A világ legrövidebb meséi valóban élő anyagnak mutatják az irodalmat. Az elhasznált sémák újragondolásának köszönhetően a történetek egyfajta újdonsült, ámde hiteles mesei közeget teremtenek, jelezvén, hogy a klasszikus mesei világ a saját tulajdonunk. A bankrabló is elérzékenyül és beleszeret az ügyintézőbe, Csipkerózsika kiábrándul a szerelem mai felfogásából, és még az is megtörténhet, hogy a béka és a királylány sohasem találkoznak.
Ajándékozzunk kultúrát a rászorulóknak! Az Átrium Film-Színház felhívása.
Vannak, akik megtehetik, hogy másokra is gondolnak. Szeretteiken kívül az ünnepek előtt keresik a lehetőségeket, hogyan tegyenek jót azokkal, akiknek nincs otthonuk, családjuk, kiadós napi betevőjük, vagy egyik napról a másikra élnek, nagycsaládosok, és éppen futja az alapdolgokra.
Az 53 magyar film című televíziós és filmklub-sorozat sikere után a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata úgy döntött, újabb válogatást készít, mely a magyar dokumentumfilm történetét öleli fel. A válogatás során a tagok filmesztéták és történészek véleményét is kikérték, így született meg a száz filmből – kilencven dokumentumfilmből és tíz dokumentum-játékfilmből – álló lista.
Az országgyűlés 2011-ben november 13-át a Magyar Nyelv Napjává nyilvánította azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy évente egyszer a közfigyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapját jelentő magyar nyelvre.
Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára sajtótájékoztatót tartott a 2015-ös költségvetés államtitkárságot érintő vonatkozásairól, illetve ismertette a kulturális kormányzat legfontosabb célkitűzéseit is.
A magyar nyelvről szokás azt gondolni, hogy kicsi, kevesen beszélik, a nyelv különlegessége és szokatlansága az irodalmat is bezárja önmagába, pedig ez inkább mítosz. - A magyar irodalom németországi közvetítésének egyik kulcsembere. Zádor Évát személyes pályájának alakulásán túl a műfordítók helyzetéről, a szakma presztízséről is kérdeztük.
Utolsó nagy tárlat a rekonstrukció miatti hároméves kényszerszünet előtt. Az európai festészet nagy korszakait bemutató sorozattal búcsúznak; a húzónév Rembrandt, de az egész kiállítás rendben van.
Fábián Évi (nem Éva, ő írja így a nevét) Nők Magyarországon című koncept-fotóalbuma 2007-ben jelent meg, idén pedig itt a folytatás, a Nők Magyarországon 2. Az alapötlet nem változott: 88 nő, akiket Fábián Évi valamiért értékteremtőnek tart, 88 fekete-fehér, utómunka nélküli portré és némi szöveg, három nyelven. Könyvrecenzió hajtás után!
15 tehetséges, határnyitás után született pályakezdő szépírót kerestünk meg, majd az indulásról, inspirációkról és kortárs irodalmi sztorikról kérdeztük őket, de kiderül az is, mennyit jelent nekik az olvasó, mit gondolnak a slamről, s hogyan látják ők mint ’89 után születettek a rendszerváltást.
Random-ország, Új-Nosztalgia, Ká-Európai ismerős – a szimbolikus szófolyam forrásánál egy fiatal költő, Fehér Renátó áll. Történetek generációkról, versekről és hazáról.
Pimasz és őszinte, már címében is provokatív lemezzel jelentkezett drMáriás kollektívája, a Tudósok zenekar. A kultikus együttes számtalan veszélyt és háborút élt már át huszonöt éves fennállása során, de drMáriásból mindezek ellenére süt a szeretet. Ott jártunk a lemezbemutatón, és ha már ott jártunk, akkor a közelmúltban politikusportréival sokkoló művésszel is beszélgettünk.
Wim Wenders Berlin felett az ég című filmjében az angyal fülét megüti egy-egy emberi mondat. Az egymástól távoli élethelyzetekben levő emberek szavait az angyali figyelem teszi életgyónássá. Varga Mátyás Hallásgyakorlatok kötetében is ez a különleges figyelem szerkeszti versbe a sokszor teljesen hétköznapi mondatokat. Nem kell gyóntató papnak lenni, hogy gyónást hallgassak. Nem kell tudnia a másiknak, hogy ő most éppen gyón. Hisz nem bűnvallásból vannak a szavak. Mégis, úgy hallom a másikat, ahogy a saját hangomat: csontvezetéssel. Az érzelmi fókuszba a másik kerül. Hangja saját rezgés lesz. Mindegyik hallásgyakorlat az ítélkezésmentes figyelemmel jelenlevő feljegyzése. Én már csak az így létrejött én-te terekben hiszek.
Szilasi László október 9-én a Szegedi Tudományegyetem Angol nyelvű irodalmak és kultúrák PhD kutatószemináriumának vendégelőadója volt, méghozzá írói minőségben. Talán a „PhD kutatószeminárium” kifejezés tartotta vissza az érdeklődőket, talán az, hogy délben kezdtünk, de végül velem együtt öt hallgató gyűlt össze, tehát egy roppant szűk körű író-olvasó találkozóról volt szó.
Kukorelly Endre szerint a verselés primitív és infantilis, felhagyni vele önfeladás. A bennünk levő kezdeti-kezdetleges és gyermeki tűnne el így. Úgy véli, a művészet érzéki, testi, a politikában, a köz ügyeiben mindenkinek részt kell vállalni. Legújabb művéről, az Országházi divatokról, az Ezer és 3 kötetéről, új verseiről, politikáról, művészetről, irodalomról, szerelemről és művészetoktatásról kérdeztük.
Ottlik Géza szerepének fontossága jóformán megkérdőjelezhetetlen a magyar irodalom történetében, ám pontos helye, az életmű egészének értékelése és annak vizsgálata a kultusz fényében újabb és újabb kérdéseket vethetnek fel. Ugyanígy az is, hogy a nem túl terjedelmes Ottlik-korpuszról szóló annál bővebb szakirodalom tud-e új, lényegi értelmezési utakat felkínálni, illetve hogy a jelen kérdésfeltevései felől mennyire aktuálisak ezek a szövegek.
A műtárgy.com új sorozatában ismert műgyűjtők vallanak szenvedélyükről, a gyűjtővé válás időnként kalandos, fordulatokkal teli útjáról. Tapasztalataik és tanácsaik hasznosak lehetnek mindazok számára, akik az első lépéseknél tartanak ezen az úton, vagy éppen most jutottak arra az elhatározásra, hogy elkezdenek műtárgyakat gyűjteni.
Egy szamosháti származású magyar-cigány ember, akinek cigány identitása van, cigány lányt vesz el. A cigány szereplő fontos a meséiben, főleg a kiemelkedni képes cigány. Hiszen ő maga is az. Ámi nem tudott írni-olvasni, viszont fiatal korában elkezd meséket tanulni és tudatosan válik mesemondóvá. - Írók írókról sorozatunkban Bíró Kriszta kérdezi Tompa Andreát Ámi Lajosról.
Reisz Gábor első filmje, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan amellett, hogy kedves, szerethető nemzedéki mozi, látlelet a mai Budapestről egy huszonéves fiú szemén keresztül. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.
Ez a webhely a Google és a StatCounter cookie-jaival kínál szolgáltatásokat és elemzi a forgalmat.
Az IP-címed és a felhasználói ügynököd a teljesítmény- és biztonsági mérőszámokkal együtt
megosztásra kerül a Google-lal és a StatCounter-rel a szolgáltatás minőségének biztosítása,
a használati statisztikák elkészítése, valamint a visszaélések észlelése és megoldása érdekében.
A honlap további használatával elfogadod ezeket a feltételeket.