Videó

Az Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Zadam Társulat: Subsurface – A táncosnők a táncról
 
Óda a klitoriszhoz a termőföldes balettrúd mellett egy szelfiző szobanövény háttereként.
 
Ez a széttartó vizuális koncepció három karizmatikus szegmense a Zadam Társulat évadkezdő bemutatójának. 2017. szeptember 13-án a Bethlen Téri Színház tűzte műsorára a Zambrzycki Ádám koncepciója alapján készült előadást, a Subsurface-t.
 
Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>
 

Több mint hatszáz, a fluxus jegyében létrejött műtárgy várja a látogatókat a Ludwig Múzeum második emeletén. A Marian and Walter Schnepel Kulturális Alapítvány és Gyűjtemény válogatását egészen november végéig megtekinthetjük.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

Legtöbb művész szereti, ha sok emberre tud hatni a munkájával, és egy tízmilliós ország írói a nyelvi korlátok miatt pedig emiatt erősen rá vannak utalva a műfordítókra. Ezeket a gondolatokat ismerte fel a Publishing Hungary, mely a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban található Balassi Intézet irodalommal foglalkozó része, 2017-ben így aztán létrehozta a Balassi Műfordítói Nagydíjat. A díjat első alkalommal Adan Kovacsics spanyol műfordító vehette át aSzijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől csütörtökön Budapesten.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

 

Amennyiben szeretnénk megutáltatni Shakespeare-t, feltétlenül olvastassuk el a kiszemelt áldozatunkkal a Lóvátett lovagokat, és máris célba értünk. A történet annyira mesterkélt, hogy nem érdemes túl sok szót vesztegetni rá. A szituációkat nem a cselekmény fordulatai, hanem a zamatukból gyorsan vesztő nyelvi humor és a szójátékok élesítik, ha egyáltalán. A drámaszövegből Biron gróf monológja ragad meg az olvasó emlékezetében, mert ebben foglaltatik a darab magva, amely a bensőséges szerelem szépségét és az életörömöt hirdeti megkapó szépséggel. De mi végre a darab, kérdezi a joggal kétségbeesett olvasó. Stílusparódia és a kulcsdráma lehetett a Lóvátett lovagok, amelyben a 16. század végi Anglia embere vélhetően felismerhette és kinevethette a kortársait.

Tovább az art7.hu cikkére >>>

 

Nem véletlen, hogy Pécs német neve Fünfkirchen, amely a város ezer évvel ezelőtti latin elnevezéséből eredeztethető, utalva a templomokra és tornyaikra. Cseri László fotóesszéje ezúttal Pécs tornyait, kupoláit, tetődíszeit mutatja be.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

A huszadik század magyar költészetében és a világlírában is találhatunk olyan jelentős alkotókat, akik verseik nyelvi alakítását időnként valamilyen módon a természettudományokból ismeretes nyelvi elemekkel látják megoldhatónak. József Attila több híres versében, mint az Óda, a Költőnk és kora vagy a Téli éjszaka, biológiai, csillagászati, vagy éppen kémiai szemléletmód nyomait[1] fedezhetjük fel[2]. Nemes Nagy Ágnes költészetében rendre előfordulnak természettudományra utaló szövegrészek, néhol egy-egy tudományos műszó hívja fel magára a figyelmet. Ebben a szövegkorpuszban is többféle tudományra történik utalás, a fent említettek itt is előfordulnak, ezen kívül még a fizika és a (költőnek oly fontos) geológia tudománya is „képviselteti magát”[3]. A magyar költők munkásságát figyelembe véve, alighanem Juhász Ferenc gazdagon áradó költészetét határozta meg leginkább a modern természettudományok anyagi szemléletmódja, a konkrét versnyelvi fordulatok mennyisége[4] és a költő prózai önreflexiója is erről tanúskodik[5].

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

 

Nagy Péter István jelenleg harmadéves fizikai színházi rendező szakos hallgató a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Pályája a celldömölki Soltis Lajos Színházból indult, majd pszichológiát tanult, később részt vett a Nemzeti Színház kétéves rendezőgyakornoki képzésében. Munkáival már több díjat is nyert, legutóbb a celldömölki Vaknyugattal a KASZT fődíját vihették haza. Augusztusban a Szentivánéji álmot mutatták be Celldömölkön, novembertől pedig az Ódry Színpadon láthatjuk vizsgarendezését, a Bakkhánsnőket. Mindkét előadásnak Sándor Júlia a dramaturgja. Ő most végzős az egyetemen.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

 

Megszületett a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás kurátori megbízatására kiírt pályázat eredménye. A zsűri a kilenc érvényes pályázat közül a Kultúrgorilla (Göttler Anna, Oravecz Júlia, Tornyánszki Éva) és a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma, Tarcali Dávid): A szabadság hídja – Új horizontok a városban című közös pályázatát nyilvánította nyertesnek.
 
A 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálét 2018. május 26. és november 25. között rendezik meg. A kiállítás főkurátora Yvonne Farrell és Shelley McNamara építész, akik Freespace címmel hirdették meg a Biennále központi programját.
 
Tovább az artmagazin.com cikkére >>>
 

"A következő három hónapban ezen az oldalon magyar írók és költők civilekkel kapcsolatos szövegei jelennek meg. Az alapítók várják további szerzők csatlakozását!" – írja a Civilekről írók Facebook-oldal.
 
 
 

 

Ettől a láztól nem hevülünk fel
 
A Tulipánláz Deborah Moggach azonos című, világsikerű regénye alapján készült, és az utóbbi időszak egyik legérdektelenebb filmje, dacára annak a sztárparádénak, amit felvonultat.
 
Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>
 

Egy multinacionális vállalat biztosítási részlegén dolgozik, szabadidejében festményszerű street fotókat készít a Velence környéki falvakban Mirko Saviane.

Tovább a phoo.hu cikkére >>>

 

Tolvaly Ferenc egy világhírű, pécsi polgári család történetét dolgozza fel Égi zene címmel megjelenő új könyvében, melyben – hasonlóan a Zsolnay-kód című regényéhez – valós és fiktív elemeket ötvözve ír az orgonakészítő Angsterekről, akikhez idén több évforduló is kötődik, ezekhez kapcsolódóan a városban elindult a megemlékezések sora. 150 éve alapították az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyárat, ifj. Angster József idén lenne 100 éves, valamint a Pécsi Orgonaépítő Manu­fak­túra fenn­állá­sá­nak 25. évfordulója is éppen ak­tu­ális.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

 

Az Orlai Produkció bravúros gyorsasággal vitte színre a tavalyi angol ősbemutató után a Tagadj, tagadj, tagadj című darabot.
 
Kritikában azzal kezdeni, hogy a szerző rosszul választott témát, netán rosszul dolgozott a választott témájával, ellenszenvesen nagyképű és inkompetensnek tetsző dolog, de azért belefogok.
 
Tovább a szinhaz.net cikkére >>>
 

Hozzászoktunk, hogy vezérünk, királyunk, kormányzónk van. Ferenc József, Horthy, Kádár. Weiler képein nincs happy end, tartózkodik tőle, hogy legyen.

Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>

 

– Irodalomtörténészként egészen közelről, de mégis némi kívülállással figyelted hosszú éveken keresztül a kortárs magyar irodalom világát. Most már Margó-díjas író vagy (bár tudom, nem szereted az öndefiníciókat), táblácskád van a Magvető Caféban, szóval „belülre” kerültél. Hogyan látod most valamennyi akklimatizációs idő elteltével belülről ezt a világot? Mennyiben változott – ha változott – a véleményed róla?
 
 
 
– Nem nagyon érzem, hogy bármin is belülre kerültem volna. Igaz, nem is ambicionáltam ilyesmit. (Hogy Esterházyt parafrazeáljam: az a közeg is elég, ami van, annak sem tudok a végére járni.) Talán annyit lehet mondani, hogy több olyan új emberrel ismerkedtem meg, akik nem tartoznak a szűk szakmához. Az azonban tényleg úgy tűnik, hogy valóban léteznek virtuális határok az irodalommal foglalkozó szakmai és szépirodalmi csoportok között, amelyek ugyan át-átléphetőek, de csak annyiban, amenyiben fenntartható valamiféle közelebbről nem is definiálható zártság.
 
 

Tömérdek csirke egy medencében, növényrengeteg a belvárosi lakásban és a szerelem, ami akkor létezik igazán, amikor már nincs. Ha azt mondjuk, a legkevésbé sem lesz szokványos Reisz Gábor készülő második filmje, a Rossz versek, azzal valószínűleg igencsak keveset állítottunk. Jóval ambiciózusabb is a vállalkozás, mint a bemutatkozó VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan esetében. A százhúsz helyszín magába foglalta Párizst is, a stábnak pedig kimondottan sok, ötvenöt forgatási nap állt rendelkezésére. Ezúttal már a Filmalap is támogatta 230 millió forinttal a produkciót, amit előreláthatólag jövő ősszel láthat majd a nagyközönség. Lapunk azonban egy sajtónap keretében már előzetesen is betekintést nyerhetett a kulisszák mögé.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

 

A Magyar Művészeti Akadémia 2017-ben felvett új tagjait bemutató sorozatunkban, ezúttal Barta Zsolt Péter fotóművészt mutatjuk be, akit a májusi közgyűlésen választott levelező tagjává a köztestület. A klasszikus fotográfiai hagyományok folytatója, az absztrakton keresztül a minimal art felé halad. Különböző fotómagazinok művészeti szerkesztője volt. Balogh Rudolf-díjas fotóművész, munkái megtalálhatók különböző gyűjteményekben idehaza és külföldön. Képei kora tavasszal a Vigadóban is láthatók voltak, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának kiállításán. Interjú

Tovább az mma.hu cikkére >>>

 

Marno János költőt, írót, műfordítót, valamint posztumusz Áprily Lajos költőt, műfordítót és Nagy Gáspár költőt, prózaírót választotta tagjai közé a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) keddi közgyűlésén.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 

 

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy Győrffy Ákos A hegyi füzet című kötetét nem a párnáim kényelmében vagy a nagyvárosi forgatag kellős közepén olvastam el, hanem mindentől messze, egy vízparti tanyán, ahol csak a Nap ébresztett, ha a csillagos ég alatt aludtam. Bár a sok rigó miatt nem volt olyan templomi csend, mint egy erdőben, de így is karnyújtásnyira voltak a fák, amelyeknek zöld sátra adott menedéket a kánikula elől.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

 

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a francia-magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért kapta meg a kitüntetést.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal