Videó

Hétvári Andrea: Esti vetítés




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Jean Lurcat francia gobelinművész és művésztársai a hatvanas évek elején jócskán kizökkentették az európai textilművészetet az egykori kerékvágásból. A műfaj gyökeresen megújult, képviselői felfedezték, hogy a textil nem csak gobelin és szövött textil lehet, és hogy nem csak síkban működtethető. 1963-tól a Lausanne-ban rendezett biennálék megmutatták, hogy a textilművészet, mint önkifejezési forma bekéredzkedhet a képzőművészet nagy vizuális kertjébe. Az első hazai forradalmárok a hatvanas évek végén zárkóztak fel a nyugati áramlathoz, és a hetvenes években mutatták meg igazi arcukat. Közéjük tartozott Balázs Irén is, akinek életútja sem volt szokványos, hiszen bár textil szakon kezdte a főiskolát, elhagyta azt, mert csalódott a képzésben, amit túl egysíkúnak érzett. Végül díszítőfestőként diplomázott, de mégsem engedte el a textilt, úgy látszik, izgalmas kihívást jelenthetett számára az újítás lehetősége, mert újra visszatért régi szerelméhez. A művészt a szakma nagy kísérletezőként tartja számon, ám ő a kezdetekkor nem a műfaj experimentális útjait kereste, inkább a mondanivaló izgatta. Akkoriban a közlés szándéka munkált benne: mesélt, narrált, üzent, filozofált, moralizált.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

 

Hungary Beat Poet Laureate címmel díjazta Gyukics Gábort az amerikai National Beat Poet Foundation Inc. Magyarországon kívül eddig csak négy ország és egy amerikai állam költője kapta meg az életmű-kitüntetést. A díjátadót idén valószínűleg online rendezik meg.

A beatköltészet mindenkinek hangot ad.” – magyarázza Debora Tosun Kilday, a National Beat Poet Foundation alapító-vezetője. Az amerikai és nemzetközi beatfesztiváljukat és havi rendezvényüket,a Kerouac Cafét azzal a kettős céllal szervezik, hogy életben tartsák az irodalmi irányzat első képviselőinek írásait, és hogy megszülethessen egy új beatnemzedék is.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

 

Másfél hónapja zárva az Erkel Színház. Az Eiffel Műhelyház március végére tervezett ünnepélyes átadását el kellett halasztani a járványügyi helyzet miatt. Ókovács Szilveszter főigazgató elmondta: május 25-én állnak elő az újragondolt következő évad tervével, amelyben helyet kap a most elmaradt bemutatók zöme. A kollégák egy részét kényszerszabadságra küldték, de a háttérben gőzerővel folyik a munka. Online lehetőségekről, új magyar művekről és reménykeltő újraindulásról is beszélgettünk.

Tovább az orszagut.com cikkére >>>

 

 

Az interaktívnak hazudott távolságzsugorító netes holland képnézegető program segítségével belebújhatunk Hieronymus Bosch Gyönyörök kertje című festményébe, olyan közelségből, ahonnan az életben soha nem láthatnánk a szárnyasoltár felületét, pontosabban a „valós világ látszatainak optikai kiterjesztését” (Paul Virilio), ahol nincsenek többé életlen sarkok, árnyékos részek, és hiányzik a felejtés jótékony szűrője, amely enyhítené a halálos transzparenciát. A triptichon középső táblájának bal szélén olyan motívumot figyelhetünk meg, amely hátborzongatóan modellezi saját pozíciónkat: egy vízben úszó óriásmag Világmodelljének egyetlen, üvegcsövű nyílásánál kíváncsi patkány terrorizálja a bent lakó figurát, míg a magból kinövő termés átlátszó buborékjában meztelen emberpár készül tétován végzetes reprodukcióra az anya nélküli magzatvízben lebegve. A viralitás paradicsoma kitermeli a sterilitás poklát: a hetvenes években immunhiányos betegséggel született texasi buborékfiú földön kívüli légkörben nevelkedett egy sátorfóliában, majd a NASA által kifejlesztett szkafanderben, ám tizenkét évesen meghalt: a túlságosan védett térben a szervezet elveszíti minden védekezőképességét.

Tovább a dunszt.sk cikkére >>>

 

A Kecskeméti Nemzeti Színház, Ha kedd, akkor Kecskemét online előadásközvetítő sorozatában, május 19-én este 7-kor, a Csoportterápia című darab lesz látható. A színházszeretők „nappalijába” nem is akárhogyan kerül a zenés komédia, hiszen angol felirattal egészül ki a felvétel

Szente Vajk, Galambos Attila és Bolba Tamás műve közkívánatra kerül a kecskeméti teátrum online közvetítéssorozatába. De vajon miben rejlik a Csoportterápia című „mjuzikelkámedi” töretlen sikere?

Tovább a magyarnemzet.hu cikkére >>>

 

Szemadám György képein az idő furcsa pályán fut – Hans Holbein és Marcel Duchamp az idők messzeségéből is megidézhető egy sakktábla mellé; Magritte, Vermeer, Dalí, Dante és Vergilius tekintetének ívét látjuk ismét. Szerepek, alteregók, mesterek és vitapartnerek.

A történelem is a személyesség által van jelen, egykori férfiak családi albumból ismert szelíd tekintete néz ránk, nem a politikusportrék tekintélyt sugárzó döntéshozói, nem a lövészárkok mocskában vérző sebesültek, mégis tudjuk, hogy a háború hányukat elragadta.

Tovább a helyorseg.ma cikkére >>>

 

Tóth Csilla tárgyias költészetét a hétköznapok apró kellékeivel teszi otthonossá, és éppannyira mozgunk otthonosan ebben a világban, mint amennyire az önismeretben. Első kötetének címe egy hiányos mondat, mely mögött kétféle lírai alany állhat. Egy olyan, akivel mindent meg lehet tenni, vagy egy olyan határozott és színes személyiség, akivel mindent jó megélni. Verseiben egy eleven testre, intellektusra és anyára lelünk, akinek lételeme az írás, mert szeretné magát átmenteni az időn. De küzdhetünk-e vajon a törékenység ellen, elkerülhető-e a személyiség feloldódása? Feloldódott a hétköznapokban, / elfedte magát a make-upokkal, / elszitált a porrongy verésében, / elkeveredett a krumplifőzelékben” (Anyu eltűnt).

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

 

Hatalmas sikert aratott Krisztics Villő Macskám, mint Szókratész című rövidfilmjével a világ egyik legfontosabb független filmes fesztiválján, a Párizsban évről-évre megrendezésre kerülő ÉCU-n.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

 

Szerda este adták át az idei Libri Irodalmi Díjat, amelyet ezúttal Láng Zsoltnak ítélt a zsűri a Bolyai című kötetéért. A marosvásárhelyi íróval ennek apropóján beszélgettünk (a nem biztos, hogy) euklideszi regényéről, a szex közben is a prímszámokon gondolkodó, új világot alkotó, de a korában meg nem értett zseniről, és a Bolyaiak apa-fiú kapcsolatáról. Csak a végén vettük észre, hogy a beszélgetés egy kicsit mintha elhajlott volna tudományos irányba, noha a regény kifejezetten olvasmányos, néhol krimiszerűen izgalmas. De épp Bolyaitól tudjuk, hogy különböző terekben különbözően viselkedünk.

hvg.hu:Bolyai lett a 2019-ben megjelent magyar nyelvű kötetek között a legjobb a Libri Irodalmi Díj zsűrije szerint. Mennyiben tartja fontos elismerésnek az ilyen díjakat?

Láng Zsolt: Akkor is írnék, ha nem volnának díjak, de ki ne dolgozna jobban, ha megdicsérik. Ez a dicséret persze a kiadónak is szól, komoly részük van ebben a könyvben. És szól az olvasóknak is, azoknak is, akik elolvasták a könyvet, és azoknak is, akik nem. Szóval, ez egy jó dolog.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

 

Fehér Menny egy magyarázó, ismeretterjesztő mű-csoport. Szubjektív, korlátolt érvényességű meghatározás, sőt, legyen inkább spekuláció, elképzelés. A videó (animáció) egy, a témához köthető interjú szövegét illusztrálja.

Ami pedig a videóban elhangzik, egy tökéletes világ, egy ideális társadalom megteremtésére épülő definíció gyűjtemény – egy fehér, európai férfi gyűjteménye, de lehetne akár egy fehér, európai nő spekulációja is a földreszállt menyország képéből kiindulva. Az interjú során elhangzott vélemények pedig szinte tökéletesen érvényesnek hatnak akkor is, ha egy online felolvasó szoftver különböző karaktereinek a szájába adják őket.

Tovább a balkon.art cikkére >>>

 

Új kötetét mutatja majd be többek között Erdős Virág, Krusovszky Dénes és Nádasdy Ádám is.

A Margó Irodalmi Fesztivál a járványhelyzetre való tekintettel 2020. június 3-7. között online valósítja meg a kilenc év alatt megkerülhetetlenné vált irodalmi ünnepet, ami idén ötven programmal jelentkezik – írják a szervezők a közleményükben.

Az elmúlt hetekben újragondolták a lehetőségeket, és a főtámogató Bookline-nal, valamint a szerzőkkel és a kiadókkal együttműködésben valósítják meg az eseményt, csak éppen virtuálisan.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

 

Úgy hívták: csengőfrász.”
/Idézet a filmből/

Deák Kristóf rendezésében ismerhettük meg a Mindenki című nagyszerű Oscar-díjas rövidfilmet, és most egy újabb zseniális alkotással állt elő: Foglyok.

A történet alapkoncepciója adott volt, így a rendezőnek mindenképp törekednie kellett arra, hogy megteremtse azt az atmoszférát, amit egyrészt egy igaz történetnek betudhat a közönség, másrészt pedig, hogy a háború után vagyunk, a kemény diktatúra időszakában, a Rákosi-rendszer közepében, nem messze a jól ismert egykori nyilas főhadiszállástól, majd az utánuk kialakított kommunista faggató-műhelytől, az Andrássy út 60-tól. (Érdemes, hasznos és mindenképp meglepetésszerű, szomorú, tragikus, de egyben sokkal jobban érthető az a groteszk játék, ami a filmben megjelenik, ha előtte végig jártuk a Terror Háza folyosóit. Ajánlott tétel.)

Tovább a pannontukor.hu cikkére >>>

 

drMáriás: Müller Cecília nyugalomhipnózisával megállítja a járványt és megmenti a hazát Matisse húsvéti virága

Az emberiség számos esetben tudott már fordítani a dolgokon, kitalálni valamit, amitől egy darabig mégiscsak továbbmegy a szekér. A koronavírus okozta bezárkózásra, a lehetőségek szűkülésére adott reakcióként egyre-másra születnek olyan válaszok, amelyek a karantént megelőző ún. normalitást helyettesítik addig is, amíg a dolgok rendbe nem jönnek. BIHARI ÁGNES ÍRÁSA.

Ami a hazai vizuális művészeti élet szereplőit illeti, több más, szintén nyomás alá került területhez hasonlóan a korábbinál intenzívebben kezdik belakni a virtuális teret. Bizonyos múzeumok netre költözött kiállításai, egyes galériák eleve online térbe tervezett eseményei, és a különféle közösségi felületeken publikáló művészeknek a korábbiakhoz képest érdekesebb és közvetlenebb kommunikációja mind-mind a karanténhelyzet hozadékának látszanak. 

 

Az üdvözlendő kommunikációs újítások sorába tartozik az is, ami most a Kieselbach Galéria Facebook-oldalán történik. Fogyasztható rövidségű, olvasmányosan megírt szakmai szövegeket és fotókat kínálnak az otthonukban rekedt érdeklődőknek és potenciális vevőknek. Március második fele óta fut egy sorozatuk is (heti egy poszt, nagyjából), amiben hazai műgyűjtőkről és gyűjteményeikről írnak, informatívan és közvetlen hangnemben. 

Tovább a revizoronline.com cikkére >>>

 

 

Hogyan reagálnak a járványhelyzet miatt megváltozott körülményekre a könyvkiadók? Körkérdésünkre Tönkő Vera, a Park Kiadó irodalmi vezetője válaszol. 

Hogyan változtak meg a kiadói munka mindennapjai?

Március közepe óta otthonról dolgozunk. Maga az otthonról dolgozás nem ismeretlen a szellemi műhelyekben dolgozók számára, de ez a helyzet most más. A kiadóban dolgozók számára is komoly kihívást jelent összeegyeztetni az elmélyült munkát, az online értekezleteket a háztartással és a gyerekek számára nyújtott segítséggel a digitális oktatásban. Szép lassan megtanuljuk fegyelmezetten kezelni a technikai kudarcokat és a töredék időket, de azt hiszem, sokunknak hiányzik most a csend, a saját szoba. És persze hiányoznak a beszélgetések, a viták, a kiadói nyüzsgés, ami mindannyiunk munkáját inspirálja. Hiszen a könyvkiadás csapatmunka.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

Hajdu Szabolcs Békeidő című új nagyjátékfilmje az első olyan magyar alkotás, amely nem moziban, hanem az interneten debütál. Bonyolult emberi viszonyokkal, végletekig eldurvult kapcsolatokkal szembesít, amelyek közös vonása a dominanciára törekvés és a kiszolgáltatottság. A rendezővel beszélgettünk.

Április 23-án debütált a Békeidő a Vimeón. Miért döntöttek úgy, hogy nem várják meg a járványhelyzet végét?

Nem nagyon volt más lehetőségünk. Nehéz megjósolni, mikor lesz vége a járványnak, és pont ezért tisztában voltunk azzal, hogy ha most nem mutatjuk be a filmet, akkor nagyon sokat kell várnunk a premierrel, hiszen valószínűleg az összes számításba jövő külföldi fesztivál törlődik ezen a nyáron. Márpedig nyilván egy nemzetközi premier után mutattuk volna be itthon, így ez valószínűleg egy évet csúszott volna.

Nem akartuk kivárni, amíg újraindul a filmes vérkeringés.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük az egyelőre csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. A harmadik epizódban Petró Zsuzska művészettörténészt faggattuk a lassúság különféle aspektusairól.

A kiállítást nem egy vagy két kurátor, hanem egy egész kurátori csapat szervezte. Mennyire volt más az előkészítési folyamat? Mennyire volt új helyzet, hogy egyszerre több szempontot kellett összeegyeztetnetek?

 

Egy-egy ilyen projektnek általában két, de akár három kurátora is van, és a munkafolyamat során is több kollégánkkal kell szorosan együttműködnünk, így az érdekek, igények, vélemények összeegyeztetése nem szokatlan helyzet. Így viszont, hogy a szakmai, tartalmi részét is ilyen sokan állítottuk össze, mindenképp újfajta kihívást jelentett. A slowság fogalma az életben és a művészetben érthető módon mindannyiunknak kicsit mást jelentett, még ha volt is rengeteg közös pont. 

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

 

Nincs ajándék-szabadság  –  a József Attila- és Babérkoszorú-díjas költővel beszélgettünk.

2016-ban többek között ifjúkori illúzióinak elvesztéséről mesélt. Úgy fogalmazott: „a 80-as, 90-es években még viszonylag fiatal ember voltam, és minél jobban lazult a diktatúra, annál jobban bűzlött, és annál elviselhetetlenebbé vált. Az első Megtanulni élni írásakor, ha csodában nem is bíztam, mégis tele voltam izgalommal, pozitív várakozásokkal. Annyira nem, mint valaha a 20. század elején azok az emberek, akik úgy képzelték, hogy rövidesen megvalósítják itt a földön a mennyországot – amiből aztán az egyik legrémesebb század lett, tudjuk. A gondolatot így fejezte be: „Hogy aztán milyen hülyeségekben fognak hinni a mostani harmincasok utódai, azt ma nem lehet tudni. De valamit biztos kitalálnak majd, muszáj lesz nekik.” Az elmúlt négy évben kiderült-e, hogy az új generációk milyen hitvallással viszik majd tovább azt a bizonyos lángot akár az irodalom akár a társadalom tekintetében?

Hogy miben hisznek ma és miben fognak hinni holnap, azt nehéz megmondani. Az én generációm legfőképpen a szabadságban hitt, valahogy úgy, ahogy az egyiptomi fogságban a zsidók hihettek az Ígéret földjében. Aztán mára kiderült, hogy a szabadság, különösen bizonyos földrajzi koordináták között, Hétfejű Sárkánynak mutatkozhat.  Kiderült, számomra is, hogy nincs ajándék-szabadság, azért mindennap meg kell küzdeni, és a vereség is benne van a pakliban. 

Tovább a hajonaplo.ma cikkére >>>

 

A minap már Stahl Judittal is egyeztetett egy új műsor indítása kapcsán. Szerinte a színház politikussága nem az aktuálpolitizálást, hanem a környezetre való azonnali és hatékony reflexiót jelenti. S bár a próbákon is legjobb a személyes jelenlét, az Első Magyar Karantén- színház próbái zoom-on ugyanúgy folytatódnak, mintha bármely más, „rendes” előadás próbafolyamatáról beszélnénk. A körülményekhez való alkalmazkodásról, szövetségekről és a színház új megjelenési formájáról beszélgettünk Magács László rendezővel, a TRIP hajó igazgatójával. 

 

A Trip Hajó volt szinte az első, amely reagált a járvány miatt kialakult helyzetre: kreatív módon létrehoztátok az Első Magyar Karantén-színházat. Miért e műfaj mellett döntöttetek?


Azt, hogy ez meg fog történni, én már korábban láttam. Egy hónappal ezelőtt, amikor Olaszországban kitört a járvány, már elkezdtem beszélgetni a kollégáimmal, hogyan és miként fogjuk ezt az időszakot átvészelni, ha hozzánk is elérkezik. A 100 főnél nagyobb, beltéri rendezvényeket megtiltó kormányrendelet meghozása után mi is azonnal leálltunk, beltéri és kültéri eseményeinkkel egyaránt. Rögtön felhívtam a soron következő program résztvevőit, hogy hajlandóak-e streamelt előadást csinálni. 

Tovább a dunszt.sk cikkére >>>

 

Lengedező zacskók, suhanó fóliák, komoly megfigyelések és állítások alakítják a Ploubuter Parkot. A művész alkotta saját világ első pillantásra csak fóliák és zacskók összevisszaságának tűnhet, ám közelebb lépve költői lélekjelenségekkel szembesülünk. A műtárgyak transzformációjáról és a tájban betöltött szerepükről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: A nejlonzacskó a kedvenc tárgyad?

 

Koronczi Endre: Én nem így fogalmaznék, és nem is biztos, hogy tárgyként tekintek rájuk, de az elmúlt időszakban valóban sokat foglalkoztam velük. A történet nem elsősorban a nejlonzacskóról szól, ez csak egy eszköz felismerni egy jelenséget, amelyet mindenki láthat és ismerhet a hétköznapi működés során. Szemétként jelennek meg a környezetünkben, de egy kis légáramlat, fuvallat hatására mozogni kezdenek, életre kelnek. Tulajdonképpen arra látunk példát, hogyan válhat egy hitvány tárgy egy munkafolyamat során fontos jelentéshordozóvá. Évekkel ezelőtt még rengeteg elszabadult nejlonzacskóval találkozhattunk a városokban.

Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>

 

Legényesezz otthon! címmel indított kihívást a néptáncosoknak a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a közösségi oldalán.

Fontos, hogy mindenki aki megteheti, most maradjon otthon! De mi otthon is tudunk táncolni... Mutasd meg a világnak, milyen virtuózan táncolsz kalotaszegi legényest!” – írták felhívásukban. A feladatban 6 szabadon választott kalotaszegi legényes pontot kell táncolni a lakásban, majd 3 újabb személyt megnevezni a kihívásra.

 

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

 

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal