Videó

Posta Ákos István videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

A Pisztrángnak és az általam látott másik előadásnak, a Közép-Európa Táncszínház Kodály-dialógok című koreográfiájának van egy fontos közös pontja: ahogy zene és tánc, pontosabban a zenészek és a táncosok viszonyát kezelik.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

 

A nagysikerű Modigliani-kiállítás után egy magyar művész életmű-kiállítása látogatható a Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállítóterében. Ország Lili alkotópályája egyedülálló jelenség volt a 20. századi magyar művészetben. A festő kilencvenedik születésnapjára emlékező Árny a kövön című tárlat a hasonló formanyelvet használó 20. századi magyar és külföldi alkotók kontextusába helyezve összegzi a festő életútját.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

 

„A cenzúránál nagyobb veszélyt jelentett az öncenzúra, mert ha az ember egyszer a nagy nyilvánosság előtt megfogalmazta gondolatait, akkor utána már kénytelen volt később is megválogatni a szavait. Nem tudatosan ugyan, de kerestem az olyan műfajokat, amelyekben nem kellett vigyázni arra, hogy mit mond az ember”
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet
 
 

Miközben a Körök női Orpheusza saját buta feje után rohan, szegény, elnyomott Samara csak pityereg a sarokban, mert már senki nem rémül meg tőle. Hogyan juthattuk idáig? Például úgy, hogy a spanyol rendező, F. Javier Gutiérrez addig kutyulta a bibliai és mitológiai hozzávalókat, amíg a japán íz végleg el nem párolgott a főztjéből.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

 

Szüts Miklós (1945, Budapest) festőművész, 1967–1973 között a Képzőművészeti Főiskola, festő-, illetve sokszorosító grafika szakán tanult. Első önálló kiállításán nagyméretű linóleummetszeteket állított ki, majd többnyire nagyméretű lírai nonfiguratív képeket festett. 1983-tól pasztell-kollázsokat kezdett készíteni. Fokozatosan tért vissza az olajfestéshez: a 80-as évek végén készültek sötét, monumentális kollázsai, majd nonfiguratív vásznai. 1990 tavaszán gyökeres változás történt képei témájában és méretében egyaránt: kis (50×50 cm-es), többnyire világos tónusú csendéleteket festett. Néhány év után megnőtt a képek mérete, és ezzel egyúttal a téma is némileg változott: a csendéletek enteriőrökbe kerültek, (cigánytelepi szobák, hajléktalan-szállások, kispolgári vagy szegényparaszt szobák-konyhák). 1998-ban ismét témát váltott: lakótelepi sorozatokat készített. Az ezredfordulótól képeinek témája kibővült: ódon bérházak tűzfalai, hajnali napsütötte utca ellenfényben, romos párizsi házak jelentek meg alkotásaiban. Szüts Miklós munkái az elmúlt 30 évben szerepeltek minden nagyobb országos tárlaton, bel- és külföldön 30 önálló kiállítása volt, például Bergenben, Stockholmban, Párizsban, Rómában, Bukarestben, Varsóban.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

 

 

 

 

 

Egy férfias férfi igazi terepe a hadviselés. De mi van akkor, ha az élet más területein is csak a győzelem és a vereség alternatíváiban tud gondolkodni? Jászberényi Sándor új novelláskötete, A lélek legszebb éjszakája kapcsán ennek is nyomába eredhetünk.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

 

Az éppen múló télben, 2016 és ’17 fordulóján zajló pécsi színházi estékről – és egy kora délutánról fogok beszámolni.

Tovább az art7.hu cikkére >>>

 

Ha a részletekben is szeretnénk elmélyedni, az Ádám teremtése-freskót bármelyik szuveníros standnál beszerezhetjük 1500 darabos puzzle formájában. Pálfy Eszter írása Rómáról.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

Kezdetét vette az Arany-emlékév; Áder János köztársasági elnök Arany János szülővárosában, Nagyszalontán, majd este a budapesti Nemzeti Színházban nyitotta meg a költő születése 200. évfordulóján az emlékév rendezvénysorozatát. A Magyar Művészeti Akadémia számos programot szervez és több eseményt is támogat az Arany János-bicentenáriumhoz kapcsolódóan.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

 

Idén már 5 éves lesz a Filmalap, és a sok nemzetközi díj egyre inkább alátámasztja a Vajna-rendszer hatását. A kinyírt Filmszemlét viszont nem sikerült megidézni: a Magyar Filmhét leginkább csak a már kifutott filmek pótlására jó. A fesztivál zárásaként kiosztják a Magyar Filmdíjakat, mi viszont már most kihirdetjük a 2016 óta megjelent legjobb magyar filmeknek járó Arany Toldi győzteseit.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

 

Észak-fok, titok, idegenség? Egyáltalán nem. Hét kortárs finn fotográfus munkáit hozta el Magyarországra a Backlight Fotófesztivál. A tárlat abból is felvillant valamit, milyen a rokonok társadalma.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

A közgáz után tizenegy évig különböző színházakban dolgozott dramaturgként, majd szerkesztőként szerkesztőként helyezkedett el, majd 1995-ben megválasztották a Magvető Könyvkiadó igazgatójának. Enyedi Ildikó tizennyolc év után rendezett nagyjátékfilmet, a Berlinben az Arany Medvét elnyerő Testrél és lélekrőlt (kritika), aminek férfi főszerepére, egy teljesen amatőrt, a Magvető könyvkiadót húsz évig vezető Morcsányi Gézát választotta. A cikk első felében röviden bemutatjuk Morcsányit, a második fotónál kezdődik az interjú, ha valaki egyből belevetné magát a beszélgetésbe.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

 

Ezt a darabot nem lehet „büntetlenül” megúszni. Az őrület és az identitászavar hatványozott testnyelvi és nyelvi színrevitele. Látszik, hogy ezeket a szerepeket nem lehet úgy eljátszani, hogy az ne kezdje el szó szerint zabálni a táncos mindennapi személyiségét.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

 

Anti-alkotói attitűdjével Július Koller nemcsak a csehszlovák hivatalos művészet világától, hanem a neoavantgárd szubkultúrától is el kívánta magát határolni. Konceptuális praxisát a művészet területénél tágabb kulturális és társadalmi mezőben jelölte ki. Ezért számos megmozdulása a művészeti terek és intézmények falain kívül, a civil és a magánszférában zajlott. Bár napjainkban az egyik legfontosabb kelet-európai alkotóként tartjuk számon, a művészeti élettől való távolságtartása miatt kortársaihoz – Milan Knízák, Alex Mlynárcik, Stano Filko – képest valamivel később kapcsolódott be a nemzetközi vérkeringésbe.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

 

Hat önálló verseskötete és öt, egyéb műfajú kötete után előttünk van Dobozi Eszter válogatott és új verseit tartalmazó könyve, mintegy három és félszáz oldalon. Eddigi lírai életművének példás összegzése.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

 

Megálmodni a vágyakat, megélni az álmokat

Berlinből Arany Medvével tért haza, remélhetően a magyar közönség is szeretni fogja Enyedi Ildikó legújabb filmjét, mely tulajdonképpen egy gyönyörű mese az álmokban feloldódó gátlásokról, a tétova szerelem beteljesülésének lehetőségéről.

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>

 

Az ember, aki megfestette a fájdalom zenéjét

A tömeg nagy, a pince meg szűkös, a friss levegőnél gyorsabban csak az édes-kesernyés répás koktélom fogy. A színpadtól mindössze pár méterre áll az asztalunk, innen lesem és hallgatom a nyolcvanhárom éves John Mayallt, “a fekete blues fehér királyát”, a Porgy and Bess jazzklub ma esti vendégét. A szomszéd teremben pedig a fiatal John Mayallt találjuk, arcára a szürke tónusai rajzolják ki a végtelenített szenvedélyt. Ezen a napon már annyi különös meglepetés ért, hogy a két idősíkban és alakban jelenlévő ember mostanra a lehető legtermészetesebbnek tűnik. Pedig amikor kora délután elindultam, azt hittem, “csak” egy hajléktalan festővel fogok beszélgetni…

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 

 

 

Tolvaj Zoltán harmadik, Fantomiker című verseskötetét majdnem tíz év választja el az előző, 2007-es Törésteszttől. A könyv így egy hosszú költői korszak anyagába nyújt betekintést; talán ennek is köszönhető, hogy a szövegek többféle, rétegzett koncepció szerint szerveződnek, magának az olvasónak is hosszú „bejárási” lehetőséget biztosítva.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

 

 

Tizenhét évvel a Három nővér színrevitele után ismét Eötvös Péter-opera bemutatására vállalkozott a Magyar Állami Operaház. A kortárs opera kedvelői számára minden bizonnyal az évad bemutatója volt A szerelemről és más démonokról budapesti debütálása.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

Embernagyságú lexikonoldalak a falakon. Emberléptékűek? Nem. Ha a képillusztrációkat is meg akarod nézni, békaperspektívába kell helyezkedned. A tárlat egyik része Aradi Nóra A szocialista képzőművészet jelképei (1974) című könyvében szereplő fogalmakat tekinti át és eleveníti fel egy olyan vizuális segédeszköz szerepét töltve be, amely segít az 1989 után született generációnak a múlt megértésében. A tárlat másik részében tizenkét kelet- és közép-európai kortárs művész (művészcsoport) videókban, installációkban és grafikákban értelmezi újra a szocializmus jelképeit.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal