Szemle

Bernáth Dániel varázslónak készült, és végül az is lett belőle – ha nem is a szó szoros értelemben. A fiatal művész a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán diplomázott 2014-ben, mestere Bukta Imre volt. Legújabb, az UVG art gallery-ben nyílt Kötelezően választható című kiállítása kapcsán beszélgettünk vele. Interjú.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Azt hiszem, a próza műfaj talán legnehezebbike a novelláskötet. Egy regénynek kicsit mindig könnyebb dolga van: megszerettetni és meggyűlöltetni magát is valahogy egyszerűbben megy neki. Kritizálni, ismertetni, felmagasztalni, vagy sárba tiporni meg pláne könnyebb egy regényt: milyen az elbeszélő, van-e történet, posztmodern-e, aktuális-e, elég nagyívű-e, pontosan hova is sorolható, és így tovább.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

“Életem legnagyobb elismerése az volt, amikor egy kislány megkérdezte tőlem: Éva néni, hogy tetszett arra rájönni, hogy a gyerekek csak kicsik, de nem buták?” 90 éve született Janikovszky Éva Kossuth- és József Attila-díjas író.

Tovább a cultura.hu cikkére >>>

Száz éve született Somogyi József (1916–1993), a magyar szobrászat kiemelkedő személyisége. Minden szobrászati műfajban dolgozott, de munkássága meghatározó része mintegy félszáz köztéri szobra. A Pesti Vigadó VI. szintjén nyílt kiállítás bemutatja köztéri szobrászatának dokumentációját, kisplasztikáinak, érmeinek, rajzainak egy kollekcióját és egy válogatást volt növendékei munkáiból.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Péntek délután Réti Attila kiadóvezető beszélgetett Dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológussal, V. Detre Zsuzsa szerkesztővel és Seláf Levente műfordítóval a Millenárison a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretein belül, a 2016-ban megjelent Mademoiselle S. - levelek egy szeretőhöz című könyvről.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

A Szerelem Makk Károly közismert, azonos című filmje nyomán készült, amelynek alapját Déry Tibor két önéletrajzi ihletésű novellája (Szerelem, Két asszony) adja. A néző akarva-akaratlanul összehasonlítja a színházi adaptációt a filmmel, szeme előtt lebeg a legendás Darvas Lili – Törőcsik Mari – Darvas Iván hármasának alakítása. Mégsem szerencsés a szalonkörülmények között színre vitt művet a filmmel párhuzamba állítani, javasolt a mozgóképtől való kvázi-elrugaszkodás, a tabula rasa. A film és a novellák valóságháttere, hogy Déry Tibor és a filmben játszó Darvas Iván az ötvenes években mindketten börtönbe kerültek: Déry kilenc évig, míg Darvas huszonkét hónapig volt jogtalanul fogva tartva.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Borinage bányavidék a francia-belga határon. Van Gogh életének 2 fontos évét töltötte itt, kemény munkával, a mély szegénység megismerésével, festészetének drámai sötét korszaka indult ki e tájélményből. Szikszai Károly újabb szénrajzain mintha e sötét, komoran fekete táj látványa idéződne meg, vagy épp a magyar Borinage, Tata és Tatabánya, Komló feketén fekete hegykupacai, szürkén világító keskeny útjai. Szikszai vonzódik a drámához, festményeinek, rajzainak alapélménye a sötéttel való viaskodás.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Hősnők a második világháború frontjáról és a Gulagról, szlovák irodalom, amit alig ismerünk, a norvég Mein Kampf és a globális felmelegedés: mintegy kétszáz új könyv jelent meg a könyvfesztiválra. A könyves mustra elkezdődött, csütörtök délután a díszvendég, Jostein Gaarder norvég író átvette a könyvfesztivál elismerését, a Budapest Nagydíjat

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Hamarosan a csíkszeredai közönség is megismerheti Albert Ildikó Szókratész védőbeszéde című kötetét. S nem véletlenül hangsúlyoztam, hogy a kötetet, ugyanis a benne található írásokat sokan olvasták már korunk népszerű információs eszközén, a Facebookon. Többnyire heti rendszerességgel írt és posztolt egy-egy írást, s a visszajelzések azonnal érkeztek. A szerzővel Sarány István beszélgetett.

Tovább a hargitanepe.eu cikkére >>>

A friss hírek zömét ezúttal ausztriai, francia- és olaszországi szereplésekről kaptuk, s ha a földrajzi választék a szokottnál kicsit szűkebb is, a korosztályi és műfaji spektrum annál gazdagabb.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Áfra János Glaukóma címmel megjelent első kötetének pozitív kritikai visszhangja megkérdőjelezhetetlenül legitim helyet biztosított a költő számára a fiatal kortárs lírában. Bár az indulás keltette reményeket általában csodálattal vegyes félelem kíséri, valójában a soron következő könyvben megmutatkozó lírai továbblépés lehetőségei igazolhatják esztétikai elvárásainkat. A 2015-ös Könyvhétre megjelent Két akarat című versgyűjtemény azonban minden tekintetben maradéktalanul eloszlatta a kétségeket.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Tordai Hajnal jelmeztervező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja közreműködésével mutatták be Turnai Tímea Mesélő jelmezek című könyvét a Centrál Színházban. A szerző jóvoltából az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) jelmeztárának rejtett kincsei ismerhetők meg.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Jelentősége és egyben üzenet értéke is van annak, hogy ki állíthat ki a Szegedi Akadémiai Bizottság székházának kamaratermeiben. Az akadémia művészeti szakbizottsága révén működtetett, de valójában Aranyi Sándor festőművész irányítása alatt működő szakmai fórum toleráns kiállítóhelyként gyökerezett meg a szegedi köztudatban. A kiállítók kiválasztásának legfőbb kritériuma ugyanis a minőség, a szakmai hitelesség, az viszont már nem szempont, hogy az alkotó műveivel miféle irányzatot követ.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Ha valami hidegzuhanyként hat, akkor az a szövegen kívül van – talán az olvasó értékrendjét vagy prioritásait rajzolja ki. – Berta Ádámmal a harmadik kötetéről beszélgettünk, amely Baleset az építkezésen címmel jelenik meg hamarosan a Kalligram Kiadónál.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Isabelle Arcand megáll középen, és karját szárnyként széttárva, spiccen kopogva toporog, mint egy felborzolt tollú madár. És mindeközben felhangzik Bellini Normájából a híres Casta diva-ária kezdete…

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Szentgyörgyi József (1940–2014) festőművészre, kortárs festészetünk közelmúltban elhunyt egyik legjelentősebb alkotójára emlékezünk, aki az elfojtott emberi fájdalmak, szenvedések vizuális megjelenítésének adott színformát. Az ilyen drámai mélységű képek korunkban „leszakadnak” a falról, mert a fedő és fedett rétegek mögül az alapvető igazságot és a remény már-már transzcendens fényeit közvetítik. Ismerjük, tudjuk: a művész sohasem azonos alkotásaival. Ennek ellenére szükségszerűen rá is hasonlít, hiszen nem csupán hangulati elemekről van szó, hanem a személyiségkarakter mélyebb összetevőiről, az alkotó jellem jellegadó színformáiról is.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Távozó fa című verseskötete kapta a 2016-os Aegon művészeti díjat, amelyet tegnap adtak át. „A díjátadón elmondta: amikor kétkötetes regényét befejezte, akkor vette elő korábban írt verseit, amelyeket újabbakkal egészített ki. Mint mondta, először azt hitte, vicc, hogy díjat kap, csak amikor az emailt is megkapta, akkor tudatosult benne: igaz lehet” – írja az MTI. Alább a díjazottal készült interjúnkat olvashatják, amit három évvel ezelőtti regénye megjelenése után készítettünk.

Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>

„A Birodalmi Kórház mocsárra épült. Egykor kelmefestők dolgoztak itt. Fehérítés előtt itt áztatták hatalmas vásznaikat. A gőz állandó ködbe burkolta a környéket. Miután felépült a Birodalmi Kórház, a kelmefestők helyébe orvosok és kutatók léptek. Az ország legjobb koponyái dolgoztak itt, a legtökéletesebb technológia segítségével. A mű megkoronázásaként pedig a BIRODALOM nevet adták a helynek. Pontosan definiálták az élet fogalmát, a tudatlanság és a babona többé nem áshatta alá a tudományt. De talán túl sok volt a gőgből, a szellem következetes tagadásából: mintha a hideg és a nedvesség visszatérőben volna. A kifáradás apró jeleit látni az egyébként oly masszív és modern épületeken. Még nincs élő, aki tudná, de a BIRODALOM kapuja újra kitárul előttünk.”

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

Az immár 230 éves múlttal rendelkező Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium nagy hangsúlyt fektet az önálló tervezői gondolkodásmód kialakítására és a kivitelezésre egyaránt. A hagyományos kézműves technikák, szerszámok és eszközök megismertetése mellett a legmodernebb technológiákat is igyekszik elérhetővé tenni a tanulói számára – ebben a tanévben például rendelkezésre áll már gravírozógép és 3D-nyomtató is.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

semmi szín című verseskötete a Könyvfesztiválra jelenik meg; a Műút szerkesztője, négy és fél verseskönyv és egy regény szerzője, vizuális művész: ír, olvas, firkál de elmondása szerint az utóbbi időben a sorrend megcserélődött, és ma már inkább firkál, olvas, ír. Következő lépésként szeretné kötetbe rendezni a meglévő avantgardista szövegeit, képverseit, grafikáit, és tervez egy raplemezt is. Mindezek mellett áprilisban kiállítása nyílt, amelyen három másik költő, Áfra János, Tóth Kinga és Fenyvesi Ottó képzőművészeti munkáit is megtekinthetjük. kabai lóránt beszél szerkesztői munkáról, nehézségekről, verspromócióról, tehetséggondozásról és persze az új kötetről.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>