Szemle

Kidobtam az irodalomból az attribútumokat. Kidobtam a hazát, az istent. Kidobtam a napot, helyére betettem egy karfiolt. – A Müpa Literárium-sorozatának vendége Tolnai Ottó volt. Mészáros Gábor beszámolója.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Az Orkesztika Alapítvány által szervezett Szóló-Duó Fesztivál hiánypótló a magyar táncszcénában: fiatal, feltörekvő alkotóknak és kis léptékű produkcióknak nyújt bemutatkozási lehetőséget. Belépő a nagyobb szakmai ismertség világába, ami elengedhetetlen feltétele az alkotói előmenetelnek. A rendezvény szerethető – néhol talán túlságosan is családias – légköre vonzerővel bír a szakma számára, és bátorítja a pályakezdőket, akiknek a megengedő, barátságos hangulat minden bizonnyal nagyobb bátorítást jelent a szigorú bírálatoknál.

Tovább a szinhaz.net cikkére >>>

Nem sokszor fordul elő, hogy a nemzeti pavilonon kívül van magyar szereplője a legnagyobb kortárs művészeti biennálénak, Velencében. Most két magyar művész munkája is ott lesz a központi kiállításon.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Ménes Attila halszemoptikával felvett monológokból szőtt, végítélet után játszódó meséjében a vásártéren futnak össze a szálak. A Jelenkor gondozásában megjelent Folyosó a Holdra című kötetből az is kiderül, hogy Kelet-Európa a történelem befejeztét követően is Kelet-Európa marad. „Világszerű”, nyugtalan, sosem unalmas. A szerzővel a Facebook előtti és a Facebook utáni világról is beszélgettünk – a Facebookon.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

A nagyon ápolatlan hajú lány megint kijön a kútból, persze előtte rád csörög – most már mobilon – hogy  hét napod maradt a halálig, ha esetleg voltál olyan hülye és megnézted azt a videót, amit már az eredeti japán részekben, majd a Naomi Watts által eljátszott amerikai Kör-filmekben is külön kértek, hogy inkább ne. A kultikus horrorfilm hangulatából azonban nem maradt semmi, úgyhogy a nézők csak abban reménykedhetnek, hogy a hosszú, fekete hajú kiscsaj esetleg minket is felhív és van olyan kegyes, hogy azt mondja, hét percünk van hátra, mert akkor legalább megúsznánk, hogy végig kelljen nézni ezt a horrormentes horrorfilmet.

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>

A festészet ellentmondása a modern, fotográfia utáni festészetben két hagyományt vitt tovább: az egyik az eredeti, amikor a festmény letagadja önmagát, és egy látványt idéz, a másik pedig az, amikor fennen hangoztatja, hogy anyagból van. Hibrid megoldások is ismertek természetesen, csak a kortársból is, amikor például két felületből montázsolnak a vásznon. Ilyen a lipcsei iskola tanulságait megfontolók festészete, ahol az anyagban elbizonytalanodott, foszló vagy alakuló világot láttatják e két heterogén felület egymás mellé tételén keresztül. Nagy Zsófia megoldása is hibrid e két hagyomány között, azonban nem a felületi montázst alkalmazza illuzórikusabb és absztraktabb felületek egymásmellettiségével, hanem egyensúlyoz a látvány szuggerálása és a szuggerálás anyagi hordozójának láttatása között, egyikről sem mondva le.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Két fivér súrolja a piszkot halott apjuk után a borosüvegekkel és mocsokkal teli nagyszülői házban. Ebben az egy mondatban összefoglalható a Halál cselekményének jó része: ez az első része a norvég Karl Ove Knausgård baljóslatú, Harcom címet viselő önéletrajzi regénysorozatának, mely az utóbbi évtized legnagyobb világirodalmi könyvsikerei közé tartozik. A Min Kamp a skandináv országokban óriási szenzációt, sőt botrányt váltott ki, majd az angolszász könyvpiacot is hamar meghódította, és az idén meglehetős késéssel, de végre kézbe vehettük az első kötet Petrikovics Edit által készített magyar fordítását is.

Tovább a muut.hu cikkére >>>

… a művészetkritika létérdeke, hogy a fiatal, mai művészetről megszólalók – megtalálva maguknak a saját hangot, formát, módot és fórumot – rendszeresen és markánsan egyedi hangon szólaljanak meg.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Kubinyi Anna (1949–2015), Kossuth-, Prima Primissima és Magyar Örökség díjas alkotó a magyar textilművészet egyedülálló személyisége volt. Az emlékére megrendezett, március végéig nyitva tartó kiállítás középpontjában a Csíksomlyói imatextil című utolsó munkája áll, amelyet egy 2014-es pünkösdi zarándoklaton tapasztalt Szűz Mária-jelenés ihletett.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

A Dániában élő indiai író regénye az Iszlám Állam körüli kínzó kérdésekre keresi a választ. Harasztos Ágnes recenziója

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Januárban a hónap szerzője a Literán Marno János volt. Rendhagyó filmajánlója egy beszélgetés közte és fia, Dávid között, Michelangelo Frammartino Le Quattro Volte („Négy fordulat”) című, 2010-es filmjéről.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Kísértetek és kísérletek a címe Szűcs Attila Ludwig Múzeumban február 19-ig látogatható kiállításának. Találó cím. Az egész kortárs festészet problematikáját leírja két szóban. Jellemzi azt a kortárs képzőművészetet, amely képtelen megküzdeni a saját démonaival, kiüresedésével, kérdőjeleivel és mégis kísérletet tesz arra, hogy valami maradandót hozzon létre.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Megkésve jutott el hozzánk a rejtélyes Hendrik Groen naplója, de annál nagyobb sikert aratott a magyar olvasók körében is. A Hollandiában 2014-ben megjelent kötet ugyanis azóta is a bestseller listák élén áll, s mostanára legalább 30 fordítást tudhat maga mögött.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

Vajon mi történik, ha tizenkét földön kívüli űrhajó érkezik a Földre, és nincs Superman vagy Batman, hogy megmentse a világot? Ilyenkor kerülnek színre a hétköznapi hősök. Azok a tudósok és bölcsészek, akikről megfeledkezünk a sok szuperhősös film tömkelegében. Az Érkezés, Denis Villeneuve rendezésében ezt mutatja be: egy nyelvészprofesszor megpróbáltatásait mondja el; egy idegen nyelv dekódolását és saját életének megértését.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Komoly életművet mutat be egy nagy kiállítás a budapesti Ludwig Múzeumban. Nem lehet elmenni mellette. Nem is mentünk.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A Petőfi Irodalmi Múzeumban „hol megfejtődik száz titok” címmel, a Jelenkor Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent, Nemes Nagy Ágnes verseit összegyűjtő kötetről rendeztek beszélgetést. Az Összegyűjtött versek közel száz, eddig publikálatlan verset tartalmaz.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Amikor az újrainduló magyar filmgyártás kapcsán a dramaturgia frissen kinevezett fiatal vezetőjével, Kovács Andrással találkozik a Rákosi-korszak nagy hatalmú kultúrairányítója, a szocialista realiz­mus­nak egyeduralmat követelő pártember, Révai József – elcsodálkozik: hogyhogy szemüveges, bajusz­talan, és mégis népi kollégista?

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Töredékek címmel nyílt kiállítás Balla Demeter fotográfus íróportréiból a Balassi Intézet galériájában. A felvételeken neves magyar írók, költők híres portréi, dolgozósarkaik jellegzetes részletei jelennek meg, megidézve a 20. századi magyar irodalom nagyjait. A kiállításon Balla Demeter portréi mellé Kincses Károly kurátor olyan képpárokat válogatott, melyek lazábban vagy szorosabban, érthetően vagy csak érezhetően kötődnek a lefényképezett művész életéhez, sorsához, műveinek valamelyikéhez.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

„Mert nincs irgalom – a képzeleten túli világ is megérett Allah szeretetére.” Bánki Éva regényében muzulmán invázió várható a normann királyok birodalmában. A történet mozgatórugója az ismeretlen – a régtől, emlékezet előtti időktől fogva való: a mágia és az új, a változást ígérő idegen invázió a zárt, önmagát felemésztő világban. Racionális és irracionális eredetűnek tűnő veszedelem a mindennapok szerves részévé válik, birodalmak és emberek sorsának meghatározójává, alakítójává lesz egy alternatív, koraközépkori Észak-Európában.

Tovább az ujforras.hu cikkére >>>

Hetek óta egymásnak adják a kilincset az újságírók Cake-Baly Marcelónál. A budapesti utcán mindenütt a Bissau-Guineából származó, de évtizedek óta Magyarországon élő közgazdász arca köszön ránk a plakátokról. Csütörtökön mutatták be Az állampolgár című filmet, amelyben Cake-Baly játssza a főszerepet, a magyar állampolgárságra pályázó menekültét – ez élete első filmszerepe. A doktori fokozattal is rendelkező közgazdász 2005 óta villamosvezetőként keresi a kenyerét. Színész sose volt – a filmes karrierje úgy kezdődött, hogy az utcán utánaszaladt egy filmrendező, Vranik Roland, aki úgy érezte, hogy megtalálta a filmje főszereplőjét. Cake-Baly pedig úgy gondolta: nem veszíthet, ha megpróbálja.

Tovább az mno.hu cikkére >>>