VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Szemle
Zadam Társulat: Subsurface – A táncosnők a táncról
Óda a klitoriszhoz a termőföldes balettrúd mellett egy szelfiző szobanövény háttereként.
Ez a széttartó vizuális koncepció három karizmatikus szegmense a Zadam Társulat évadkezdő bemutatójának. 2017. szeptember 13-án a Bethlen Téri Színház tűzte műsorára a Zambrzycki Ádám koncepciója alapján készült előadást, a Subsurface-t.
Több mint hatszáz, a fluxus jegyében létrejött műtárgy várja a látogatókat a Ludwig Múzeum második emeletén. A Marian and Walter Schnepel Kulturális Alapítvány és Gyűjtemény válogatását egészen november végéig megtekinthetjük. Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>
Legtöbb művész szereti, ha sok emberre tud hatni a munkájával, és egy tízmilliós ország írói a nyelvi korlátok miatt pedig emiatt erősen rá vannak utalva a műfordítókra. Ezeket a gondolatokat ismerte fel a Publishing Hungary, mely a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban található Balassi Intézet irodalommal foglalkozó része, 2017-ben így aztán létrehozta a Balassi Műfordítói Nagydíjat. A díjat első alkalommal Adan Kovacsics spanyol műfordító vehette át aSzijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől csütörtökön Budapesten.
Amennyiben szeretnénk megutáltatni Shakespeare-t, feltétlenül olvastassuk el a kiszemelt áldozatunkkal a Lóvátett lovagokat, és máris célba értünk. A történet annyira mesterkélt, hogy nem érdemes túl sok szót vesztegetni rá. A szituációkat nem a cselekmény fordulatai, hanem a zamatukból gyorsan vesztő nyelvi humor és a szójátékok élesítik, ha egyáltalán. A drámaszövegből Biron gróf monológja ragad meg az olvasó emlékezetében, mert ebben foglaltatik a darab magva, amely a bensőséges szerelem szépségét és az életörömöt hirdeti megkapó szépséggel. De mi végre a darab, kérdezi a joggal kétségbeesett olvasó. Stílusparódia és a kulcsdráma lehetett a Lóvátett lovagok, amelyben a 16. század végi Anglia embere vélhetően felismerhette és kinevethette a kortársait.
Nem véletlen, hogy Pécs német neve Fünfkirchen, amely a város ezer évvel ezelőtti latin elnevezéséből eredeztethető, utalva a templomokra és tornyaikra. Cseri László fotóesszéje ezúttal Pécs tornyait, kupoláit, tetődíszeit mutatja be. Tovább a jelenkor.net cikkére >>>
A huszadik század magyar költészetében és a világlírában is találhatunk olyan jelentős alkotókat, akik verseik nyelvi alakítását időnként valamilyen módon a természettudományokból ismeretes nyelvi elemekkel látják megoldhatónak. József Attila több híres versében, mint az Óda, a Költőnk és kora vagy a Téli éjszaka, biológiai, csillagászati, vagy éppen kémiai szemléletmód nyomait[1] fedezhetjük fel[2]. Nemes Nagy Ágnes költészetében rendre előfordulnak természettudományra utaló szövegrészek, néhol egy-egy tudományos műszó hívja fel magára a figyelmet. Ebben a szövegkorpuszban is többféle tudományra történik utalás, a fent említettek itt is előfordulnak, ezen kívül még a fizika és a (költőnek oly fontos) geológia tudománya is „képviselteti magát”[3]. A magyar költők munkásságát figyelembe véve, alighanem Juhász Ferenc gazdagon áradó költészetét határozta meg leginkább a modern természettudományok anyagi szemléletmódja, a konkrét versnyelvi fordulatok mennyisége[4] és a költő prózai önreflexiója is erről tanúskodik[5].
Nagy Péter István jelenleg harmadéves fizikai színházi rendező szakos hallgató a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Pályája a celldömölki Soltis Lajos Színházból indult, majd pszichológiát tanult, később részt vett a Nemzeti Színház kétéves rendezőgyakornoki képzésében. Munkáival már több díjat is nyert, legutóbb a celldömölki Vaknyugattal a KASZT fődíját vihették haza. Augusztusban a Szentivánéji álmot mutatták be Celldömölkön, novembertől pedig az Ódry Színpadon láthatjuk vizsgarendezését, a Bakkhánsnőket. Mindkét előadásnak Sándor Júlia a dramaturgja. Ő most végzős az egyetemen. Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>
Megszületett a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás kurátori megbízatására kiírt pályázat eredménye. A zsűri a kilenc érvényes pályázat közül a Kultúrgorilla (Göttler Anna, Oravecz Júlia, Tornyánszki Éva) és a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma, Tarcali Dávid): A szabadság hídja – Új horizontok a városban című közös pályázatát nyilvánította nyertesnek.
A 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálét 2018. május 26. és november 25. között rendezik meg. A kiállítás főkurátora Yvonne Farrell és Shelley McNamara építész, akik Freespace címmel hirdették meg a Biennále központi programját.
"A következő három hónapban ezen az oldalon magyar írók és költők civilekkel kapcsolatos szövegei jelennek meg. Az alapítók várják további szerzők csatlakozását!" – írja a Civilekről írók Facebook-oldal.
Ettől a láztól nem hevülünk fel
A Tulipánláz Deborah Moggach azonos című, világsikerű regénye alapján készült, és az utóbbi időszak egyik legérdektelenebb filmje, dacára annak a sztárparádénak, amit felvonultat.
Egy multinacionális vállalat biztosítási részlegén dolgozik, szabadidejében festményszerű street fotókat készít a Velence környéki falvakban Mirko Saviane.
Tolvaly Ferenc egy világhírű, pécsi polgári család történetét dolgozza fel Égi zene címmel megjelenő új könyvében, melyben – hasonlóan a Zsolnay-kód című regényéhez – valós és fiktív elemeket ötvözve ír az orgonakészítő Angsterekről, akikhez idén több évforduló is kötődik, ezekhez kapcsolódóan a városban elindult a megemlékezések sora. 150 éve alapították az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyárat, ifj. Angster József idén lenne 100 éves, valamint a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra fennállásának 25. évfordulója is éppen aktuális. Tovább az olvassbele.com cikkére >>>
Az Orlai Produkció bravúros gyorsasággal vitte színre a tavalyi angol ősbemutató után a Tagadj, tagadj, tagadj című darabot.
Kritikában azzal kezdeni, hogy a szerző rosszul választott témát, netán rosszul dolgozott a választott témájával, ellenszenvesen nagyképű és inkompetensnek tetsző dolog, de azért belefogok.
Hozzászoktunk, hogy vezérünk, királyunk, kormányzónk van. Ferenc József, Horthy, Kádár. Weiler képein nincs happy end, tartózkodik tőle, hogy legyen. Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>
– Irodalomtörténészként egészen közelről, de mégis némi kívülállással figyelted hosszú éveken keresztül a kortárs magyar irodalom világát. Most már Margó-díjas író vagy (bár tudom, nem szereted az öndefiníciókat), táblácskád van a Magvető Caféban, szóval „belülre” kerültél. Hogyan látod most valamennyi akklimatizációs idő elteltével belülről ezt a világot? Mennyiben változott – ha változott – a véleményed róla?
– Nem nagyon érzem, hogy bármin is belülre kerültem volna. Igaz, nem is ambicionáltam ilyesmit. (Hogy Esterházyt parafrazeáljam: az a közeg is elég, ami van, annak sem tudok a végére járni.) Talán annyit lehet mondani, hogy több olyan új emberrel ismerkedtem meg, akik nem tartoznak a szűk szakmához. Az azonban tényleg úgy tűnik, hogy valóban léteznek virtuális határok az irodalommal foglalkozó szakmai és szépirodalmi csoportok között, amelyek ugyan át-átléphetőek, de csak annyiban, amenyiben fenntartható valamiféle közelebbről nem is definiálható zártság.
Tömérdek csirke egy medencében, növényrengeteg a belvárosi lakásban és a szerelem, ami akkor létezik igazán, amikor már nincs. Ha azt mondjuk, a legkevésbé sem lesz szokványos Reisz Gábor készülő második filmje, a Rossz versek, azzal valószínűleg igencsak keveset állítottunk. Jóval ambiciózusabb is a vállalkozás, mint a bemutatkozó VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan esetében. A százhúsz helyszín magába foglalta Párizst is, a stábnak pedig kimondottan sok, ötvenöt forgatási nap állt rendelkezésére. Ezúttal már a Filmalap is támogatta 230 millió forinttal a produkciót, amit előreláthatólag jövő ősszel láthat majd a nagyközönség. Lapunk azonban egy sajtónap keretében már előzetesen is betekintést nyerhetett a kulisszák mögé.
A Magyar Művészeti Akadémia 2017-ben felvett új tagjait bemutató sorozatunkban, ezúttal Barta Zsolt Péter fotóművészt mutatjuk be, akit a májusi közgyűlésen választott levelező tagjává a köztestület. A klasszikus fotográfiai hagyományok folytatója, az absztrakton keresztül a minimal art felé halad. Különböző fotómagazinok művészeti szerkesztője volt. Balogh Rudolf-díjas fotóművész, munkái megtalálhatók különböző gyűjteményekben idehaza és külföldön. Képei kora tavasszal a Vigadóban is láthatók voltak, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának kiállításán. Interjú
Marno János költőt, írót, műfordítót, valamint posztumusz Áprily Lajos költőt, műfordítót és Nagy Gáspár költőt, prózaírót választotta tagjai közé a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) keddi közgyűlésén. Tovább a librarius.hu cikkére >>>
Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy Győrffy Ákos A hegyi füzet című kötetét nem a párnáim kényelmében vagy a nagyvárosi forgatag kellős közepén olvastam el, hanem mindentől messze, egy vízparti tanyán, ahol csak a Nap ébresztett, ha a csillagos ég alatt aludtam. Bár a sok rigó miatt nem volt olyan templomi csend, mint egy erdőben, de így is karnyújtásnyira voltak a fák, amelyeknek zöld sátra adott menedéket a kánikula elől. Tovább a kulter.hu cikkére >>>
A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a francia-magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért kapta meg a kitüntetést. 
|
