Videó

Az Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

A kortárs lengyel film az európai filmművészet egyik legérdekesebb jelensége. Az utóbbi évek kínálata és a számos fesztiváldíj – köztük az Ida Oscar-díja – igazolják a lengyel filmek erős pozícióját. És hogy milyen volt a 2015-ös év? Izgalmas, műfajilag sokszínű, és többnyire nők uralták. A lengyel Sasok (Orły) filmdíjakat is többségében női alkotók vitték el. A 22. Lengyel Filmtavasz az elmúlt év gazdag filmes kínálatból mutat be néhány kivételes alkotást, melyekre mindenképp érdemes legalább egy estét szánni a moziban.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

 

Pécs minden szakmai segítséget és háttéradatot megad a Csontváry-ötletpályázaton induló azon pályázóknak, akik a festő alkotásait bemutató új múzeumot a baranyai megyeszékhelyre tervezik – közölte Páva Zsolt (Fidesz–KDNP) polgármester csütörtökön sajtótájékoztatón Pécsett.

Tovább mno.hu cikkére >>>

 

A költő prózáját olvashatjuk ismét, három kiadást is megért, Mennyei egyetem c. regénye után. (Időközben lírájáról két kötet is megjelent: Kabdebó Lóránt és Szepes Erika jóvoltából.) S valóban: a Minden kezdet „bizalommal és reménnyel telítődő” mű, ahogyan az ajánlásban olvashatjuk.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

 

A Get Closer Budapest Jazz Fest 2016 koncertjei közt mindhárom napon lesz vers és zene, a Clavis Irodalmi Ügynökség szervezésében. Elsőként április 22-én, pénteken Háy János lép színpadra, felolvasását Kardos Dániel, Mogyoró Kornél gitár-ütősök duója kíséri.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

 

Nyári Istvánt leginkább (hiper)realizmus és pop-szürrealizmus határán egyensúlyozó, egész falakat betöltő festményeiről ismerik. Alkotásai kapcsán általában poszthumán víziókat, giccsbe hajló elemeket, abszurd szituációkat és különböző szubkultúrákból válogatott jelenségeket emlegetnek, amelyek szatirikus, már-már ijesztő módon tükrözik a XXI. század fogyasztói társadalmának abszurditásait és tárgyiasult környezetünk nyomasztó fixációit. Az elmúlt 20-25 évben készített festmények számos egyéni és csoportos kiállítást megjártak már, valamint olyan közgyűjteményekben is fellelhetőek, mint a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum vagy a Szombathelyi Képtár.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

 

Éppen csak a csilláron nem lógnak emberek. Hiába csodálkozom rá újra és újra, hogy a hazai irodalmi közeg egy-egy különösen nagyra becsült és viszonylag szélesebb körben elismert szereplőjének estjei mennyi embert vonzanak, tény, hogy három terem és egy folyosó most is megtelik a Petőfi Irodalmi Múzeumban, többeknek csak állóhely jut, az ablakpárkányra támaszkodnak, vagy a földön ülve nyújtogatják a nyakukat, hogy láthassanak valamit a kivetítőből. És az ilyesmi nem is olyan ritka. Vagy én járok túl gyakran irodalmi rendezvényekre, esetleg a PIM helyét vehetné át egy színházterem vagy sportcsarnok, bár mégiscsak jobb azt látni, ha sokan vannak kis helyen.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

 

A Mozinet az első online filmmagazinként indult, de ma már inkább artfilmforgalmazóként ismerik a nevét – többek között ők forgalmazták itthon a Saul fiát. Böszörményi Gábor, a Mozinet ügyvezetője arról mesélt, hogyan jutottak el a betárcsázós nettel feltöltött filmkritikáktól a Saul fia elsöprő sikeréig.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

A Magyar Nemzeti Galéria főépületének legfelső emeletén kivételesen szépen rendezett és emészthető tárlatot láthatunk május 1-ig a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeumot először elhagyó képekből. A kiállítás „A művészet forradalma”címen fut, mely rendkívül találó, hiszen a mai ember számára a modern orosz művészet talán legismertebb és leghangsúlyosabb korszaka kerül feldolgozásra, melynek elengedhetetlen kísérője az orosz politikai viszonyok változása, valamint az azzal párhuzamosan, egy bölcsőben való formálódás.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

 

A Petri-szakirodalomban megkerülhetetlen közhely ma már lírájának depoetizáltságáról beszélni, s arról, hogy ez az eszköztelenség valójában milyen gondos költői szövegformálás eredménye. Ha híres verséhez, a Hogy elérjek a napsütötte sávig… címűhez közelítünk, azonban nemcsak az egyik legkarakteresebben „lefelé stilizált”, „deteriorizált, antipoétikus” szövegével találkozhatunk. A vers ugyanis nem pusztán köznapi hangot üt meg és beszél el látszólag köznapi módon egy morálisan kifogásolható, erkölcsi normákat áthágó történetet, de egyenesen visszatetszést, undort kelt az olvasójában. Olyannyira, hogy Szentesi Zsolt, a vers egyik elemzője az „alantasság”-ban jelöli meg a vers legfőbb esztétikai minőségét, s egyetérthetünk vele abban, hogy e tekintetben az „alantas elemekkel egyébként is bőven megtűzdelt” Petri-lírában is egyedülálló szöveggel van dolgunk, mely a magyar líratörténetben is mérföldkövet jelent.

Tovább az ujforras.hu cikkére >>>

 

A teljesen hagyományos kézi rajzot szeretem. Először megtervezem vázlatokban az oldalpárokat, majd kidolgozom, általában A/3-as lapon ceruzával, végül kihúzom tussal, filctollal és beszkennelem. Innentől használok csak digitális eszközöket a szöveg beíráshoz és színezéshez. De akadnak festett képregényeim is, és tervben van egy teljesen kézzel készült képregény is, aminek a szövegét is kalligrafikusan fogják beírni. Azt vettem észre, hogy a komoly megrendelők jobban értékelik a kézzel készült grafikai munkákat, sőt igénylik is azokat.

Tovább a szinfonline.hu cikkére >>>

 

Óriásira fújt rágógumi; félig elfogyasztott dinnye; cérnával kifeszített, preparált madarak; egymásba hajló könyvlapok; szótanuló kártyák bescannelt rajzai és Elemér, a kopasz férfi alakja érzésekre és érzékekre egyaránt ható képeinek sorából áll össze Perlaki Márton Bird, Bald, Book, Bubble, Bucket, Brick, Potato című fotósorozata. A festészeti hagyományokból és a filmek vizuális világából egyaránt építkező, erős szimbólumokkal bíró, váltakozó méretű tableau-szerű fotográfiák töredékes narratívával fűződnek egymáshoz, mely absztrakt asszociációkra készteti a nézőt.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

 

Dolmányos vérdudu, gyökérszájú neonhal, Prométheusz Ipari Szövetkezet, Utca utcai kapitányság, a vágy titokzatos trágya, Független Ajakír Felszabadítási Front – ismerős fogalmak Garaczi László olvasóinak. Az író kolozsvári estjén kiderült: az ilyen humoros kifejezéseket reggel veti papírra, álom és ébrenlét között.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

 

Az első magyar mozifilm elkészülésének 115. évfordulója, valamint az első magyar mozgókép megszületésének 120. évfordulója alkalmából áprilistól Közösségi mozi és médiaműhely címmel országszerte 19 településen indít ifjúsági közösségfejlesztő mintaprogramot a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI). A program támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA).

Tovább az mma.hu cikkére >>>

 

Gedő Ilka háborús években készült önarcképein hasonló változások figyelhetők meg, mint Anna Margit képein, miután férjét, Ámos Imrét munkaszolgálatba kényszerítették. A szerelmes, szép, művészeti tanulmányokba mélyedő fiatal nőket kibillentették a történeti, politikai események. Mélységes szomorúság, keserűség, félelem látszik Gedő Ilka tágra nyílt szemében, a vonalak kuszábbá válnak, a vonalkázások a rémület és tehetetlenség kifejezései. A háttér bizonytalan, elmosódott, hiszen minden felborult körülötte.

Tovább a ligetmuhely.com cikkére >>>

 

A Librinél a kultúra elhivatott pártolójaként egyik fő célunk az olvasás népszerűsítése és az olvasás élményének átadása. Ennek a programnak a részeként 2016-ban első alkalommal adjuk át a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a kortárs magyar szép- és tényirodalmat előtérbe helyezzük, és egy presztízsértékű díjjal megmutassuk, melyik az a könyv, mely kiemelkedően jó, fontos, érdekes, megkerülhetetlen egy-egy év magyar könyves terméséből.

Tovább a libri.hu cikkére >>>

 

Bada Dada szürreális életművéből rendeztek kiállítást az A38-on. Kívánni sem lehet szebb utóéletet.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

 

Negyvenegy országból 507 képzőművész összesen 1238 művet nevezett be a 4. Székelyföldi Grafikai Biennáléra – közölte szerdán a szervező Kovászna megyei önkormányzat sajtószolgálata.

Tovább a kronika.ro cikkére >>>

 

Kihirdették az Európai Unió Irodalmi Díjának idei nyerteseit kedden Brüsszelben, a legkiválóbb európai elsőkönyves és feltörekvő szerzőket reflektorfénybe állító kitüntetést tizenkét szerző kapta meg.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 

Malek Andrea szerint komoly kihívás mászkálni országok között, több nyelven beszélni, több nyelven gondolkodni. Ez igencsak termékeny. Ahogy az is, hogy több műfajban otthonos. A Vadon Nő című estjében például, ami tizedikétől a Centrál Színház repertoárjára kerül, nem csak énekel, hanem verseket is mond

Tovább a nepszava.hu cikkére >>>

 

Egy kiállításon találkoztam vele először. Ha vele nem is, a fényképeivel. Képeken át mégis vele, egészen meghitt találkozás volt. Onnantól fogva őrzöm, előveszem néha. A cikkel, amit róla írtam, nem zárulhat le. Biztos voltam, lesz még nekünk dolgunk egymással. Akkor így meséltem el, mi történt velem a bérházba rejtett galériában.

Tovább a ritaritmia.net cikkére >>>

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal