Szemle

Quentin Tarantino nyolcadik filmjében a western külső jegyeinek felhasználásával rendezett kamaradrámát, melyben egy nagy rejtély megoldása mellett a polgárháború történelmi hagyatékát is mérlegre teszi. – Venyercsán Dávid filmkritikája.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Számtalan olyan művész van világszerte, aki az utcán eldobott szeméttől az újrahasznosítható anyagokon át, a talált kacatokig mindenben alapanyagot lát. Nem viccnek szánják alkotásaikat és nem is polgárpukkasztásnak. Legtöbbször a társadalom problémáira hívják fel a figyelmet, miközben magáról a művészetről vetnek fel kérdéseket.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

A Stefánián két gyanús alakot látok, túlságosan jól öltözöttek, mintha két külföldi burleszkfigura került volna a magyar kétezres évekbe. Ténferegnek, azután bemennek egy vendéglőbe. Illetve az egyik inkább átesik a küszöbön. − Lesi Zoltán írása a Rendkívüli nyitvatartásban.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

A Vörösmarty mozi helyén megnyílt Premier Kultcafé egy hete nyitotta meg kapuit, de a kulturális funkcióit még csak most kezdi el betölteni. A fogyatékossággal élő dolgozók mindenesetre már belerázódtak, és nagyon élvezik a munkalehetőséget.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

„A fotó ebben az értelemben is modell: egyszerre a műtárgy mögött és előtt is állhat, miközben maga is műtárgy. Inspirálhatja a szobrászt, a festőt, így felfedezhetjük mint kép mögötti képet, majd reprodukálhatja a festményt és a szobrot, amikor is a fotó a néző modellje lehet a leképzett, rögzített eredeti elképzelését vagy felidézését segítve, esetleg épp saját, önálló kvalitásai miatt, az ábrázolttól függetlenül.”

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

Ritka, hogy egy ilyen hírességet köszöntsünk a PIM-ben, nyitja meg az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit bemutatóját a múzeum főigazgatója, E. Csorba Csilla, majd emleget Oscart, Kossuthot, Kertész Imrét. A híresség szerepében ezúttal Röhrig Géza, aki forgatja is a szemét, mert szó sincs most Saulról. A kamera kizárólag a versekre közelít, de azokhoz olyan közel megy, hogy az ember beléjük betegszik.

Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>

Katona József 1819-ben befejezett, majdnem 200 éves Bánk bánjából Zalán Tibor költői műfordításának, szellemiségének, dramaturgiai csiszolásának köszönhetően nagyszerű dráma született. A Békéscsabai Jókai Színház izgalmas, gondolatébresztő előadásában Szabó K. István rendező a történelmi ikon és a mára kifáradt pátosz helyett a töprengő, lelkiző embert állította középpontba, megformálását Demeter Andrásra bízta. (Niedzielsky Katalin kritikája)

Tovább a jokaiszinhaz.hu cikkére >>>

Bada Dada halálának tízedik évfordulójára rendezett kiállítás két alkotó műveiből válogat, Bada és Hornyik Anna Manna nem csak az alkotásban, de az életben is társak voltak, és műveik sok esetben ennek a különleges kapcsolatnak, az egymással töltött időszaknak a lenyomatai. Két művész, két világszemlélet, egymásba gabalyodva, ellentétek és szélsőségek között. Ami mindkét művészben közös: a játékra, rögtönzésre, provokálásra való hajlam.

Tovább az a38.hu cikkére >>>

Ha meggyűlik a bajunk egy sárkánnyal, kerítsünk gyorsan egy elefántot, vagy kínáljuk meg gyönggyel és opállal, hátha ráharap. Weöres Sándor szerint elég az is, ha igába tudjuk fogni a fenevadakat, hiszen ők valójában a saját vágyaink, amelyeket meg kell fékeznünk. A sárkányok irodalomtörténete a legősibb mítoszoktól a sci-fi irodalomig ível, erről szól a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb kiállítása.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínháznak 2011-től Dr. Borsós Beáta az igazgatója. Ő választotta pályázat útján Dobák Líviát a színház művészeti igazgatójának, akivel a színház elmúlt öt évéről, célkitűzéseikről, eddigi eredményeikről, terveikről beszélgetett az Ellenfény.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

A 2013-as nagysikerű Allegro Barbaro után most a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének kiemelkedő darabjai mutatkoznak be a Musée du Luxembourgban.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Sirokai Mátyás 2015-ben megjelent kötetét először nagy lelkesedéssel és rácsodálkozással olvastam végig, míg a második olvasatot – a kötet kifejezetten megkívánja az újraolvasást – „kijózanítónak” nevezném, még ha itt is megmaradt a kezdeti pozitív benyomás. Eleinte lenyűgözött a nyelvi, stiláris elemek sajátos összefűzöttsége, összekevertsége; a különböző diskurzusokból származó szavak mesteri vegyítése egy viszonylag jól körülhatárolható tematikai regiszterben. Sirokai szándéka, hogy a szövegek utaztassanak, bátran mondhatom, teljes mértékben teljesül.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

Almási Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes és kiváló művészt választották a nemzet színészének szerdán Budapesten

Tovább a cultura.hu cikkére >>>

Serviam kiállításmegnyitó – Révész László László kiállítása a Neon Galériában

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Olvasóid, akik ismerik munkáidat, tudják jól, hogy szívesen teremtesz magadnak alteregót, akinek a bőrébe bújhatsz. Két újabb prózakönyvedben (Csendes Toll élete; Csendes Toll utazik) Csendes Toll alakja elevenedik meg. Hogyan találtál rá?

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Ilyen fejlődési utat kell hát bejárnia az embernek? Hajlott derékkal, énjét vesztett árnyként kell beleíródnia a gépek, a számítógépek világába, kreált valóságába, s ott társtalan lidércként bolyongania?

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Új sorozat indul a Városi levegőn Budapest rejtett szépségeiről. A párhuzamosan futó felismerős sorozatban már felvonultattam sok gyönyörű budapesti épületet, melyek mellett gyakran méltatlanul észrevétlenül halad el az ember. Ebben, a rejtett szépségeket bemutató sorozatban viszont azok a házak kapnak helyet, melyeket talán még annyira se veszünk észre, pedig rengeteg gyönyörűséget rejtenek. Az első részben a Schiffer-villa kerül bemutatásra.

Tovább a varosilevego.blog.hu cikkére >>>

Feltehetjük a kérdést természetesen: mije van Pécsnek, ami nekünk Regensburgban nincs meg? – Dieter Lohr regensburgi író tapasztalatai Pécsett a „Writer in Residence” programban.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Ma állatos diákat vetítünk a gyerekszoba résekkel és alig látható mintázatokkal teli falára, olyan állatokat, akik párban mesélnek a kikerekedett szemű gyerekeknek. Megismerkedhetünk a tücsökkel, a hangyával, az egérrel és az oroszlánnal, majd a két bors ökröcskével is.

Tovább a nullahategy.hu cikkére >>>

Az írásbeliség kezdetén a papirusztekercsekről, illetve a pergamenkódexek lapjairól tej vagy titkos főzetek segítségével áztatták le az írást, ha azt akarták, hogy a hordozóanyagra új üzenet kerüljön. Az egyszer már megfogalmazott textusokat ilyenkor kiszorította egy újabb elmondásra váró történet, avagy egy újabb kanonizálásra váró igazság. Így vette kezdetét kultúránkban a felejtés játéka. Az újkorban megfordult a folyamat: a felső réteg törlését immár a megőrzés jegyében végezték el, jelentőséget tulajdonítva az emlékezésnek is. A felejtés-emlékezés, illetve az újraírás-visszakaparás ezen diszkurzív eseményében teremtődött meg a palimpszeszt alakzata, amely egymásra rakódott rétegeket rejt magában. Mai kultúránkban a jelentések palimpszesztekként viselkednek: sohasem pusztán a jelenből bontakoznak ki, hanem a múltból is, a különféle korok, az egymásra íródó textusok dialógusainak dekódolt jeleiből – egy adott szubjektum értelmezéseként. Éppen ezért a jelentésekhez nem lehetséges többé abszolút igazságtartalmat rendelni.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>