Keresés a honlapon:

„Csak baktattam…” – női identitások és testtörténetek a Bura Galériában (Pócsik Andrea)

Kiállítási enteriőr. Fotó: Bura Galéria (Kép forrása: amu.hvg.hu)

A Bura Galéria Véget ért a jó élet című kiállítása Farkas Clara munkáiból és meghívott művésztársai alkotásaiból a női identitás, az anyaság, a trauma és a kulturális hovatartozás kérdéseit vizsgálja. Az alábbiakban Pócsik Andrea megnyitón elhangzott beszédét tesszük közzé.

Megnyitó szövegemet a Tér és az Idő szerkesztette, szervezte, talán nem véletlenül, hiszen akinek a munkáját mától itt megcsodálhatjuk, nem képzőművész, hanem filmes hátterű alkotó. Művészi alkatában érzékenysége, a filmes látása, gondolkodása és kivételes szervezői készsége (amely a filmgyártás tapasztalataiból ered) jó arányban egyesül.

csak baktattam, baktattam, baktattam – visszatérő mottó, vagy inkább refrén lesz a szövegemben, idézet egy filmből, Tarr Béla Sátántangójának kocsmajelenetéből, részlet Kelemen, a kocsis (Mihók Barna operatőr, a film társ-forgatókönyvírója) monológjából, amelyben Irimiás eljövetelénék hírét jelenti be. 

Tovább amu.hvg.hu cikkére >>>

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2026-03-16 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.