modern regényt az ismeretelméleti túlsúly, a posztmodern románcot viszont az ontológiai túlsúly jellemzi. (valóságillúzió, felfüggesztése). De a két pillangó egymásba szerethet.

Mennyire vágyunk arra, hogy ne vonja el semmi a figyelmünket a számunkra oly fontos gondolkodástól. S amikor már semmi nem vonja el figyelmünket attól, amiről egész életünkben azt hittük, ez lényeges, (a szél is eláll), akkor mi magunk vesszük el a koncentrációt attól a valamitől, amit eddig a legnélkülözhetetlenebb (vágyott) tevékenységnek tartottunk. Kikerüljük azt, amit szeretünk. Megunjuk.

„Nemzet metafizika nélkül, olyan, mint templom oltár nélkül.” Georg Wilhelm Friedrich Hegel kitűnő megállapítása azon kijelentések közé tartozik, amelyekkel a keresztények is egyetértenek. „A megismerés minden formájában az abszolútum szerez önmagáról ismeretet.”Ez is stimmel, hiszen Isten szelleme, azaz maga a Mennyei Atya találta ki a látható világot ilyen formában, amilyenben jelenleg megismerhető. Ő szerez ismeretet minden egyes történéssel és szabadalommal, mert Ő Benne lakozik a teljesség. S amikor az ember nyilvánosságra hoz valami egészen újnak tűnő, fantasztikus állítást, Isten csak annyit mond: „Na, végre! Észrevették.”És kipipálja az átadandó információk között.

Tőle származik a Szellem, Aki önálló személy, de nem független az Örökkévalótól. De külön entitás, Aki teljesen az Atya fejével és a Fiú, Jézus Krisztus szellemiségével gondolkodik, cselekszik. Ezért minden tudományos felfedezés először Isten elméjében fogan meg. S a Szellem helyezi bele az emberbe a tanítást, az invenciót, a szándékot.

Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg - Hegedűs Gyöngyi