Szemle

Az első magyar mozifilm elkészülésének 115. évfordulója, valamint az első magyar mozgókép megszületésének 120. évfordulója alkalmából áprilistól Közösségi mozi és médiaműhely címmel országszerte 19 településen indít ifjúsági közösségfejlesztő mintaprogramot a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI). A program támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA).

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Gedő Ilka háborús években készült önarcképein hasonló változások figyelhetők meg, mint Anna Margit képein, miután férjét, Ámos Imrét munkaszolgálatba kényszerítették. A szerelmes, szép, művészeti tanulmányokba mélyedő fiatal nőket kibillentették a történeti, politikai események. Mélységes szomorúság, keserűség, félelem látszik Gedő Ilka tágra nyílt szemében, a vonalak kuszábbá válnak, a vonalkázások a rémület és tehetetlenség kifejezései. A háttér bizonytalan, elmosódott, hiszen minden felborult körülötte.

Tovább a ligetmuhely.com cikkére >>>

A Librinél a kultúra elhivatott pártolójaként egyik fő célunk az olvasás népszerűsítése és az olvasás élményének átadása. Ennek a programnak a részeként 2016-ban első alkalommal adjuk át a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a kortárs magyar szép- és tényirodalmat előtérbe helyezzük, és egy presztízsértékű díjjal megmutassuk, melyik az a könyv, mely kiemelkedően jó, fontos, érdekes, megkerülhetetlen egy-egy év magyar könyves terméséből.

Tovább a libri.hu cikkére >>>

Bada Dada szürreális életművéből rendeztek kiállítást az A38-on. Kívánni sem lehet szebb utóéletet.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Negyvenegy országból 507 képzőművész összesen 1238 művet nevezett be a 4. Székelyföldi Grafikai Biennáléra – közölte szerdán a szervező Kovászna megyei önkormányzat sajtószolgálata.

Tovább a kronika.ro cikkére >>>

Kihirdették az Európai Unió Irodalmi Díjának idei nyerteseit kedden Brüsszelben, a legkiválóbb európai elsőkönyves és feltörekvő szerzőket reflektorfénybe állító kitüntetést tizenkét szerző kapta meg.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Malek Andrea szerint komoly kihívás mászkálni országok között, több nyelven beszélni, több nyelven gondolkodni. Ez igencsak termékeny. Ahogy az is, hogy több műfajban otthonos. A Vadon Nő című estjében például, ami tizedikétől a Centrál Színház repertoárjára kerül, nem csak énekel, hanem verseket is mond

Tovább a nepszava.hu cikkére >>>

Egy kiállításon találkoztam vele először. Ha vele nem is, a fényképeivel. Képeken át mégis vele, egészen meghitt találkozás volt. Onnantól fogva őrzöm, előveszem néha. A cikkel, amit róla írtam, nem zárulhat le. Biztos voltam, lesz még nekünk dolgunk egymással. Akkor így meséltem el, mi történt velem a bérházba rejtett galériában.

Tovább a ritaritmia.net cikkére >>>

Összeszedtem pár felvételt, amiken magyar költők saját versüket mondják, mert azt gondolom, nincs annál érdekesebb, mint mikor egy vers a saját hangján szólal meg. A listát bővíteni ér.

Tovább a cink.hu cikkére >>>

A Gittegylet.com kultblog már harmadik éve szervezi meg a világraszóló Posztolj verset az utcára! akciót a magyar költészet napján, József Attila születésnapján, április 11-én. Legyen egy nap a magyar versé, árasszuk el a hirdetőoszlopokat, valódi üzenőfalakat, járdákat, és minden legálisan posztolható felületet versekkel!

Tovább a posztoljverset.hu cikkére >>>

Valamelyik költő emészthető, valamelyik pedig különlegesebb. Nemes Z. Márió szerintem ez utóbbi kategóriába tartozik – osztályozta a legutóbb meghívott vendégét a befogadók mércéje alapján Várnai Réka. Az Írók klubjának mozgatórugója közel másfél éve, 2014. október 26-án indította útjára azt a sorozatot, amely kéthavonta összehozza az irodalomszerető közönséget.

Tovább a newjsag.hu cikkére >>>

A táncszínpadok mozdulati és szcenikai kliséit is fölsorakoztatta, de nem idézőjelek között, hanem naturális komolysággal.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Tudjuk jól, hogy a könyvre gondolhatunk élményforrásként, tudástárként, és ha megérdemli, megjelenésében, kivitelében is esztétikumot hordozó szép tárgyként. De gondoltunk-e már arra, hogy bemegyünk egy könyvesboltba, ahol nincsenek könyvek, amelynek nincs raktára. Bemegyünk, és egy látogatói táblagépen keresgélünk körülbelül ötezer könyv között. És mi történik, ha megtaláltuk, amit szeretnénk? Kinyomtatjuk. Kinyomtatjuk ott, a boltban, néhány perc alatt egy nyomtatórobotot segítségül hívva. A szerkezet a lapokat egymáshoz rögzíti és borítóval is ellátja. Bármennyire hihetetlen is, könyvet kapunk. Szóval nincs itt az ideje a könyvek és az olvasás elsiratásának… Ezekbe a pillanatok alatt elkészült könyvekbe is elhelyezhetjük ex librisünket, könyvjegyünket, már ha vagyunk annyira műveltségszeretők, hogy készíttettünk már a magunk számára. És van olyan is, aki ennél jóval távolabb merészkedik, ahogyan tette ezt Póka György is.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Könnyekig röhögtető és fájdalmasan ismerős a Koronázás című előadás a Púder Galéria és Bárszínházban, Erdélyi Dániel rendezésében. Kis hely, nagy élmény, nem csak negyveneseknek.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Fiatalkorom meghatározó élménye volt 1996–97-ben a Csarnok Kultusz Motel évada a Miskolci Nemzeti Színházban, ahol addig csak Zsótér Sándor rendezéseit tudtam értékelni (lehet, ha ma látnám az akkori előadásokat, máshogyan vélekednék, ám semmi garancia nincs arra, hogy fejlődött volna az ízlésem az elmúlt húsz évben). Csarnok alatt tényleg a színház szerelőcsarnokát kell érteni, melyet ugyan már korábban is használtak játszóhelyként, de ebben az évadban éreztem azt, hogy megtalálta végre valódi „funkcióját”, amikor Kamondi Zoltán koncepciója alapján létrejött itt a „Kultusz Motel”.

Tovább a muut.hu cikkére >>>

Egy doktori kiállításon vagyok, és nem csak azért, mert doktorandusz a festő. Egy plasztikai sebész elegáns várószobájában is ülhetnénk, kissé didergünk, bár az éles szikét nem látjuk, de érezzük, változás csak általa jöhet létre, szemünkbe hasít. Fehérednek a színek, mintha az Antarktiszt lenne látó közelben, de látni a partot, a természet, az emberi lét egy-egy formai elemét, halványzöld növényt, szigetet, kaput (Outer space III., 2015).

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Néhány hete jelent meg egy különleges könyv, mely egyszerre művészeti album és riportkötet:

Színekben oldott életek.
Cigány festőnők a mai Magyarországon
Medgyesi Gabriella és Garancsi Györgyi kötete
Kiadó: Protea Kulturális Egyesület, 2011

Tovább a szellemkeponline.hu cikkére >>>

Egyszer, nagyon régen, az erdőszélen élt egy népség. Vándoroltak, kuruzsoltak, éppen csak, hogy éhen nem haltak. A cudar világ minden baját, urambátyám minden mocskát beletörölhették e népségbe.

Tovább a gepnarancs.hu cikkére >>>

Egy ország nem csak attól nagy, ha határait három tenger mossa, hanem a benne élő emberektől is. Magyarországot olimpiai bajnok sportolókként, világhírű zenészekként, vagy a dolgukat tisztességesen végző, hétköznapi hősökként a romák is naggyá teszik. Rendkívüli körülmények között vagy épp hétköznap, szabadságküzdelmekben vagy a munkában, a romák hosszú századok óta részei és alakítói a magyar történelemnek, kultúrának.

Tovább az index.hu cikkére >>>

Elsőkönyvesnél nem szoktak ilyen sokan lenni, ismeri el mosolyogva a pénztáros lány az Írók Boltjában, ahol éppen Szaniszló Judit Beenged című kötetét mutatja be a Magvető Kiadó. Említett pénztáros lány az est végén a mi kedvünkért veszi be a könyv utolsó példányát a kirakatból, mert az aktuális készlet éppen elfogyott. Azt hiszem, ezt nevezik sikernek, aminek itt a Díványnál külön is örülünk, hiszen a Beenged írója Stílfűrész rovatunk állandó szerzője, akinek már decemberi Petri-díját is megünnepeltük.

Tovább a divany.hu cikkére >>>