Szemle

Ha nincs, aki releváns dolgokat mondjon a későmodern társadalom működéséről, ha nem tudjuk biztosítani a pragmatikus értékekkel szemben a humán műveltség ellensúlyát, ha nem tudjuk biztosítani a kételkedés rangját az öntelt és vak magabiztossággal szemben, akkor abból nagyon könnyen súlyos működési zavarok keletkezhetnek. A bölcsészterület promóciójának tehát jóval nagyobb a tétje az aktuális hallgatói létszám emelésénél.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

A mában vagyunk, Fehér Tibor showmanként tart speechet: a hit a pénz, a siker az isten! Dekoratív kisestélyiben Pina Bausch színházát idéző koreográfia követezik, Assisi Szent Ferenc mint relikvia, mint színházi kísértet ül velünk szemben, a háttérben húzódó színházi széksorban – magányosan és némán hallgat.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

„Fantasztikus művek, melyekben a mennyei derű, a szív és a lélek belső békéje kísért.”

A kortárs magyar kultúra meghatározó alakja, az egykori Újvidéken született drMáriás munkáiból nyílt minden eddiginél teljesebb kiállítás március 11-én a MODEM-ben.

Tovább a cseppek.hu cikkére >>>

Nobel-díjjal kitűntetett írót lát vendégül hazánk! Az idei, 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Orhan Pamuk lesz, aki a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Az alkalomra jelenik meg magyarul korai regénye is: a Dzsevdet úr és fiai, melyet több díjra is jelöltek. A szerzőt olyannyira szeretik hazájában, hogy könyve 100 ezer példányban kelt el egy hónap alatt.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

A Pannon Filharmonikusok megkezdte az Energiaáramlás címet viselő, 2017/2018-as évad fővárosi bérletsorozatának értékesítését. A pécsi zenekar Müpában futó koncertsorozata már eddig is nagy népszerűségnek örvendett. A Pannon-bérlet műsora a jövő évadban az eddig megszokott színvonalat még tovább fokozva ismét a zenei világ kivételes szólistáit, saját nemzetük vezető művészeit vonultatja fel a komolyzene elismert dirigenseivel együtt, miközben igyekszik arra is rávilágítani, mit rejt a cím, és hogyan válik a flow-élmény a jövő évad központi témájává.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

A Mai Manó Ház márciusi témája izgalmas: a fotómanipuláció, amelynek keretében nagyszerű történeti bemutatót kaptunk a témakörben megkerülhetetlen André Kertész „Torzítások” című aktsorozatáról. A szerzők, a lehetséges kereteken belül, kiválóan mutatták be és érzékeltették Kertész meglepően harsány újítását, az 1933-as első Torzítások sorozatát és annak fotótörténeti jelentőségét. Kertész vizuális manipulációja akkor nem ért véget. Halála előtt egy évvel 1984-ben elkészítette az „Új Torzítások” sorozatot.

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

Ritkán írok kézzel. De ezt most ceruzával és kézzel írom meg. A kurzor sürgetése nélkül. Máskor segít a monitorcsend, most lebénít. Most először érzem azt, a hegyi füzet olvasása után, hogy az írásból a papírral és az íróeszközökkel együtt a fölé hajlás tűnt el. A test boltíve.

Tovább az ujforras.hu cikkére >>>

Közelebbről megnéztük a magyar rövidfilm helyzetét és “aranykorának” valódi hátterét.

Tovább a prizmafolyoirat.com cikkére >>>

Szalay Péter 1981-ben született Pécsett, ahol hüllők és más nehezen kifürkészhető élőlények vizsgálata mellett művészeti tanulmányait is kiteljesítette: a középiskolai keramikus képzést követően a Pécsi Tudományegyetemen folytatta pályáját szobrászhallgatóként. Bár környezete szerint a kézügyessége „ördögi”, hamar felismerte, hogy a szobrászatban őt nem ez érdekli. A mesterségbeli tudás újra és újrajáratása helyett ezért a talált tárgyak helyzetbe hozása és a kinetikus installációk DIY kivitelezése felé fordult. Mellébeszélés nélkül mesélt nekünk többek között arról, hogy mi érdekli Arnold Schwarzenegger életművében, vagy hogy milyen felkészültséggel nyúl a nagymamájától örökölt kecses kis szemüveghez.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Ha Stephen King korai munkásságát egyetlen érzelemmel kellene jellemezni, akkor az a horrorírói skatulya ellenére sem a félelem (vagy az undor), hanem a harag.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

A részegség és a színjózanság közötti állapotban van egy pillanat, amikor nagyon tiszta minden, és flottul működnek az ember ösztönei. Ezeket a pillanatokat keresem, nézőként is, színészként is.

Tovább a szinhaz.net cikkére >>>

Oláh Norbert festményeivel a budapesti háztetők rejtett világát mutatja be, legszívesebben képzőművész barátaitól venne képet, és az a terve, hogy a Rombusz Műhelyt idén ismét beindítja. A Gruber Béla-díjas festővel műtermében beszélgettünk, ahol már készülőben van egy újabb képsorozata, és ahol sorrendben tartja a festékes tubusokat – szigorúan kupak nélkül.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

„Bal felől megnyílt a fasor. Életem egyik fontos elágazásához közeledtem” – kezdi Kun Árpád kissé hatásvadász felütéssel a Megint hazavárunk című regényét. Habár az elbeszélő itt elsősorban a járművezetési vizsgáján megoldandó feladatra koncentrál, e nyitány egyértelműen utal arra a sokkalta jelentősebb változásra is, amellyel a regény főszereplője, bizonyos Kun Árpád néz szembe, amikor Magyarországot elhagyva családjával együtt nekivág Európának.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Lehetett volna filmet csinálni a golyóstollról, a gyufáról, a Rubik kockáról, vagy éppen az atombombáról, de talán mégis csak minden idők legsikeresebb versenylova tűnik a leghálásabb témának. Korántsem tökéletes, de friss és üde, és ami a legfontosabb, szórakoztat.

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>

Alex Webb az amerikai kortárs fotográfia megkerülhetetlen, s a MAGNUM nemzetközi fotóügynökség kiemelkedő alakja.

Tovább az art7.hu cikkére >>>

A résztvevők (Szekeres Nikoletta, Fenyő D. György, Totth Benedek és Mészáros Márton) ezúttal Wéber Anikó  nemrégiben megjelent, az iskolai bullyinggal foglalkozó ifjúsági regényét vették górcső alá. Arra keresték a választ, hogy az említett mű – amely leginkább a krimi felől közelítve tárja az olvasó elé a bennefoglalt problematikát – mennyire hitelesen teszi mindezt.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Martina Filjak zseni. Ezt most nem azért mondom, mert ért a zongorához (jó, hát ahhoz is ért), hanem mert részletesen elolvastam az életrajzát, és leesett az állam: a horvát zongorista elvileg hét nyelven beszél. Nem mintha ez volna a zenei tehetség fokmérője, de az ember mégiscsak ámul és bámul, hogy van még ilyen, vannak még kozmopoliták, akik zenélnek és nyelveket beszélnek, már csak egy francia tanárnő és a francia nyelvleckék kellenének, és máris valami 19. századi regényben éreznénk magunkat. Martina Filjak mindenesetre utazni is szeret, ami manapság sem rossz dolog, ha valaki zongoristaként ismert akar lenni.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Életem során mindig elbűvölt az a sok szépség, amivel a Teremtő olyan gazdagon megajándékozott bennünket. Ahogyan a mottóul használt Rodin gondolat is állítja, a szépség valóban mindenütt ott van. Néha harsog, néha pedig szerényen bújik meg, selymes puha fényekben, vagy az árnyékok izgalmas rajzolatában. Az én feladatom nyitott szemmel járni, és megmutatni a szépséget úgy, ahogyan engem megérint. Bízom abban, hogy ezen az oldalon keresztül egymásra találunk azokkal, akiket vonzanak az általam rögzített szépség élmények

– írja magáról Csató Tamás festőművész, akinek Álom és Valóság című kiállítása az Újpest Galériában (Budapest, Árpád út 66.) nyílt meg március 10-én. A kiállítást Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke nyitotta meg.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Péterfy Gergely fokozott olvasói és szakmai érdeklődést kiváltó regénye, a Kitömött barbár után mostani kötetében az utóbbi három évben született publicisztikai írásait adja közre, szám szerint harmincötöt.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Nem próbálta megfejteni az általa játszott figura mozgatórugóit és sokáig úgy gondolta, a filmet se fogja megnézni. Csak az Arany Medve után hitte el, hogy nagy galibát mégse okozott azzal, hogy elvállalta Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjében a főszerepet. – Morcsányi Gézával Szekeres Dóra beszélgetett

Tovább a litera.hu cikkére >>>