Szemle

Vannak olyan írók, akik kevésszavúak, nehezebben szólaltatják meg a saját szövegeiket – nos, abban biztosak lehetünk, hogy Cserna-Szabó András nem tartozik közéjük. A Sömmi. írója Békésen, a Püski Sándor Könyvtár Irodalmi svédasztal klubjában vendégeskedett, beszélgetőtársa Kiss László, a Bárka szerkesztője volt.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Bárhol játszódhatna az országban A mi kis falunk – mondta a sorozatbeli fiktív település polgármesterét alakító Csuja Imre. A színművésszel beszéltünk még versekről, közéleti szerepvállalásairól és persze a Napolajról is.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Nagyszabású Tarr Béla-kiállítás látható Hollandia legkomolyabb filmes múzeumában. A kedvéért a pályáját A torinói ló után lezáró magyar filmrendező egy rövidfilmet is leforgatott. Ott jártunk.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A Libri Könyvkereskedelmi Kft. által 2016-ban alapított díj az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazza. A 2016-ban megjelent, a díj követelményeinek megfelelt 132 tény- és szépirodalmi könyvből 88 neves közéleti személyiség szavazata alapján alakult ki a 10-es lista, amire a zsűri és a közönség is szavaz.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

A Pál utcai fiúk sosem évül el. Remélem, megmarad kötelező olvasmánynak is még jó ideig. A muszájok közül én ezt szerettem a legjobban, és nem is nyűglődtem vele, amikor olvastam. Az első könyv volt, amin sírtam. Felnőttként és színházban ugyanaz az élmény, mint gyerekként. Meghatározó.

Tovább az olvassbele.hu cikkére >>>

Titokzatos, misztikus és babonás ember volt Ország Lili. Úgy kutatott a múltban, hogy a jelennel társalgott, mondta róla legértőbb gyűjtője és barátja, Kolozsváry Ernő, aki Győr első, rendszerváltás utáni polgármestere is volt. Kolozsváry özvegyével, Ország Lili legközelebbi barátnőjével próbálunk néhány ecsetvonást hozzátenni a festőnő, valamint gyűjtője portréjához. A művésznő képeiből Árnyak a kövön címmel kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában, kurátora a műgyűjtő lánya, Kolozsváry Marianna.

Tovább a 168ora.hu cikkére >>>

Pierre Guyotat (1940) életművéből tudomásom szerint ezidáig egyetlen sor sem jelent meg magyar nyelven. Az internetes keresés alapján említése is csak egyetlen helyen fordul elő, Köpeczi Béla 1971-es kitekintőjében, az Irodalomelméleti viták Franciaországban című írásban olvashatunk a francia szerzőről. Köpeczi a Tel Quel irodalomfelfogása kapcsán jegyzi meg, hogy a folyóirat körül csoportosuló alkotóknál „az elméletieskedés veszélyes mozzanataira” lehetünk figyelmesek, illetve hogy a nyelvi kísérletezés a kérdéses íróknál gyakran hermetizmusba torkollik.

Tovább a muut.hu cikkére >>>

A gitárvirtuóz Victor Smolski és zenekara, az Almanac február hetedikén a Dürer Kertben adott teltházas koncertet.

Amíg az énekesek, Andy B. Franck, David Readman és Jeanette Marchewka, a dobos Michael Kolar és a basszusgitáros Armin Alic a fellépésre készültek, mi leültünk Victorral egy kicsit beszélgetni

Tovább a zene.hu cikkére >>>

A pécsi Dóm Kőtár modern épületét Bachman Zoltán Kossuth-díjas építész tervezte. A kiállítás az egykori székesegyház építészeti emlékeit gyűjti egybe, ebből ad ízelítőt Cseri László fotóesszéje.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Az az én kis privát programom, a gyermekeimet is arra fogom nevelni, hogy nincs értelme félni. Hogy legyenek annyira szabadok, amennyire csak lehet. Vagyis – tudom, ez így már bőven enigmatikus, de záró válaszként talán ennyi belefér –, hogy szabaduljanak fel valami alól, és váljanak szabaddá valamire. Böngészgessenek, térképezzék fel a világot, s benne is leginkább önmagukat. Sok-sok derűvel, a 19. századi literátori vacsorák módjára. Azt gondolom, ez szakmai allegóriaként is teljesen tartható ebben a jó kis fél-európai térségben.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

Idén Deák Kristóf Mindenki című kisjátékfilmjéért szurkolhattunk, amely nem mellesleg az Oscar-díj alapítása óta az első magyar jelölés a Legjobb élőszereplős rövidfilmek kategóriájában. És az alkotás minden álmot és várakozást beváltott: Deák Kristóf huszonöt perces filmje ugyanis díjra váltotta a jelölést.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

6 ország több mint 50 grafikus hallgatójától közel 100 alkotás.

Az ember legősibb képi és nyomhagyó technikája a grafika. A képzőművészeti ágak kiinduló és végpontja egyben. A grafika minden korban folyamatosan változik, a legtöbbször mégis a trendek előtt jár, s nagy hatást gyakorol az aktuális irányzatok alakulására.

Tovább a cseppek.hu cikkére >>>

2017-ben Horváth Benji kapja a Dunajcsik Mátyás Lehetőséget. A 2014-ben alapított irodalmi díjat – melynek díjazottját minden évben Mátyás-napon hozzák nyilvánosságra – olyan fiatal, pályakezdő író kapja, akinek következő könyvét a Libri Kiadó egykori szépirodalmi főszerkesztője ajánlására jelenteti meg.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Nem képköltemény, nem vígjáték, nem is szerelmesfilm. A Paterson igazi Jim Jarmusch-darab: csendes, lassú, szinte cselekmény nélküli mozi, mégis megszólít.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Gerzson Péter szobrászművész alkotásait többször mutatták be külföldön, mint Magyarországon. A visszahúzódó művész mindig apja, Gerzson Pál festő árnyékában élt – mégis sikerült egyedi formavilágot létrehoznia. Hiánypótló jelleggel az Artézi Galériában nyílt önálló kiállítás a különös, természeti népek démonábrázolásaira emlékeztető szobrokból.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Szakács Eszter író, költő több verseskötet után a gyerekirodalomnál kötött ki. Az elhallgatásról, a fantasyk világáról és Görögországról is beszélgettünk vele.

Tovább a kulturpart.blog.hu cikkére >>>

A magyarországi zsidók elhurcolása nyomán felmerülő bűntudatról és bűnrészességről készítette hetedik mozifilmjét Török Ferenc. Az 1945 igényes alkotás lett, de se nem elég átfogó, se nem elég érzékeny – ennél már készültek sokkal jobb művek a zsidóság és a többség történelmi viszonyáról.

Tovább a filmtekercs.hu cikkére >>>

Fönt se, lent se lenni, ég és föld közti nem-helyen vesztegelni. Sűrű súlytalanság ez, nem kimondottan komfortos. Elrugaszkodni, vagy leérni jó inkább. Amikor viszont ugyanannyit nyom két test, a játéknak lőttek. Nyikorgó, kopott mérleghintákon éltünk át a kilencvenes években ilyesmiket. Debreczeni Imrének és Pinczés Józsefnek is lehetnek efféle emlékei, mert úgy fest, a jelen számukra lebegő nem-hely. Márpedig nem-helyekhez képtelenség kötődni. Eloldalognak hát ők is, amint tehetik, s különös, hogy egész másfelé indulnak ugyan, mégis mintha ugyanabból a heterogén létélményből dobbantanának mindketten.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Elfogyott az amerikai könyvesboltokból a March című képregénytrilógia szinte összes példánya. A képregény az első afroamerikai szenátor, John Lewis életét dolgozza fel rendkívül színvonalasan és árnyaltan — a piaci sikerre is lefordítható lelkesedésnek csupán az egyik oka a minőség. A másik Donald Trump. Miután Trump Twitter-üzenetben igyekezett elvitatni Lewis eredményeit a fekete lakosság egyenjogúságáért küzdő polgárjogi mozgalomban, a vásárlók egyet nem értésüket a könyvesboltokban is kifejezték. A könyvformátumú képregény írói, John Lewis és Andrew Aydin lendületesen mesélnek, illusztrátora, Nate Powell fekete árnyékokból és dinamikus vonalakból mozgalmas világot teremt, ahol megelevenedik a csirkéknek prédikáló Lewis gyerekkora, tanulni vágyása, melyet a szegregációs törvények sem tudtak elfojtani, majd a további kötetekben az egyáltalán nem veszélytelen aktivista évek kerülnek bemutatásra. A sorozat harmadik kötete tavaly novemberben megkapta a National Book Awardot ifjúsági irodalom kategóriában, és ezzel máris történelmet írt, hiszen képregény korábban még sosem kapott ilyen elismerést. Idén januárban az American Library Associationtől négy díjat kaptak az alkotók.

Tovább a muut.hu cikkére >>>

Tavaly végzett színművész szakon, ettől az évadtól az Örkény társulatát erősíti, legutóbb címszerepet kapott a József és testvéreiben. Interjú.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>