VideóPosta Ákos István videója Keresés a honlapon: |
Szemle
A Pisztrángnak és az általam látott másik előadásnak, a Közép-Európa Táncszínház Kodály-dialógok című koreográfiájának van egy fontos közös pontja: ahogy zene és tánc, pontosabban a zenészek és a táncosok viszonyát kezelik. Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>
A nagysikerű Modigliani-kiállítás után egy magyar művész életmű-kiállítása látogatható a Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállítóterében. Ország Lili alkotópályája egyedülálló jelenség volt a 20. századi magyar művészetben. A festő kilencvenedik születésnapjára emlékező Árny a kövön című tárlat a hasonló formanyelvet használó 20. századi magyar és külföldi alkotók kontextusába helyezve összegzi a festő életútját.
„A cenzúránál nagyobb veszélyt jelentett az öncenzúra, mert ha az ember egyszer a nagy nyilvánosság előtt megfogalmazta gondolatait, akkor utána már kénytelen volt később is megválogatni a szavait. Nem tudatosan ugyan, de kerestem az olyan műfajokat, amelyekben nem kellett vigyázni arra, hogy mit mond az ember”
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet
Miközben a Körök női Orpheusza saját buta feje után rohan, szegény, elnyomott Samara csak pityereg a sarokban, mert már senki nem rémül meg tőle. Hogyan juthattuk idáig? Például úgy, hogy a spanyol rendező, F. Javier Gutiérrez addig kutyulta a bibliai és mitológiai hozzávalókat, amíg a japán íz végleg el nem párolgott a főztjéből. Tovább a felonline.hu cikkére >>> Szüts Miklós (1945, Budapest) festőművész, 1967–1973 között a Képzőművészeti Főiskola, festő-, illetve sokszorosító grafika szakán tanult. Első önálló kiállításán nagyméretű linóleummetszeteket állított ki, majd többnyire nagyméretű lírai nonfiguratív képeket festett. 1983-tól pasztell-kollázsokat kezdett készíteni. Fokozatosan tért vissza az olajfestéshez: a 80-as évek végén készültek sötét, monumentális kollázsai, majd nonfiguratív vásznai. 1990 tavaszán gyökeres változás történt képei témájában és méretében egyaránt: kis (50×50 cm-es), többnyire világos tónusú csendéleteket festett. Néhány év után megnőtt a képek mérete, és ezzel egyúttal a téma is némileg változott: a csendéletek enteriőrökbe kerültek, (cigánytelepi szobák, hajléktalan-szállások, kispolgári vagy szegényparaszt szobák-konyhák). 1998-ban ismét témát váltott: lakótelepi sorozatokat készített. Az ezredfordulótól képeinek témája kibővült: ódon bérházak tűzfalai, hajnali napsütötte utca ellenfényben, romos párizsi házak jelentek meg alkotásaiban. Szüts Miklós munkái az elmúlt 30 évben szerepeltek minden nagyobb országos tárlaton, bel- és külföldön 30 önálló kiállítása volt, például Bergenben, Stockholmban, Párizsban, Rómában, Bukarestben, Varsóban. Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>
Egy férfias férfi igazi terepe a hadviselés. De mi van akkor, ha az élet más területein is csak a győzelem és a vereség alternatíváiban tud gondolkodni? Jászberényi Sándor új novelláskötete, A lélek legszebb éjszakája kapcsán ennek is nyomába eredhetünk. Tovább a kulter.hu cikkére >>>
Az éppen múló télben, 2016 és ’17 fordulóján zajló pécsi színházi estékről – és egy kora délutánról fogok beszámolni.
Ha a részletekben is szeretnénk elmélyedni, az Ádám teremtése-freskót bármelyik szuveníros standnál beszerezhetjük 1500 darabos puzzle formájában. Pálfy Eszter írása Rómáról. Tovább a jelenkor.net cikkére >>>
Kezdetét vette az Arany-emlékév; Áder János köztársasági elnök Arany János szülővárosában, Nagyszalontán, majd este a budapesti Nemzeti Színházban nyitotta meg a költő születése 200. évfordulóján az emlékév rendezvénysorozatát. A Magyar Művészeti Akadémia számos programot szervez és több eseményt is támogat az Arany János-bicentenáriumhoz kapcsolódóan. Idén már 5 éves lesz a Filmalap, és a sok nemzetközi díj egyre inkább alátámasztja a Vajna-rendszer hatását. A kinyírt Filmszemlét viszont nem sikerült megidézni: a Magyar Filmhét leginkább csak a már kifutott filmek pótlására jó. A fesztivál zárásaként kiosztják a Magyar Filmdíjakat, mi viszont már most kihirdetjük a 2016 óta megjelent legjobb magyar filmeknek járó Arany Toldi győzteseit.
Észak-fok, titok, idegenség? Egyáltalán nem. Hét kortárs finn fotográfus munkáit hozta el Magyarországra a Backlight Fotófesztivál. A tárlat abból is felvillant valamit, milyen a rokonok társadalma.Tovább az artportal.hu cikkére >>>
A közgáz után tizenegy évig különböző színházakban dolgozott dramaturgként, majd szerkesztőként szerkesztőként helyezkedett el, majd 1995-ben megválasztották a Magvető Könyvkiadó igazgatójának. Enyedi Ildikó tizennyolc év után rendezett nagyjátékfilmet, a Berlinben az Arany Medvét elnyerő Testrél és lélekrőlt (kritika), aminek férfi főszerepére, egy teljesen amatőrt, a Magvető könyvkiadót húsz évig vezető Morcsányi Gézát választotta. A cikk első felében röviden bemutatjuk Morcsányit, a második fotónál kezdődik az interjú, ha valaki egyből belevetné magát a beszélgetésbe. Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>
Ezt a darabot nem lehet „büntetlenül” megúszni. Az őrület és az identitászavar hatványozott testnyelvi és nyelvi színrevitele. Látszik, hogy ezeket a szerepeket nem lehet úgy eljátszani, hogy az ne kezdje el szó szerint zabálni a táncos mindennapi személyiségét. Tovább a tanckritika.hu cikkére >>> Anti-alkotói attitűdjével Július Koller nemcsak a csehszlovák hivatalos művészet világától, hanem a neoavantgárd szubkultúrától is el kívánta magát határolni. Konceptuális praxisát a művészet területénél tágabb kulturális és társadalmi mezőben jelölte ki. Ezért számos megmozdulása a művészeti terek és intézmények falain kívül, a civil és a magánszférában zajlott. Bár napjainkban az egyik legfontosabb kelet-európai alkotóként tartjuk számon, a művészeti élettől való távolságtartása miatt kortársaihoz – Milan Knízák, Alex Mlynárcik, Stano Filko – képest valamivel később kapcsolódott be a nemzetközi vérkeringésbe.
Hat önálló verseskötete és öt, egyéb műfajú kötete után előttünk van Dobozi Eszter válogatott és új verseit tartalmazó könyve, mintegy három és félszáz oldalon. Eddigi lírai életművének példás összegzése. Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>
Megálmodni a vágyakat, megélni az álmokat Berlinből Arany Medvével tért haza, remélhetően a magyar közönség is szeretni fogja Enyedi Ildikó legújabb filmjét, mely tulajdonképpen egy gyönyörű mese az álmokban feloldódó gátlásokról, a tétova szerelem beteljesülésének lehetőségéről. Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>
Az ember, aki megfestette a fájdalom zenéjétA tömeg nagy, a pince meg szűkös, a friss levegőnél gyorsabban csak az édes-kesernyés répás koktélom fogy. A színpadtól mindössze pár méterre áll az asztalunk, innen lesem és hallgatom a nyolcvanhárom éves John Mayallt, “a fekete blues fehér királyát”, a Porgy and Bess jazzklub ma esti vendégét. A szomszéd teremben pedig a fiatal John Mayallt találjuk, arcára a szürke tónusai rajzolják ki a végtelenített szenvedélyt. Ezen a napon már annyi különös meglepetés ért, hogy a két idősíkban és alakban jelenlévő ember mostanra a lehető legtermészetesebbnek tűnik. Pedig amikor kora délután elindultam, azt hittem, “csak” egy hajléktalan festővel fogok beszélgetni… Tovább a librarius.hu cikkére >>>
Tolvaj Zoltán harmadik, Fantomiker című verseskötetét majdnem tíz év választja el az előző, 2007-es Törésteszttől. A könyv így egy hosszú költői korszak anyagába nyújt betekintést; talán ennek is köszönhető, hogy a szövegek többféle, rétegzett koncepció szerint szerveződnek, magának az olvasónak is hosszú „bejárási” lehetőséget biztosítva. Tovább a kulter.hu cikkére >>>
Tizenhét évvel a Három nővér színrevitele után ismét Eötvös Péter-opera bemutatására vállalkozott a Magyar Állami Operaház. A kortárs opera kedvelői számára minden bizonnyal az évad bemutatója volt A szerelemről és más démonokról budapesti debütálása. Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>> A szocialista művészet jelképei /Deák Csillag: Ködoszlatás, Kölüs Lajos: mint a kémény: lássák! (?)/
Embernagyságú lexikonoldalak a falakon. Emberléptékűek? Nem. Ha a képillusztrációkat is meg akarod nézni, békaperspektívába kell helyezkedned. A tárlat egyik része Aradi Nóra A szocialista képzőművészet jelképei (1974) című könyvében szereplő fogalmakat tekinti át és eleveníti fel egy olyan vizuális segédeszköz szerepét töltve be, amely segít az 1989 után született generációnak a múlt megértésében. A tárlat másik részében tizenkét kelet- és közép-európai kortárs művész (művészcsoport) videókban, installációkban és grafikákban értelmezi újra a szocializmus jelképeit. Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>
|