Szemle

Monet le akarja festeni a mozdonyfüstbe burkolózott Saint-Lazare pályaudvart, ezért kiharcolja, hogy – a forgalmat megbénítva – órákra lezárják azt. Cézanne pedig kijelenti, hogy egy almával fogja Párizst megdöbbenteni, és csendéleteivel elindítja a művészetet a kubizmus, a huszadik század áramlatai felé. Az impresszionista festészetnek szentelt kiállítások tömegeket vonzanak, Van Gogh, Monet, Renoir festményeinek reprodukciói a legeldugottabb vidéki házak faláról is visszaköszönnek. Miért?

Tovább a prea.hu cikkére >>>

Rejtőzködő író voltál egészen öt évvel ezelőttig, amikor első JAKkendő-díjasként Tangram című debütköteted is megjelent. Azóta folyamatosan publikálsz a legrangosabb folyóiratokban; látszik, hogy sokat dolgozol – újabb könyvvel azonban még nem jelentkeztél. Vezess be írói műhelyedbe: milyen írások születnek az utóbbi években?

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Hegymegi Mátét a pályakezdés dühe után a Bádogdobban a felnőtté válás helyzete érdekli. A függetlenek nehéz helyzetéről és a mozgás színpadi lehetőségeiről mesélt.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Az 1948-ban Kiskunlacházán született Horváth Dávid fotográfust 19 évesen ejtette rabul a fényképezés, majd 1974-ben fényképész szakmunkásvizsgázott a MÚOSZ Újságíró Iskolájában. 1974 és 1993 között az Ország-Világ fotóriportereként; 1995-től az Esti Hírlap főmunkatársaként dolgozott. A sajtófotó mellett elsősorban szociografikus töltésű fényképeket készít, legsikerültebb képriportjai a munkások, a csövesek és a cigányok között készültek. 1981-ben jelentős sorozatot készített a csövesekről, a rockkoncertek világáról. A különböző vallások hazai hívőit feldolgozó anyaga is kiemelkedő.

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

Roberto Bolaño (1953–2003) életműve kétségségkívül az utóbbi tíz év legnagyobb irodalmi diadalmenete – sztár lett szinte rögtön a halála után. Ráadásul Susan Sontag ajnározta, aki mindig megérezni vélte, mely európai szél fújja a passzátot New Yorkban. Az ilyen siker mindig csiklandós, és Bolaño magyarul eddig megjelent könyvei csak kevéssé győztek meg arról, hogy jelentős szerző. A 2666 című posztumusz kötete azonban valóban unikális jelenség. Szinte remekmű. Szinte.

Tovább az unikornis.hu cikkére >>>

A Cannibal Holocaust után sorozatunk következő darabja egy igen ismert és formabontó, egyben nagyszerű marketinggel felépített alkotás, a kézikamerás horrorműfaj újrafelfedezője:

Ideglelés / The Blair Witch Project (1999, rendezte: Eduardo Sánchez, Daniel Myrick)

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>

Elalvás előtt van egy szakasz, amikor az aznap elfogyasztott vizualitás maradékai lebegnek a szemed előtt. Egymáshoz úszva laza kötésű kapcsolatokat alkotnak, mert összehúzza őket a tekinteted felszínén létrejövő tömegvonzás, egybeolvadnak, mint a buborékok a fürdővízen. Megfejtheted a származásukat, hiszen mindet ismerned kell, már láttad őket. Illetve megfejthetnéd, ha a te életed részei lennének, de ezek itt nem a tieid, hanem Szűcs Attiláé. 

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>> 

„Felelősség terhel minket azért, hogy átörökítsük emlékeinket, értékeinket, ahogy azt teszi a Cseh Tamás Archívum, a Szentendrei Régi Művésztelep” – hangzott el a harmadik alkalommal megrendezett Alkotóművészeti Szalon alkalmával.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

Tavaly a PIM-ben volt egy nagyon jelentős Kleist-kiállítás. Egyik fontos záróeseményén – tárlatvezetés és Kleistről szóló film vetítése – hangzott el a tárlatot bemutató fiatal drámapedagógus szájából, hogy színházi szakmai vélemény szerint jelenleg a legjobb előadásokat Jeles András rendezi. Itt volt a ragyogó alkalom megtapasztalni ezt a kijelentést.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Tőle tudjuk, hogy salátáért Soroksárra, mézért meg Pécelre kell utaznunk. Vele napoztunk Árnyékoson, és együtt vacogtunk Hévízen. Ő azelőtt Párizsban került a tűzhöz nagyon közel, hogy egy meghűlés másfelé parancsolja. Húsz évnél is hosszabban hallgatott, majd a magyar gyermeklíra egyik megújítója lett. Bár ez sem csekélység, legalább ilyen fontos munkásságának a korábbi szakasza. Expresszív és introvertált síkversei a hetvenes-nyolcvanas évek új avantgárdja számára szolgáltak előképül. Tamkó Sirató Károlyra kép- és térkonstrukciókkal a legméltóbb emlékeznünk. Az alakzatok nyomába eredőknek álljanak itt útravalóul a formákról csak bicegve beszélő szavak.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

„Bár a kötet jó, helyenként zseniális, a szerző szűk olvasóközönségnek szánta új regényét, mert a szöveg sűrű, végeérhetetlen mondatai általában (3-4 kiváló szöveghely kivételével) mellőzik azt a fajta gondolati könnyedséget, ami ezt az írástechnikát jól olvashatóvá teszi.”

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

Ott állunk a végtelen lépcső alján a komlói drogrehab előtt. Anyja elkíséri, a biztonság kedvéért készít fiáról egy fotót. Körülbelül itt ér véget a Dizájneren című dokumentumfilm, amelyben végigkísérjük Gerivel azt az utat, ami elsodorta ideáig.

Tovább a filmtekercs.hu cikkére >>>

Magánadományokból került a Pompidou gyűjteményébe az a 250 mű, amely a szovjet idők progresszív és tilalmas művészetét, valamint annak továbbélését reprezentálja. Beszámoló.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

M. Szlávik Tündével A Férfi illata című könyvéről beszélget Farkas Árpád  József Attila-díjas költő Sepsiszentgyörgyön, a kötet bemutatóján 

Tovább a napkeletnepe.blog.hu cikkére >>>

Márait játszik nagy sikerrel a Vígszínházban, nemzedékeket tanít a pesti színművészeti egyetemen, amelynek rektorhelyettese, s a POSZT Színházi Tanácsadó Testületének elnöke. Hegedűs D. Gézával beszélgettünk.

Tovább az art7.hu cikkére >>>

Gajcsi Blanka Pécsett élő művész. Szobrászként végzett az egyetemen, de ékszereket készít nem középiskolás fokon: ezüstből, kerámiából, egzotikus termésekből, a legkülönbözőbb anyagokból. Cseri László fotóesszéje Gajcsi műhelyébe nyújt betekintést.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

„A munkánknak nem szemfényvesztő, hanem konkrét eredményei vannak: művek. Sok mű.” – Varga Melinda interjúja Orbán János Dénessel az Előretolt Helyőrség Íróakadémia elmúlt egy évéről, az Enumeráció című antológiáról, tervekről, elképzelésekről és kultúrpolitikáról.

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

.

M. Night Shyamalan rendező nagy visszatérését várta mindenki a Széttörvével, de hiába az állati izgalmas pszichothrillernek tűnő trailer, a film a tizedik perc után már nem kelt feszültséget. Pedig James McAvoy-t is beleteszi a filmbe a Hatodik érzék rendezője, de itt már nem halottakat látunk, hanem unalmat szélesvásznon.

Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>

Való, tévedéstől mentes,

biztos és igaz mindenek felett,

hogy ami fent van, a lentihez hasonló,

s ami lent van, a fentihez,

beteljesítvén az Egyetlen számtalan csodáját.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

A Nobel-díjra érdemes büszkeségünk tizenkét év után átdolgozva regényét újra aktuálisként tárja elénk gondolatait, melyek azt feszegetik, hogy az identitásunk gyökerének számító tradicionális kultúránkat mennyire éljük meg a mindennapjainkban. Ugyan a problémát Kína kapcsán tárgyalja, a kérdésfeltevés korántsem kínai: nagyon is érthető, indokolt nálunk is, itt és most.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>