Videó

A PécsTV műsora.




Keresés a honlapon:


Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal


Forrás: Resident Art

Szlávik Barbara radikális, monokróm festészete attól radikális, hogy minden értelemben elmegy a festészet határáig, és azon a pengevékony mezsgyén egyensúlyoz, amely a festészetet és a nem-festészetet választja el egymástól. Kép-elméleti vizsgálódásait leginkább analitikus metafestészetként lehetne aposztrofálni, azaz olyan művészetnek, amely a festészet eszközeivel vizsgálja a műfaj végső kérdéseit. Mindeközben a tudományos apparátus módszereit is alkalmazza, azaz a filozófia, az esztétika és a művészetelmélet teoretikusainak fogalomkészletével operál.

 


Mánfai György mobilfotója

....Az az ember, aki különleges érzékenységgel rendelkezik arra, hogy a Teremtett Világban felfedezze és birtokolja az isteni alkotás esztétikáját, felfokozott szépségvágyánál fogva mindenbe és mindenkibe hajlamos beleszeretni, amiben vagy akiben megérinti ez az isteni valóság....

A kép, a fotó az alkotó legszemélyesebb, legszentebb vallomása, legemelkedettebb kifejezése kell, hogy legyen, a kifejezhetetlen körültáncolása. Az alkotás pedig sűrítés, megérző, felérző képesség... Irigylem a szerzőt, hiszen minden nap meggyőződhet a víz vízszintes bizonyosságában, a vízpart és a vasút melletti nyárfák és a kikötőkben horgonyzó vitorlások árbócainak hiteles függőlegesében...,

 


Kántor Zsolt (0958-2023)

A messiás Jézus eljövetele előtti kor, az inter-testamentális időszak,1 sok mindenben hasonlított a posztmodern nyugati kultúra jelenlegi korához. A Gemara2 ír is erről: „A Tóra3 elment keresni valakit, aki tanulmányozza.”

Tehát a törvény maga kelt fel, a rabbik szerint ebben a korban, hogy igaz embereket keressen arra a célra, hogy újra tanulmányozzák Őt, és tanítsák az alapvető morális szabályokat. (Ez a megszemélyesítés jelzi, hogy a törvényt személyként is aposztrofálták Izraelben, előrevetítve, hogy egyszer, az Írás testté lesz.

 


Kép forrása: Magyar Fotóművészek Szövetsége

 

A Magyar Fotóművészek Szövetsége szervezésében 2025 májusában megrendezésre kerül a

 

X. Pécsi Fotóbiennálé

 

A Kortárs Magyar Fotográfia nevet viselő kiállítássorozat először 1995-ben nyitotta meg kapuit Pécsen. Az akkor hét helyszínen zajló egyéni és csoportos kiállítások, fotóművészeti előadások, szakmai beszélgetések főszervezője a Mecseki Fotóklub és a Magyar Fotóművészek Szövetsége volt. Az esemény sikere alapján a szervezők a továbbiakban Pécsi Fotóbiennálé név alatt, kétévenként további 8 alkalommal (1997-2011) adtak helyet az időközben nemzetközi érdeklődésre is számot tartó művészeti eseménynek.  

A neves hagyományok újjáélesztése céljából a Magyar Fotóművészek Szövetsége 2025 májusában megrendezi a X.Pécsi Fotóbiennálét, amely ezúttal öt helyszínen ad teret rangos csoportos és egyéni fotóművészeti kiállításoknak.

Az esemény fő rendezvénye a  pécsi Csontváry Múzeumban megrendezésre kerülő csoportos, tematikus tárlat lesz, melynek címe: Circle (Kör)

 

 

A Magyar Zene Háza videója

 


Kántor Zsolt (1958-2023)

A Biblia szerint Isten vörös agyagból formált meg bennünket. Mint a világ legzseniálisabb szobrásza. (Ezért akarja az Örökkévaló, hogy mi, a teremtett lények is Hozzá hasonlóan, alkossunk dolgokat.) Azután belelehelte az orrába Ádámnak a szellemét, ami egyben az élet bemenetelét jelentette az agyagba, ami hússá lett. Isten leheletétől az inak, erek, idegek is előjöttek. Előállt egy struktúra, egy organikus működés. Ugyanakkor, Ádám és Éva frigyéből már olyan emberek születtek (Káin és Ábel), akikbe a teremtő leheletet már Ádám adta tovább, a magján keresztül. De ezt követően minden megszületett egyén különböző tulajdonságokkal bírt. Isten azt akarta, hogy az emberi lények változatos, sokféle alakot, formát, arcot öltsenek. Hogy mindenki összetéveszthetetlen legyen. Akárcsak az Úr.

 


Kántor Zsolt (1958-2023)

Tandori Dezső jelentősége túlnyúlik a betűvetők kompetenciáján. Őt a madarak és az angyalok regisztrálták az örökkévaló könyvében. Olyan nagyság, mint Hrabal vagy Kundera. Csak ő az élet létező elevenségét nem az ízek, tapintások hús-vér koordinátáin át szemlélte, hanem virtuális hologramokon keresztül. Amelyek árnyékok és párák mátrixai között bújtak meg.

Csak idő kell erudíciójának méltó és hiteles értékeléséhez, világmagyarázatának felfogásához. Bizonyos lehet a magyar olvasó benne, hogy sokféle nyelven hozzáférhető lesz nemsokára. Ázsiója egyre emelkedni fog. Mert tekintélyes műértők fogják nagy elánnal újra-felfedezni. Felismerni benne azt az embertípust, aki hiányzik nagyon, immár, a földgolyó egyedei közül.

Azt a különös karaktert és figurát, aki nemcsak a láthatót nézi, hanem a jelenség mögötti molekulák mozgására is felfigyel. Akinek van szeme az irgalmasságra és a kedvességre, az apró homokszemek rendezetlenségében rejlő zenei frekvenciák gyógyító hatására. Aki egy szárnytoll vonalaiból a végtelen működésére képes következtetni. S aki nemcsak megfogalmazni képes, hanem grafikailag ábrázolni is, a kvantumok szívzörejeit.

 

A MNMKK - Petőfi Irodalmi Múzeum videója

 

A HELYI-éRTéK / Zsigár Cecília csatornájának videója

 


Fecske Csaba Fotó: Székelyhidi Zsolt
(Kép forrása: Holdkatlan Galéria)

Kedves Csaba! Mindig az egyszerűségre és a pontosságra tanítottál. Halálhíred váratlanul ért és olyan emlékzuhatag alá húzta szívemet és fejemet, amit mosolyogva idéz jelenem. A Gesztenyés utcai panellakás délutánjainak napsütésében töltött verselemzések és kötött formák tanításainak – számomra esztelen – eszmefuttatásában a tizenéves cigánygyerek akkor még mit sem sejtett abból, hogy olyan kötelékbe hajtja lelkét, ami életre szóló függés, mint József Attilába szerelembe esni. Tisztán emlékszem nagyokat beszélgettünk József Attiláról, miután megesett, hogy a saját versszakomat csempésztem bele az egyik versébe a legnagyobbnak. Elemeztük és Te mondtad: nehezen, de akkor is rájöttem a csalafintaságra. Olyan jól sikerült, hogy nehéz volt felismerni a különbséget. Tudni akartad milyen ösztönösség vezetett engem odáig. 

 


Kelebi Kiss István: Nemzedékek (Kép forrása: Holdkatlan Galéria)

Jézus 111

Akinek van, annak adatik. Először a szó érkezik. Az Ige érinti meg a szívet. Ahogy a Példabeszédek mondja, a nyelv hatalma dönt el sok kérdést. Életet adhat a Szó. De le is veheti a bástyát a sakktábláról. Amiben a leginkább bíznak, az fő akadálya a sors megjobbulásának. Bálvány. Tegyük a tárgy helyére Istent. Az Igét. Akinek van, annak még többet ad az élet. Van mihez képest. Miként szűnik meg, ami megmarad. Jó annak, aki gyűjt nehéz időkben is. Olvas. Ezékiel próféta és János evangélista, az Írás szerint, megette az Igét, a könyvet, hogy az valóságosan az én organikus részévé legyen. Ez is úrvacsora volt a maga módján. Az Ige minden alkalommal testté lesz bennünk is, amikor megértük, befogadjuk.

 

 

A MNMKK - Petőfi Irodalmi Múzeum csatorna videója

 

 
Fotó: Bak Rita

Budapest, Polgárok Háza, 2024. 02. 23. 18 h

Telt ház fogadott, amikor beléptem Pósa Zoltán könyvbemutatójára a Polgárok Házába.

A bemutatót tavaly őszre, a szerző 75. születésnapjára tervezték, de az akkor, betegség miatt elmaradt, így a magyar kultúra napja is jó alkalmat teremtett az összejövetelnek 2025. január 23-án a Polgárok Házában.

A szerző mellett Gáspár Ferenc, az est moderátora, egyben monográfusa ült, Bolberitz Zsófia előadóművész, illetve Kelemen Erzsébet kutatótanár, József- Attila-díjas író és irodalomtörténész.

 

A MNMKK - Petőfi Irodalmi Múzeum csatorna videója

 


Kabdebó Lóránt
(Kép forrása: muut.hu / kulter.hu)

 

Rettenetes, hogy már három éve!

Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, tudós, egyetemi tanár 2022. január 24-én meghaltál. Filológus voltál, leginkább nem középiskolás fokon tanító. A katedráig görnyedten mentél, hátadon hordoztad a súlyosat, „az élet nagy stimulánsának”, a művészetnek kifürkészhetetlen titkát, majd perdültél egyet a hallgatók felé, fiatallá varázsoltad magad. Alakod megnőtt, amikor megszólaltál. Játékosan az asztal szélére ültél, olykor fel-alá sétáltál, tanítottál és tanítottál, mivelhogy arra születettél.

Számos kitüntetést kaptál, mindamellett nem eleget. Többet, mást érdemeltél. Min múlott, kin múlott? Tudja, aki tudja. Itt jártál közöttünk, hozzánk beszéltél, kicsit sok voltál, nyomulásod a díjak felé kicsit kevés. A végén mintha elfáradtál volna. Halálod előtt néhány órával még elküldted utolsó köteted kéziratát a szerkesztőhöz, és mint aki jól végezte dolgát, entert nyomtál, kis idő múlva pedig valami történt.1

 

 
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal