Szemle

Pár hónappal ez előtt kaptunk hírt arról, hogy Andreas az „Aktfotográfia művészete” (magyarul) címmel, egy DVD-ét jelentetett meg, amiben feltárja az aktfotózás szakmai titkait, és beavatja az érdeklődőket a klasszikus stúdióvilágítás rejtelemibe.

Tovább a fotovideo.hu cikkére >>>

Jász Attila, alias Csendes Toll jó szimatú indiánként kérdezi a szerzőt A hegyi füzet mögött fellelhető témákról, természetközeliségtől zeneiségen át szociális érzékenységig. Győrffy ódzkodik attól, hogy íróként vagy költőként aposztrofálja magát – végül kiegyeznek abban, hogy talán a régész lenne a legmegfelelőbb szó arra az alkotói attitűdre, amit képvisel. Az erdő körül növekednek az árnyékok, leszáll az este.

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

A Magyarországon legutóbb bemutatott lengyel film eredeti címét talán az angol változat adja vissza a legpontosabban: Egyesült Szerelmes Államok – United States of Love. Azért van ennek különös jelentősége, mert a filmben folyamatosan van

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Pénteken megnyílt az erdélyi magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh országos kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban, illetve a Minerva Házban. A művészeti szervezetnek 8 éve nem volt ilyen nagyszabású közös tárlata, a Bánffy-palotába pedig 1994-es újjáalakulása óta először nyert bebocsáttatást.

Tovább a maszol.ro cikkére >>>

Borbély Szilárd A Testhez című kötetének ódáiban és legendáiban különböző történetek, női sorsok tárulnak elénk. A Testhez versei tanúskodnak, sokak traumája szólal meg bennük. Miként Krupp József kritikájában rámutat, az egyes versek magukba foglalják az elbeszélő halálát is, ezáltal „a halál perspektívájába” kerülnek, így olyan, „mintha a kötet mögé képzelhető szubjektum magára vállalná, hogy »képviseli« a meghaltakat”.[1] Emellett mindegyik vers középpontjában olyan fájdalmas élmények állnak, amelyek a nyelvet is szétszedik és kikezdik, mégpedig a nyelvi szakadások, törések mentén. E versek nyelve a traumatikus élmények szignálja. A Testhez kötet legérdekesebb vonása véleményem szerint éppen abban a kérdésben rejlik, hogy milyen formában maradnak meg nyelvi szinten a traumatikus emlékek, megrázó élmények.[2]

Tovább az aszem.info cikkére >>>

Magyarország egyetlen független, nem állami fenntartású táncművészeti felsőoktatási intézménye a Budapest Kortárstánc Főiskola sokadszorra tartott év végi bemutatkozást a Trafóban, de először prezentálták az iskolát rendhagyó ünnepi műhely formájában. A Karácsonyi Kortárstánc Pikniken nyolc óra állt az érdeklődők rendelkezésére, hogy közelebb kerüljenek az intézmény szellemiségéhez. Nem volt nehéz.

Tovább a szinhaz.net cikkére >>>

„ A bátorság agyonüti a mélység szédületét is…
…Avagy látni nem annyi-e, mint – mélységeket látni?” (F. W. Nietzsche)

Mielőtt belépnénk a művész természeti szentélyébe (mély merítés a valós alkotói és léttérből), majd megtapasztalhatnánk a magasság, mélység és a korlátoltság érzeteit, egy rituális megtisztulás ( Meditációs objektum, 2016) részesei lehetünk, melyre az alkotó invitálja a látogatót az érkezés pillanatában. Talán egyfajta átmenetet is képezhet, mint bejárat a profán köznapiból a művészet birodalmába. A néhány perces videóinstalláción megjelenő naturális környezet látszatra állóképszerű, de kellő szemlélődés után felfedezhetjük az élővilág finommechanikus mozgásait, hangjait is.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

– Szeretik a kérdezők az írókat a kezdetről, az írói indulásról faggatni. Én csavarnék egyet ezen a kérdésen, és azt kérdezném meg, hogy Ön számára még van-e jelentősége ennek, vagy már annyiszor rákérdeztek, hogy kiüresedett a visszaemlékezésben? 

– Attól függ, hogy mit értünk kezdeten, azt, amikor írni kezdtem, vagy azt, amikor publikálni kezdtem. Ez a két időpont elég távol esik egymástól, ugyanis verseket nagyon korán elkezdtem írni, a fiókokban kotorászva az első versemet öt, öt és fél éves koromból találtam meg, pársoros kis valamiket. Rendesen publikálni pedig a húszas éveimben kezdtem el, már harminc fölött voltam, amikor megjelent az első kötetem. Kevés verset írtam nagyon, hosszú szünetekkel, egy vékonyka kötet nyolcvanegyre jött össze.

Tovább a helikon.ro cikkére >>>

Moriarty a síron túl is pokollá tudja tenni Sherlock Holmes életét. Nélküle viszont nincs igazi finálé, mert ő az egyetlen igazán méltó ellenfele a zseniális detektívnek. Csak ennyit kellett felismernie Steven Moffatnak és Mark Gattiss-nek, és már vissza is tudták hozni a sírból a sorozatot. Mert az előző évad csúfos kudarca után nagyot kellett dobni, hogy újra visszahódítsák a nézőket. Jelentem, sikerült, ha nem is ragyog régi fényében a Baker Street, azért már végre kezd hasonlítani saját magára, jó lett az évad, csak egy kicsit túltolták a dolgokat az alkotók, de nem annyira, hogy agyvérzést kapjunk tőle. Visszatért a bizalom, jöhet a következő felvonás!

Tovább a smokingbarrels.blog.hu cikkére >>>

Habár az aukciós piac rekordjaiban a férfiak állnak az élen, az utóbbi években igen komoly piaci sikereket értek el a nők által készített alkotások is. Az artnet aukciós leütéseket elemző munkatársai felsorakoztatták a 10 legértékesebb élő képzőművésznőt, akik alkotásaikkal rekordokat döntöttek a legnagyobb aukciós árveréseken. Az utóbbi években megfigyelhető növekvő tendencia a női alkotók piaci helyzetének megerősödésére utal - írja a műtárgy.com

Tovább a mutargy.com cikkére >>>

– Sokan úgy tartják, hogy egy bizonyos kor után a születésnap nem számít ünnepnek, hiszen nem örülhetünk annak, hogy elröppentek az ifjúság színpompás évei és óhatatlan bekopogtak életünkbe a „nem szeretem”-napok. Neked mi a véleményed erről?

Tovább az eirodalpm.ro cikkére >>>

A 29 éves izraeli zongoristának megvan az a képessége, ami csak a legkiválóbbaknak: ahogy a színpadon elkezd játszani, megszűnik a tér és az idő, és csak a zene létezik. A zenész, aki a bőgős Avishai Cohen mellett nevelkedett, most New Yorkban él, és a Gyémánt Bálint Trió felkérésére érkezett Budapestre, hogy egy közös lemezt rögzítsenek. Január 11-én ízelítőt is adtak az érkező album anyagából az Opus Jazz Clubban.

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

Egy nemrég zajlott árverés alapján úgy tűnik, igenis van új gyűjtői generáció és van érdeklődés a konceptualizmusra. És van még egy csomó minden, amiről azt hittük, hogy nincs?

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Szabó Róbert Csaba fiatal erdélyi író kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet csütörtökön, a névadó születésének 96. évfordulóján adtak át Mészöly szülővárosában, Szekszárdon.

Tovább a sikerestortenetek.hu cikkére >>>

Slemmer Ádám tehetséges gyerek, de még ez sem magyarázat arra, hogy filmje, a sok tekintetben szerethető, de bántóan amatőr Vakfolt, miért került a mozik vásznára. Elmélkedések a tehetséggondozásról és a forgalmazói felelősségről.

Tovább a filmtekercs.hu cikkére >>>

Az első részben már bemutattunk 7 olyan civil szervezetet, kezdeményezést, csoportot, csapatot, amely a képzőművészet eszközeivel, illetve céljaiért dolgozik, valamilyen társadalmilag is hasznos koncepció jegyében. Nincsenek sémák, pont ez a lényeg, azaz: mindenki másképp csinálja. Más szervezeti formában, más összetételben, a képzőművészet más-más területéhez kapcsolódva. Listánk abszolút szubjektív, tetszés szerint bővíthető. Mindössze csak rá akartunk mutatni arra, hogy – mielőtt sikerülne átszínezni – a civilség nem szitokszó, és nem valamiféle gyanús tevékenység. Ellenkezőleg. Úgyhogy, íme további hét szerveződés a művészeti területről, amely akár támogatható is!

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Terék Anna fiatal költő és drámaíró, aki emellett iskolapszichológusként dolgozik egy sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadó általános iskolában. Topolyán született, Szabadkán járt gimnáziumba, de az egyetemet Budapesten végezte el, és jelenleg is itt él. Amikor a beszélgetést közepén leállt a diktafonom, mert kifogyott az elem, csak nevetett, és rögtön megnyugtatott, hogy nincs gond, majd megoldjuk. Azt mondta, szereti az ilyen váratlan eseményeket, mert kiélezett helyzetekben működik a legjobban az agya. A mentora szerint ez talán a háborús helyzetnek köszönhető, amiben felnőtt. Mindenesetre a sajátos nevelési igényű gyerekekkel végzett munkája során ennek a rugalmasságának sokszor hasznát veszi. Szerencsére a dolog valóban gyorsan megoldódott, és sikerült folytatnunk az interjút: többek között irodalomról, a Vajdaságról és a traumák feldolgozásáról beszélgettünk.

Tovább a pestino.hu cikkére >>>

Arvo Pärt észt zeneszerző művészetének általános elfogadottsága ritka jelenség a kortárs zene terén; a legtöbbet játszott kortárs zeneszerzőnek tartják. Művészete elválaszthatatlan hitétől.

Tovább a magyarkurir.hu cikkére >>>

Három a kislány, pontosabban hölgy, de egy a szerelmük: Portugália. Különböző műfajokban alkotnak, mégis inspirációjuk ugyanaz, ez a szélfútta óceánparti ország, melyet áthat valami mély melankólia, akárcsak zenéjüket, a fadót.  Most közös kiállítást rendeztek a Living Galleryben, Portugália, ahogy mi látjuk címmel.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Minden rendben van, ha az olvasónak első blikkre az örökzöld Hungária sláger ugrik be, a Csavard fel a szőnyeget. Az íróknak pont ez volt a céljuk, ez a szabad szellemű és ad hoc asszociáció, egy kis csavarral, természetesen.

Tovább az artnews.hu cikkére >>>