Szemle

Összeszedtem pár felvételt, amiken magyar költők saját versüket mondják, mert azt gondolom, nincs annál érdekesebb, mint mikor egy vers a saját hangján szólal meg. A listát bővíteni ér.

Tovább a cink.hu cikkére >>>

A Gittegylet.com kultblog már harmadik éve szervezi meg a világraszóló Posztolj verset az utcára! akciót a magyar költészet napján, József Attila születésnapján, április 11-én. Legyen egy nap a magyar versé, árasszuk el a hirdetőoszlopokat, valódi üzenőfalakat, járdákat, és minden legálisan posztolható felületet versekkel!

Tovább a posztoljverset.hu cikkére >>>

Valamelyik költő emészthető, valamelyik pedig különlegesebb. Nemes Z. Márió szerintem ez utóbbi kategóriába tartozik – osztályozta a legutóbb meghívott vendégét a befogadók mércéje alapján Várnai Réka. Az Írók klubjának mozgatórugója közel másfél éve, 2014. október 26-án indította útjára azt a sorozatot, amely kéthavonta összehozza az irodalomszerető közönséget.

Tovább a newjsag.hu cikkére >>>

A táncszínpadok mozdulati és szcenikai kliséit is fölsorakoztatta, de nem idézőjelek között, hanem naturális komolysággal.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Tudjuk jól, hogy a könyvre gondolhatunk élményforrásként, tudástárként, és ha megérdemli, megjelenésében, kivitelében is esztétikumot hordozó szép tárgyként. De gondoltunk-e már arra, hogy bemegyünk egy könyvesboltba, ahol nincsenek könyvek, amelynek nincs raktára. Bemegyünk, és egy látogatói táblagépen keresgélünk körülbelül ötezer könyv között. És mi történik, ha megtaláltuk, amit szeretnénk? Kinyomtatjuk. Kinyomtatjuk ott, a boltban, néhány perc alatt egy nyomtatórobotot segítségül hívva. A szerkezet a lapokat egymáshoz rögzíti és borítóval is ellátja. Bármennyire hihetetlen is, könyvet kapunk. Szóval nincs itt az ideje a könyvek és az olvasás elsiratásának… Ezekbe a pillanatok alatt elkészült könyvekbe is elhelyezhetjük ex librisünket, könyvjegyünket, már ha vagyunk annyira műveltségszeretők, hogy készíttettünk már a magunk számára. És van olyan is, aki ennél jóval távolabb merészkedik, ahogyan tette ezt Póka György is.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Könnyekig röhögtető és fájdalmasan ismerős a Koronázás című előadás a Púder Galéria és Bárszínházban, Erdélyi Dániel rendezésében. Kis hely, nagy élmény, nem csak negyveneseknek.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Fiatalkorom meghatározó élménye volt 1996–97-ben a Csarnok Kultusz Motel évada a Miskolci Nemzeti Színházban, ahol addig csak Zsótér Sándor rendezéseit tudtam értékelni (lehet, ha ma látnám az akkori előadásokat, máshogyan vélekednék, ám semmi garancia nincs arra, hogy fejlődött volna az ízlésem az elmúlt húsz évben). Csarnok alatt tényleg a színház szerelőcsarnokát kell érteni, melyet ugyan már korábban is használtak játszóhelyként, de ebben az évadban éreztem azt, hogy megtalálta végre valódi „funkcióját”, amikor Kamondi Zoltán koncepciója alapján létrejött itt a „Kultusz Motel”.

Tovább a muut.hu cikkére >>>

Egy doktori kiállításon vagyok, és nem csak azért, mert doktorandusz a festő. Egy plasztikai sebész elegáns várószobájában is ülhetnénk, kissé didergünk, bár az éles szikét nem látjuk, de érezzük, változás csak általa jöhet létre, szemünkbe hasít. Fehérednek a színek, mintha az Antarktiszt lenne látó közelben, de látni a partot, a természet, az emberi lét egy-egy formai elemét, halványzöld növényt, szigetet, kaput (Outer space III., 2015).

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Néhány hete jelent meg egy különleges könyv, mely egyszerre művészeti album és riportkötet:

Színekben oldott életek.
Cigány festőnők a mai Magyarországon
Medgyesi Gabriella és Garancsi Györgyi kötete
Kiadó: Protea Kulturális Egyesület, 2011

Tovább a szellemkeponline.hu cikkére >>>

Egyszer, nagyon régen, az erdőszélen élt egy népség. Vándoroltak, kuruzsoltak, éppen csak, hogy éhen nem haltak. A cudar világ minden baját, urambátyám minden mocskát beletörölhették e népségbe.

Tovább a gepnarancs.hu cikkére >>>

Egy ország nem csak attól nagy, ha határait három tenger mossa, hanem a benne élő emberektől is. Magyarországot olimpiai bajnok sportolókként, világhírű zenészekként, vagy a dolgukat tisztességesen végző, hétköznapi hősökként a romák is naggyá teszik. Rendkívüli körülmények között vagy épp hétköznap, szabadságküzdelmekben vagy a munkában, a romák hosszú századok óta részei és alakítói a magyar történelemnek, kultúrának.

Tovább az index.hu cikkére >>>

Elsőkönyvesnél nem szoktak ilyen sokan lenni, ismeri el mosolyogva a pénztáros lány az Írók Boltjában, ahol éppen Szaniszló Judit Beenged című kötetét mutatja be a Magvető Kiadó. Említett pénztáros lány az est végén a mi kedvünkért veszi be a könyv utolsó példányát a kirakatból, mert az aktuális készlet éppen elfogyott. Azt hiszem, ezt nevezik sikernek, aminek itt a Díványnál külön is örülünk, hiszen a Beenged írója Stílfűrész rovatunk állandó szerzője, akinek már decemberi Petri-díját is megünnepeltük.

Tovább a divany.hu cikkére >>>

A budapesti Katona József Színházban Schilling Árpád rendezésében, Márton László újrafordításában lassan egy éve játsszák nagy sikerrel Johann Wolfgang von Goethe Faustjának első és második részét. A friss fordításnak nyelvi sokszínűségén, aktualitásán és bravúrjain kívül az is a különlegessége, hogy most először ültette át magyarra ugyanaz a szerző a klasszikus mű mindkét részét. A múlt év végén a teljes fordítás könyv alakban is megjelent a Kalligram kiadónál. Márton Lászlóra mindeddig elsősorban rangos íróként figyeltünk – most a műfordítót szólítjuk meg.

Tovább a magyaridok.hu cikkére >>>

Jó egy évvel ezelőtt láttam Erdélyi Gábor kiállítását a Godot Galériában, nem kellett sokat várnom a következőre. Lehet ezt még überolni? – tettem fel a kérdést a korábbi írásomban. Talán Erdélyi Gábor iróniájából ered, nem kell a festészetet komolyan venni. Csak lazán és könnyedén, humorral szemléljük a falsíkokra helyezett képeket. Most nem megvasalt sarkú képek előtt állok a Hordozó című kiállításon. A képek háttere változott meg, kiegészítői színes szövetek, selymek. Következetesen folytatja útját, kitérőnek hat, holott most mélyed el a monokróm világában, hogy az mennyire színes tud lenni.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

A könyv erényei közé tartozik a variabilitás, ugyanakkor az írásokban jól azonosítható egy erős és jellegzetes elbeszélői hang. – Tóth Orsolya recenziója.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Dévai Nagy Kamilla Liszt-, Bartók- és Kazinczy-díjas előadóművész életútját erdélyi gyökerei határozták meg, és teszik azt ma is változatlanul. Negyvennyolcadik éve énekel a nagyvilágban szétszóródott magyarságnak. Számos elismerés birtokosa. 2016. március 15-én a Magyarország Érdemes Művésze díjjal tüntették ki.

Tovább a hetnap.rs cikkére >>>

Jovánovics György elképzeléseit évtizedek óta a műfajokon átívelő, ugyanakkor elsődlegesen mindig a szobrászathoz köthető gondolkodás, a pedagógiai szemlélet, az intellektuális megközelítésmód határozza meg. Széles spektrumú művészettörténeti vonatkozásrendszerbe foglalt műveiben gyakran jelennek meg filozófiai, irodalmi, zenei inspirációk. A Vaszary Villában megrendezett kiállítás ebből a komplex rendszerből nyújt keresztmetszetet, a hatvanas években készült korai művektől kezdve, egészen a külön e tárlatra létrejövő alkotásokig.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Tari István író, költő, képzőművész József Attila-díjat kapott. A Vajdaság-szerte ismert irodalmárt, politikust, a Magyar Nemzeti Tanács tagját munkásságáról, a vajdasági magyar közéletről, illetve a jelenlegi politikai helyzetről kérdeztük.

Tovább a hetnap.rs cikkére >>>

Barátaim, gondoltátok-e valaha is, hogy olyannak juttatjuk egyszer a Sziveri János-díjat, aki a költészeten túl a filozófiát is műveli, s azzal egy időben a képzőművészetet is? - Az idén Áfra János kapta a Sziveri-díjat. Géczi János laudációját olvashatják.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Az elmúlt évek szárnyalását tavaly visszaesés követte, de a legdrágább művek piaca még magasabb fokozatba kapcsolt.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>