Szemle

Nemrég jelent meg a sajtóban: „Új táncművészeti programot indít a Nemzeti Kulturális Alap a magyarországi hivatásos táncművészet fiatal alkotói, koreográfusai és előadóművészei számára.

Az Imre Zoltán Programra 2017-ben 100 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.” A háttérről, a részletekről Pataki Andrást, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját, a Nemzeti Kulturális Alap Táncművészet Kollégiumának kurátorát kérdeztük.

Tovább a tancmuveszet.hu cikkére >>>

Kis Róka Csaba festőművész egyedülálló, barokkos horrorisztikával vegyített képei magukról beszélnek, jobban mondva, magunkról. A szép emberi kegyetlenségről beszélgettünk vele.

Tovább a kulturpart.blog.hu cikkére >>>

2017. február 14-én, Bálint napján adták át – idén 21. alkalommal – a Gellért Szálló Gobelin-termében a  Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjat. A középkori mintára kovácsolt végvári szablyát Szakra János magyar költő mellett Nelson Ascher brazil költő és műfordító vehette át. Utóbbit Pál Ferenc műfordító, egyetemi tanár, az ELTE brazil kapcsolatokért felelős rektori megbízottja laudálta. 

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Saroo Bierley írt önéletrajzi könyvet  The Long Way Home címmel (nálunk az Athenaeum adta ki, a filmhez hasonlóan Oroszlánra keresztelve), aki egy indiai kis faluból tévedt el gyermekkorában, majd hosszú viszontagságok során hazatalált. Egy olyan bensőséges szemszögön keresztül követhetjük végig egy örökbefogadott kisfiú történetét, amilyen drámát ugyan láttunk már korábban, végül mégis megfog és tud érzelmileg is hatni, kisebb döccenőkkel pedig sikerül minket végigvezetni ezen a hosszú úton.

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>

A nyolcadik kerület rejtett kincseire bukkantunk a Martsa műteremben és művészkertben.

Tovább a szeretlekmagyarorszag.hu cikkére >>>

Születésnapján kéziratos (valódi, kézzel írt!) versével és Önszócikkének közlésével köszöntjük a költőt. Isten éltessen, Jóska, derűben, egészségben!

Tovább a naputonline.hu cikkére >>>

Fagytól enyhén dermedt hó roppan gyönyörű szarvasok patája alatt az álom fura, atmoszférikus valószerűségével átitatott téli erdejében. Enyedi Ildikó sok év után újra mesél, gondolkodtat és picit varázsol.

Tovább a revizoronline.hu cikkére >>>

Négy év svédországi intézményvezetés után hamarosan Dublinban kezd el dolgozni. A kettő között, Budapesten csatlakozott az OFF stábjához, ebben az időszakban értük el, hogy interjút készítsünk vele.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Interjú Jahoda Sándorral. Kérdező: Barna Róbert

Barna Róbert: Régóta ismerjük egymást. Így végigkövethettem írói pályájának alakulását. Emlékszem, versekkel kezdte. Hogy kezdett el írni? Mikor jelent meg először?

Tovább a pannontukor.hu cikkére >>>

A borz idejében még rezervátom volt és bölény, a mai fiataloknak terrárium van és gekkó. Kispál utáni romkocsmázók egy csapata csodálatosan emberi előadást készített szerelemről, barátságról, létezésről. További témák: az élet, a világmindenség meg minden.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Közel harminc év után úgy köszönt le a Tate-múzeumok éléről Nicholas Serota, hogy új szemléletet vitt a kortárs képzőművészet bemutatásába, a nézelődés helyett vitára ingerelve a látogatókat.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

Ma e lista, legalábbis az én szememben, inkább történelmi vízióként, mintsem szinkron leírásként érvényesül. A 30/30 sorozat verslistájához Margócsy István fűz kommentárt.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Valerij Gergijev újra Budapesten járt, vezényelt egy koncertet a Müpában, hozott egy tehetséges szólistát is. Mégsem vágtuk hanyatt magunkat.

Tovább a revizoronline.com cikkére >>>

2016 nem tartozott a globális műtárgypiac legkönnyebb évei közé: a tíz regionális aukciós piac közül nyolcban csökkenés volt tapasztalható. A műtárgy.com legfrissebb cikke az ArtTactic most megjelent, ArtTactic Global Art Market Outlook 2017 című elemzése nyomán annak járt utána, hogy miért lehetnek mégis pozitívak az idei kiáltások.

Tovább a mutargy.com cikkére >>>

Richard Flanagan Man Booker-díjas regénye, a tizenkét évig készülő Keskeny út északra csak látszólag háborús történet, valójában a bűntudat és – bármilyen meglepő – a szerelem regénye. Cselekményét Flanagan édesapjának élettörténete ihlette, aki a második világháború idején a japánok hadifoglyaként építette az akkori Sziámot és Burmát összekötő halálvasutat. Az éhezés, a kolera, a kegyetlenkedések, a megfeszített munka miatt hadifoglyok ezrei lelték halálukat a dzsungelben. A háború után legtöbbjük képtelen volt beszélni a történtekről.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

Horgas Ádám a rendezője a Játékszínben február 4-én debütáló Életrevalóknak, melyben Hirtling István és Vadász Gábor játsszák a főszerepet. A darab egy különös  „pár”, a mozgássérült arisztokrata Philippe és egy külvárosi szegénynegyedben élő, börtönviselt fiatalember őszinte barátságáról, előítéletekkel leszámoló kapcsolatáról szól.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Jankó János egyike volt a magyar művészet legtermékenyebb alkotóinak. Rajzainak számát hozzávetőleges becsléssel 70.000–75.000-re becsüli a szakirodalom[1]. Bár a maga korában alighanem a legtöbbet foglalkoztatott rajzoló volt, nevét inkább Munkácsy barátjaként találhatni meg a művészettörténeti áttekintésekben. (Kivételt képeznek természetesen a sajtóillusztrációval foglalkozó tanulmányok.) Egyike azoknak a termékeny alkotóknak, akik méltatlanul kihullottak a művészettörténeti narratíva összegzésekre törekvő rostáján. És itt termékenységen nemcsak a szám szerinti eredmény értendő, hanem az inventív rajzbéli gondolkodás, továbbá egy Magyarországon még kezdő stádiumban lévő műfaj (a karikatúra) elterjesztése és egy teljesen új (a képregény) meghonosítása, illetve a realisztikus ábrázolásmódok lehetőségeinek/viszonyának vizsgálata, az ezeket elválasztó határok átlépése, vagy a behatárolt területek intenzív formai „belakása”.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Krasznahorkai László új regénye kapcsán döntő többségben a könyv megszületését ünneplő kritikák láttak napvilágot, abból a pozícióból szólva, miszerint ez a mű a szerző írói életművének (egyik) lehetséges összegző darabja lenne. Az írót övező kultikus beszédmód, amelyet a Nemzetközi Man Booker-díj, valamint a fogadóirodák által rebesgetett Nobel-díj lehetősége még tovább növelt, erősen behatárolta a recepció hangnemét: a negatív kritikai észrevételek vagy meg sem íródtak, vagy jóval kevesebb hangot kaptak. Ezzel szemben úgy vélem, nem akkor járunk el helyesen, ha egy sikerszerző könyvéről kizárólag szuperlatívuszokban nyilatkozunk, hanem akkor, ha megpróbáljuk árnyaltabban látni a szöveget, annak erényeivel és hibáival együtt.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

A Black Mirror első évadával rögtön beírta magát a legfontosabb tévésorozatok közé. Az egy-egy kortárs jelenségre vagy futurisztikus technológiára alapuló epizódok hibátlan lényeglátásukkal és az emberiségről alkotott sötét, lesújtó képükkel azonnal egy markáns hangvételt teremtettek meg, még úgy is, hogy - antológiáról lévén szó - alig fedezhető fel folytonosság az egyes részek között. (Azért írom, hogy "alig", mert a második szezon már több apró kikacsintást is tett afelé, hogy esetleg lehet valami kapcsolat az egyes világok között.) Az első évad három epizódját két év múlva további 3, majd 2014 karácsonyán egy újabb rész követte, azonban az ezekből összeálló folytatás nem tudta megismételni a kezdeti bravúrokat.

Tovább a smokingbarrels.blog.hu cikkére >>>

Egy szenzációs új felfedezés is látható az angliai, bathi Holburne Múzeum hétvégén nyíló kiállításán, amelyen a Bruegel-dinasztia munkáit mutatják be.

A Bruegel: Defining a Dynasty című, február 11-től látogatható tárlaton szerepel ifjabb Pieter Brueghelnek az a festménye is, amely a közelmúltban került elő a Holburne Múzeum raktárából.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>