Szemle

Nehéz szavakkal közelíteni Iain Patterson műveihez. Hiába vagyok művészettörténész, visszapattannak róluk az ilyenkor bevethetőnek vélt sztereotípiák. Maga az alkotó a természetből való kiindulás fontosságát hangsúlyozza,  Zbigniew Makariewicz  a művész egyik lengyelországi katalógusában „explicit és implicit biomorfizmusról” beszél. Ennek a fogalomnak azonban a magyar művészetben furcsa áthallása van: óhatatlanul Kállai Ernőnek a 30-as évek legelején keletkezett bioromantika-koncepciója jut eszünkbe. Kállai elképzelései szerint ugyanis mélyebb összefüggés van korának organikus nonfiguratív törekvései és a biologikum mikrokozmikus szintje, az ő szavait idézve „a csírák és sejtek világa” között, a művészet mintegy öntudatlanul megeleveníti, felidézi azok formai karakterét.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

A köztársasági elnök március 15-én átadta a Kossuth- és a Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend nagy- és középkeresztjét.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Enyedi Ildikó 17 évvel utolsó nagyjátékfilmje után idén jelentkezett új filmmel, amivel rögtön Arany Medvét nyert a Berlinalén. A rendezőnőnek fontosak az álmok, elmondása szerint a forgatókönyv magától íródott, szereplői mindegyikében van egy kicsi belőle is, de akad a Testről és lélekről-ben olyan szerep is, amit kizárólag bizonyos színészeknek írt. És nem, nem kell újabb 17 évet várni az új filmjére. Interjú.

Tovább a divany.hu cikkére >>>

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából Magyarország Babérkoszorúja, Magyarország Kiváló Művésze, Magyarország Érdemes Művésze, Balázs Béla-díjat, Balogh Rudolf-díjat, Jászai Mari-díjat, Blattner Géza-díjat, Harangozó Gyula-díjat, Martin György-díjat, Erkel Ferenc-díjat , Liszt Ferenc-díjat, Ferenczy Noémi-díjat, Munkácsy Mihály-díjat, József Attila-díjat, Márai Sándor-díjat, Táncsics Mihály-díjat, valamint Bánffy Miklós-díjat adott át.

Tovább a kormany.hu cikkére >>>

Gáspár Ferenc és Diószegi Szabó Pál közös munkába fogott másfél-két évvel ezelőtt: arra szánták el magukat, hogy megteremtik a magyar trubadúr alakját és a magyar trubadúr költészetet a Trubadúrvarázs című regény keretében. A regény szerzője Gáspár Ferenc, aki számos történelmi témájú könyvet tett már le az olvasók elé, a versbetéteket pedig Diószegi Szabó Pál írja, aki nem csak költőként, de a verstan és a történelem kiváló ismerőjeként is tökéletes választás erre a feladatra. – 7 kérdésünket ezúttal Gáspár Ferenchez és Diószegi Szabó Pálhoz intéztük.

Tovább a szegedilap.hu cikkére >>>

Vranik Roland Az állampolgár című filmje nyerte el a legjobb drámának járó díjat a kaliforniai San José-ban megrendezett 27. Cinequest filmfesztiválon, egy másik magyar érdekeltségű film pedig a komédiák között szerepelt az élen.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Életmű plakátokon címmel nyílt meg Árendás József, Munkácsy-díjas tervezőgrafikus, az MMA rendes tagja tárlata március 9-én a Hegyvidék Galériában. Budapest XII. kerületének alpolgármestere, Fonti Krisztina köszöntője után Pinczehelyi Sándor Munkácsy-díjas képzőművész és Keppel Márton művészettörténész nyitotta meg az április 14-ig látogatható kiállítást.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

A ceausescui diktatúrát egy gyerek, Dzsátá szemszögéből láttató, megrázó Dragomán-regény, a világsikert aratott A fehér király ezúttal a mozikban kel életre, disztópikus, orwelli megközelítésben. Az alapmű szerzője is szerepet kapott a filmben. Interjú.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

A Szabadtéri Színházak Szövetsége márciusi, tisztújító közgyűlésén Pócza Zoltánt, a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatóját választotta a 2016. november 25-én elhunyt Gedeon József megüresedett elnöki posztjára.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Példátlanul széles az a művészeti összefogás, amely a Hands Off! csoportban valósult meg. A jobboldali populizmussal szemben felllpéni kívánó projekt a héten tartotta első workshopjait. Ott voltunk.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Iga­zi cse­megével szolgált a leg­utóbbi (márci­us 3., Bul­ga­kov) ko­lozsvári  He­li­kon-est, ami­kor is három szerző egy­szer­re meg­je­lent kötete került terítékre: Horváth Előd Benjámin Az amnézia útja című ver­seskötetével érke­zett, Nagy Kata az In­kog­nitóab­la­kot tárta elénk, míg Tol­vaj Zoltán Fan­to­mi­kerével is­mer­ked­hettünk meg. Mindhárom kötet a József At­ti­la Kör és a Prae.hu gon­dozásában je­lent meg Bu­da­pes­ten 2016-ban. A szerzőkkel André Fe­renc beszélge­tett. 

Tovább az eirodalom.ro cikkére >>> 

Március 7-én volt látható először a világon Edouard Louis Leszámolás Eddyvel című bestsellerének színpadi monodráma-változata Leszámolás velem címmel, Nagy Dániel Viktor Junior Prima díjas színművész előadásában, Rába Roland rendezésében a Jurányi Inkubátorházban. A darab egy fiatal fiú hányattatásairól s azokról az atrocitásokról szól, melyek mássága, többek között homoszexualitása miatt érik egy zárt közösségű francia faluban, illetve a saját családjában. A főszereplővel a monodráma kihívásairól és a felkavaró történet mélyebb rétegeiről is beszélgettünk.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Jancsó Zoltán életének elmúlt tizenhét éve a festészet bűvöletében telt, közben persze foglakozott szinte mindennel, s megtapasztalta azt is, hogy mit adhat Mexikó. A Jancsó Art Gallery elmúlt két éve talán arra is válasz, hogy mi az, amiért valóban érdemes volt belülről megismerni a karibi életérzést.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Fellinger Károly ősét, aki először Jókára került 1870-ben, Fellinger Jánosnak hívták. Valószínűleg innét jött az ötlet, hogy a költő 2010-ben „János” jeligével pályázza meg az Arany Opus-díjat.

Tovább a felvidek.ma cikkére >>>

Az még adja magát, hogy az elvetemült srácokból álló kitagadott brigád alpárian beszél és viselkedik, előveszik a farkukat, égő cigit esznek, vagy levágott ujjat dugnak fel a Rába Roland-szerzetes ánuszába, de nem értem, hogy a Rába Roland-apa miért mondja azt, amikor szeretett Károly fia haláláról értesül, hogy az „Isten adta, az Isten bassza meg”.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Folytatódik a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria anyagából válogatott külföldi kiállítások sora.

London, Párizs, Róma és Milánó után most egy újabb európai kulturális metropolisz kiemelkedő jelentőségű múzeuma, a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum ad otthont a Remekművek Budapestről. A reneszánsztól az avantgárdig című tárlatnak, amellyel a világhírű madridi múzeum a megnyitásának 25. évfordulóját ünnepli.

Tovább a cseppek.hu cikkére >>>

Az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék tavaly tavasszal indult kritikai beszélgetéssorozatának (KáBé) hatodik alkalmával Tolnai Ottó Gogol halála és Virág utca 3 című, korábban külön-külön már megjelent szövegeit egymás mellé helyező kötet (Jelenkor, 2016) adta a beszélgetés tárgyát. – Ott jártunk.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Nemrég ért véget az HBO Go-n Tom Hardy 1800-as években játszódó sorozata, aminek maga a színész – apjával karöltve – az egyik készítője is. A Tabu a Dickens regények hangulatát idézi, amiben egy olyan antihős a főszereplő, aki térdig jár London mocskának parókás kurtizánjaiban, púderezett arisztokratáiban és rohadt-fogú, lecsúszott polgáraiban, hogy a politikai szálak rafkós mozgatásával a maga malmára hajtsa a vizet.

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>

Tancredi Parmeggiani az 1945 utáni olasz absztrakt festészet egyik legfigyelemreméltóbb alakja. Rövid életében igen sok stílusban alkotott, az új impulzusokat azonnal saját „képére” formálta, továbbgondolta. Retrospektív kiállítása kapcsán számos festménye az alkotások születésének helyszínére, a Peggy Guggenheim Gyűjteménybe került vissza.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Nádasdy mellett kapott díjat az Artisjustól Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>