VideóA Hatvan Online (HO TV) csatorna videója Keresés a honlapon: |
Kántor Zsolt: Tandori és a transzcendens világ – A mindenség pókhálója
Tandori és a transzcendens világ A mindenség pókhálója
Tandori Dezső jelentősége túlnyúlik a betűvetők kompetenciáján. Őt a madarak és az angyalok regisztrálták az örökkévaló könyvében. Olyan nagyság, mint Hrabal vagy Kundera. Csak ő az élet létező elevenségét nem az ízek, tapintások hús-vér koordinátáin át szemlélte, hanem virtuális hologramokon keresztül. Amelyek árnyékok és párák mátrixai között bújtak meg. Csak idő kell erudíciójának méltó és hiteles értékeléséhez, világmagyarázatának felfogásához. Bizonyos lehet a magyar olvasó benne, hogy sokféle nyelven hozzáférhető lesz nemsokára. Ázsiója egyre emelkedni fog. Mert tekintélyes műértők fogják nagy elánnal újra-felfedezni. Felismerni benne azt az embertípust, aki hiányzik nagyon, immár, a földgolyó egyedei közül. Azt a különös karaktert és figurát, aki nemcsak a láthatót nézi, hanem a jelenség mögötti molekulák mozgására is felfigyel. Akinek van szeme az irgalmasságra és a kedvességre, az apró homokszemek rendezetlenségében rejlő zenei frekvenciák gyógyító hatására. Aki egy szárnytoll vonalaiból a végtelen működésére képes következtetni. S aki nemcsak megfogalmazni képes, hanem grafikailag ábrázolni is, a kvantumok szívzörejeit. Még javában tart az úgynevezett szocialista világrend, amikor Tandori Dezső jelentkezik első kötetével (Töredék Hamletnek, 1968). Magyarországon épp az új gazdasági mechanizmust készültek bevezetni. Martin Luther King és Robert Kennedy merénylet áldozata lett. Kitörtek a párizsi diáklázadások. A Varsói Szerződés csapatai megszállták Csehszlovákiát. Albánia kilépett a Varsói Szerződésből. Mendénél egy gyorsvonat frontálisan ütközött egy tehervonattal. Csíkszeredán tüntettek a lakosok, hogy Hargita megye központjává válhassanak. Az Apolló űrhajó Hold körüli pályára állt. 1973-ban, a második kötet (Egy talált tárgy megtisztítása) megjelenése idején véget ért az USA háborúja Vietnam ellen. Kirobbant a Watergate-ügy. A Varsói Szerződés haderőcsökkentésről tárgyalt a NATO vezetőivel. Willy Brandt Izraelbe látogatott. Izgalmas évek voltak, sok későbbi történelmi fordulat alapzatát, gyökérzetét jelentették ezek az események. Látszott az alagút vége. Költőnk debütálásában azonban mintha nem játszottak volna szerepet. Ha csak a cikluscímeket nézzük az első kötetben, csupa harmónia, zene. Egy part kövei; Kert; Macabre a mesterekért; Vissza az égbe; Koan bel canto; Nyers. Deperszonalizáció. Lírai fenomenológia. Telítettség. Ezeket a jelzőket kapta az első két kötet. A létezés lényegének hozzáférhetetlenségét s annak kitűnő érzékeltetését hangsúlyozták a költőnél, a hidegséget, ugyanakkor a szinte matematikai terminológiával megszólaló modalitást, amely pontosan járja körül a lelki terrénumot. Egy új paradigmát láttak benne, az eszköztelen, szerep nélküli beszédet. Amit hiányoltak belőle, az a társadalmi elkötelezettség volt, ami a későbbiekben legkidomborodóbb erényévé vált. Elődeiként többnyire Rimbaud, Apollinaire, Celan, Mallarmé és Benn, Kassák és Tamkó Sirató Károly neve merült fel.
Margócsy István írta róla a Petri és/vagy Tandori című tanulmányában: „Tandori ugyanis, mint ahogy ismeretes, tökéletesen hideg távoltartással figyelte (vagy talán nem is figyelte) a világ és az ország politikai helyzetét és állapotát, s a politikai cselekvésnek vagy beavatkozásnak, amit pedig a szamizdatkötet már magával a létezésével is képviselt, még a halvány kísértése is messze távol állt tőle.”[1] A magányosság és a Humboldt által bevezetett nyelvszemlélet nem jelenti a transzcendencia eltűnését a költészetéből. Sőt, sűrített, tömörített mondatai mögött mindig érezhető egy ki nem mondott Isten-kép. „Szavakba önteném a kétkedést, amelyhez nyilvánvalóan jogom van, amennyiben hordozom” (Egy vers vágóasztala). A dolgok állása, az elképzelések, az artikuláció mind a szólamok és hangnemek egymásba csúszásában fellelhető nála. S a láthatatlan az illúziók feladásában kezdett megmutatkozni. Íme, egy példa, a sakk és a történetteológia összefonódására. (Persze áttételesen sem jelentés-telítetlen.) A Betlehemi istállóból egy kis jószág kinéz című vers ennyiből áll: „Hc3”. Meg ott van még A Sátán körbemutogatja Jézusnak a világot című opus. Az „abbahagy, abbamarad” lendület. Elképesztő jelentés-teliség. Vagy: A lélek és a test című, függőleges sorvers. „Az első betű az első sorban van, a második betű a második sorban van stb.” Intarzia-textus. (Érdemes fellapozni az Egy talált tárgy megtisztítását, olyan evidencializmusra bukkanhatunk, amely 2019-ben is időtlen – nem idétlen – tanulságokat rejt. ) Tarján Tamás írja róla, a Tandori számai című esszéjében. (Új Forrás) „A természet elemei – főleg a flóra és a fauna élőlényei – emberemlékezet óta megkülönböztetett, misztikus (színezetű) tiszteletben áll(hat)nak éppen mert természetiek. Az elvont műveletek, az alkotás eredményeire viszont azért háramlik a rokon tisztelet, mert nem természetiek. Az ember hódol annak, aki nem az övé, és annak, ami az övé. A betűk és a számok mágiájában a történelem, a vallás, a lélektan tudományán kívül a művészettudományok is érdekeltek. A szóvarázs, a névvarázs vizsgálata külön stúdium az irodalomtudomány körén belül. Sokkal ritkábban válik analízis tárgyává a (szép)irodalmi szövegekbe épült-ékült számok jellege, jelentősége, mennyisége, hatása, szövegszerűsége. A betű jel, a szám jegy (bár nem egy népnél, nem egy írásrendszerben a jel előbb jegy is volt, betűből lett a szám). A művészi textusok – olykor még az értekező próza textusai is – idegenkednek a számjegyekkel (vagyis nem betűkkel) rögzített szám(adat)októl. Tény, hogy a szám részint "antitest" az íráskép számára, s eleve más – mondhatni tény- és leltárszerűbb – asszociációkat vált ki az olvasóból, mint a betű, a betűsor, a szó. Fontoljuk meg: nem egészen mindegy, hogy ez a röpke gondolatmenet a XX. század, a 20. század vagy a huszadik század végén keletkezik-e?” A világ dolgai mégsem hagyják hidegen. A versek atmoszférájában benne van a Zeitgeist. Csak a nyelvezete más, mint az akkori költőké. Teljesen különbözik az Utassy József-féle forradalmiságtól. Távol áll tőle a Csoóri Sándor fémjelezte személyesség, a Juhász Ferenc-féle eposzi lendület, A Nagy Gáspár-féle politikai hevület. A Petri György-típusú, cinikus, ironikus és extravagáns hangnem is elüt ettől a nyugodt, leíró, ugyanakkor rendkívül motívum-gazdag beszédmódtól, amit a Töredék Hamletnek szerzője képvisel. Minden hogy kitágult, mióta (Minden hogy kitágult…) Ludwig Wittgenstein hatása elemi módon érvényesül szövegeiben. Tandori szerint a világ tényekből áll és azok konfigurációiból, a tényállásokból (Sachverhalt). A dolgok képezik a világ szubsztanciáját, melyek mint olyanok egyszerűek, változatlanok és a tényállásoktól függetlenek. A dolgok létezésére azonban csak a priori következtethetünk: ha nem lennének tárgyak, nem beszélhetnénk igazságértékekről sem. Számunkra sohasem jelennek meg, csupán a tényállásokból ismerhetjük őket. A tényállásban a dolgokat valamely reláció kapcsolja össze. Ezek a relációk képezik a világ logikai vázát (logikai forma), a nyelv és a világ közösségét (a logikai forma minden képben esszenciáját képezi a valóságnak). Az emberi kapcsolatokról is sajátos véleménye van. Radikális. (A radix gyökeret jelent.) A jelenségeket a gyökerüknél ragadja meg. Az önátadás másként történik nála, mint általában a szerelmeseknél. Ugyanazt a totalitást várja vissza, amit a megfogalmazás precizitásától. Szinte a lélegzetévé, a bensőt átjáró lényeggé válik benne, amit megért, földolgoz. Te már fuldoklasz bennem, aki még (Te már fuldoklasz) A racionális indíttatású világlátásba rejtett, alulretorizált távolságtartás, azaz a distancia olyan mértéket ért el Tandorinál, amely kiverte a biztosítékot az irodalmi közvélemény korifeusai között. Mégsem a tiltott kategóriába sorolták, hanem a tűrtbe. Nem veszélyezteti a politikai struktúrát, gondolták. Pedig tévedtek. Az autentikus gondolkodás – mélysége és szerteágazó érdeklődése révén – a leginkább támadta a monolit szemléletet. Az első két kötet a magyar irodalomtörténet egy új szakaszát jelentette. S Esterházy Péter, Nádas, Mészöly Miklós felbukkanásával együtt felemelte a honi literatúrát. Hova is? Talán egy filozofikusabb régióba, ami a rendszerváltozás előtti évek szellemi megújulását hozta el. Az esztéticista szecesszió megérkezett és színesebbé tette a magyar kultúrát. A nyelvet és a gondolkodást. Még van adósságunk felé.
Megjelent: 2025-04-03 20:00:00
|
