Szemle

A színház ideális esetben emberi sorsok bonyolult hálóját vonja körénk, melyben a nézők partravont halak: szánk semmiségbe tátog, száraz űrt harap és a többi a vonatkozó Pilinszky versből. A Gala esetében azt érezzük, ennél nagyobb jó nem nagyon történhetne, hányódó halakból csillaghálóban táncoló emberek leszünk.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Két nagyszabású egyéni kiállítás a Paksi Képtárban. Önmagukban is kiemelkedőek, de egymásra hatásuk és a kettejük közti dialógus az, ami különösen érdekessé teszi őket. Albert Ádám, Tranker Kata.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Az immáron 24. alkalommal megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a nemzetközi könyves világ jegyzett eseménye, a térség meghatározó szakmai és kulturális fóruma.

Tovább a konyvfesztival.com cikkére >>>

Szente Vajkkal, a rendhagyó, egyszeri és megismételhetetlen Pécs, a Musical című előadás rendezőjével beszélgettünk az improvizációs musical vadonatúj zsánerének titkairól.

Tovább a poszt.hu cikkére >>>

Nyisztor János képzőművész Gyulavári Kastélyban rendezett kiállításának[1] / zöld címválasztása az alkotót foglalkoztató természeti környezetre, a természet zöldjére utal, mint egy őt jellemző művészeti maxima, avagy gondolatorientáló állásfoglalás. Olyasfajta irány ez, amelynek hátterében a növényekhez, fákhoz fűződő, újra és újra felbukkanó, egyre erősödő érdeklődés áll, amely esetében azonban nem kiindulási pontnak, hanem alapérzésnek tekinthető. Személyéhez most sem kötődnek fárasztóan nagyszabású, erőltetett projektek; nagysorozatait egy-egy részletekbe menően kidolgozott koncepciójának képi bemutatására, láttatására hozza létre. Mindvégig kellően életszerű és higgadt tud maradni, öncélú vagy modoros gesztusoktól mentes.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Az élvezetes, szellemes, sokszor provokatív hangvételű írások között vannak alkotói pályaképek, műelemzések, színészportrék, történelmi elemzések és közéleti fejtegetések is, így a kötet sokszínűre sikerült. - Spiró György Válogatott esszéiről Forgách Kinga írt kritikát.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

A Frankofón Filmnapok mintha „megkomolyodott" volna. Ez az érzés a nyitófilm mellett a szekciók megnevezésében és a hozzájuk társított filmek többségében is kimutatható volt: a Patthelyzet társadalmi-gazdasági problémákat feszegetett, az Igazságkeresés az ember alapvető igazsághajszolási kényszerét kísérelte meg bemutatni, a Válságkezelés pedig az ellentétes nézetek, eltérő világlátások ütköztetése mentén építkezett.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

A médiaművészet komplex fogalma nem pusztán a szoftveralapú, hanem az analóg technikai apparátusokat használó műveket (fotó, film, videó) is magában foglalja. Utóbbiak többek között dokumentációs eszközként szolgáltak az 1960-as évektől Magyarországon is megjelenő új művészeti jelenségek (akció, happening, performance) számára. A művészettörténeti kanonizációs folyamatok eredményeként mára ezek a felvételek – mint az események egyedüli, kiállítható reprezentációi – autonóm műtárgyakká váltak. Mindezek tükrében tehát az újmédia-művek megmentése az utókor számára lényeges feladat. Az újmédia-művészeti alkotások megőrzése azonban immateriális természetük, efemer jellegük; a napról napra elavuló szoftverek és az állandóan változó technikai környezet miatt rendkívül körülményes.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

„A félelmekkel bekerített ember számára a megoldást, a segítséget az a Mindenható adhatja, aki betöri, azaz kinyitja az ajtót, szabaddá teszi az ember, a költő lelkét” – Nagy József Levente Csillagok közt kifeszítve című verseskötetét Komán János értékelte.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

Kalandos utazásra, a női lélek, a be nem teljesült szerelem ösvényeire invitál Marozsán Erika legújabb, a Fonó Budai Zeneház gondozásában megjelent lemeze, amelynek bemutató koncertjére március 17-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban került sor. A színész-énekesnővel egyéves munkájának balladisztikus ízű, rendhagyó hangszerekkel fűszerezett gyümölcséről, a Nem dobban a szívről, no meg készülő filmjéről is beszélgettünk.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Kerekes Gábor (1975–), a festőként végzett Derkovits-ösztöndíjas művész papírkollázs kiállítása a budapesti Viltin Galériában egyszerre hoz valami utánozhatatlan, ugyanakkor zavarba ejtő érzést. Kerekes New Eden tárlata azon a jelenségen alapszik, amelyben már általánossá vált a világ városainak, híres építészeti nevezetességeinek kvázi húspiaca.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Hazudd azt, hogy magvetős szerző vagy, akkor adnak kedvezményt – tanácsolta üdvözlésképpen egy magvetős szerző, amikor beléptem az alig több mint egy hete megnyílt Magvető Caféba. A szépirodalmi könyvkiadó budapesti kávézója a Hátsó Kapu független színházi műhely helyén, közvetlenül a Rákóczi úti Fókusz Könyváruház másik oldalán, a Dohány utcában kapott helyet. És egyelőre tesztüzemben tart nyitva, mégis, szinte minden délután telt házzal fut, és nem volt ez másként kedden, a nemzetközi költészet napján sem.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

A Hóhérok is vet fel érvényes kérdéseket igazságról és igazságszolgáltatásról, látszatról és valóságról, önmeghatározásról és a másik önképének rombolásáról, de az előadásban ezek a kérdések inkább csak gondolatcsírák maradnak, nem artikulálódnak világosan, feloldódnak a komédiázásban.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Milyen lehetett a kortárs vajdasági művészet a 80-as évek közepén, illetve az évtized második felében, amikor az újvidéki Híd és Új Symposion című folyóirat egymás után publikálta Perneczky Géza szövegét a magyarországi új festőiségről és Hegyi Lóránd tanulmányait az új szenzibilitás és az új eklektika fogalomkörének hazai jelenségeiről? Kik formálták a korabeli festészeti felfogást Jugoszlávia északi tartományában a tágabb ideológiai és társadalmi-politikai változásokkal, majd  háborús eseményekkel terhes időszak küszöbén?

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Frank R. Ankersmit a nyelvről és a történeti tapasztalatról való gondolkodás eredményeként arra jutott, hogy a történeti tapasztalat és az esztétikai élmény hasonló egymáshoz: egyik sem engedelmeskedik a kontextualizációnak. A nyelv ebben az értelmezésben különösen fontos szerephez jut: a világot és a valóságot a nyelv által tapasztaljuk meg, így a múltról,  de ugyanúgy a jelenről és a jövőről való beszédet mindenkor a nyelv által meghatározottként kell elfogadnunk. A (történeti) tapasztalat és az esztétikai élmény is összekapcsolódik a nyelvvel.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

Eddigi munkássága alapján Sergio Caballero nem olyan rendezőnek tűnik, aki félperces liftutakon hadarva győzköd elfoglalt pénzembereket arról, hogy az ő ötletébe tényleg megéri belefeccölni, pedig a La distancia high-conceptje hallatán még az Asylum Stúdió fejesei is szentségelve félretolnák aktuális megacápás-óriáspitonos filmtervüket:

Tovább a prizmafolyoirat.com cikkére >>>

Milyen érdekessége és aktualitása lehet egy pécsi művész kiállításának Pannonhalmán a Tetőtéri Galériában nemcsak a gimnázium és a monostor lakói, hanem a tágabb közönség számára is? Mi az, amit Ernszt András színekkel játszó, a figurativitás és absztrakció határán mozgó képei adhatnak, mondhatnak az eget és földet tudatosan összekötő hely számára? Egy olyan tér számára, amely több mint ezer éves múltjával együtt él a jelenben, a „kortársban”: kortárs építészetben, könyvkiadásban, képzőművészetben, zenében, kultúrában.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Báró Wenckheim hazatér című regényéért idén Krasznahorkai László nyerte a hárommillió forint díjazású Aegon Művészeti Díjat.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

A tatabányai ipari rezervátum ismét kinyitotta kapuját, szélesre tárva a sápadtarcúak és az indiánok előtt, ahogy havonta egyszer mindig teszi. Nemrég egy tiszteletbeli törzsfőnök volt a vendég, aki az életéről mesélt, Ráduly Mihály.
A mostani meghívott, március 14-én Szabó Sándor gitáros és zeneszerző volt, a magyar ufó, ahogy külföldi kollégái emlegetik. Éppen a megfelelő személy az UFo (Új Forrás) álcázott lapszámbemutatójára. A törzsfőnök, Csendes Toll az indián tematikájú lapszám bemutatása után rögtön egy idézettel nyitotta a beszélgetést.

Tovább a jazzma.hu cikkére >>>

Pécsen több mint ötszáz szobor található, többségük köztereken, de számos mű áll templomokban, épületek homlokzatain, intézmények kertjében. Cseri László fotóesszéje a bő választékból mutat be félszáz alkotást.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>